ISSN 1337-7167

A 19. századra jellemző nagyszabású városi építkezés, mely főként Pesten összpontosul, szintén idegen a magyar újjászületéstől. Városaink nagy része, beleértve Pestet is, nyelvét tekintve német, szellemiségét figyelve pedig Bécs majmolója.

Az Up in the Air karizmatikus George Clooneyja pont egy olyan embert játszik, akinek a megbízatása a reneszánszát éli az ilyen korszakokban, mint a mostani. Ryan Binghamre akkor van szüksége a cégeknek, amikor a főnökeik túl kellemetlennek találják, hogy személyesen válljanak meg alkalmazottjaiktól, így erre "szakembereket" bérelnek fel, akik edzettek a friss munkanélküliek kezelésében.

Hát kérem, volt ilyen. Eljutott a Kamasz Pozsonyba. A Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet nagytermében, az illusztrátor és társszerző — Urbanic című kiállítása megnyitójának előjátékaként Hizsnyai Zoltán mutatta be  a Kamaszt, a beszélgetést pedig Juhász Katalin vezette. Voltunk a végére már vagy hatvanan. Ez jó! Köszi, Krasztev Péternek!

„Több Csehovok vannak égen s földön, Horatio.“ Mindig irigyeltem ezt a mondatot Koltai Tamástól. Illetve nem is a mondatot magát, meg nem is a gondolatot, amit parafrazált – hisz azt már ő is úgy irigyelte el mástól –, hanem az élményt, azt a tapasztalást, ami a fenti mondatot vele leíratta.

Egy 70 centiméter széles, 160 centiméter magas, 26 fokos szögben emelkedő folyosón haladunk a Piramis szívébe. Úgy 30 méter után újabb elágazáshoz jutunk. Balra egyenesen visz tovább az út, jobbra pedig fel. Egyenesen haladva újabb 50-60 méter után bejutunk a királynőterembe. Érdekes az elnevezés, a fáraók soha nem temetkeztek a feleségükkel.

Hizsnyai András vagyok. Szüleim Ildikó és Zoltán. Szlovákiai magyar vagyok. Kaukázusi típusú fehér ember. Hím. Felsoroltam egy csomó tényt, de semmivel sem kerültem közelebb önmagamhoz, családomhoz, fajomhoz vagy ezeknek az univerzumban betöltött szerepéhez. Azért nem, mert minden mondatom végére pontot tettem – és nem kérdőjelet!

Korábban írtam egy képes beszámolót Vancouverről. A város nem kíván magyarázatot, mindenki ismeri, hallott felőle, ugyanis ott zajlik a téli olimpia. Elkapott a nosztalgia, hát átböngésztem a képeimet, és rengeteget találtam, mely ízelítőt ad a város hangulatából, az emberek hétköznapi életéről.

Japán gondolkodásmódja, kultúrája és szokásai az európai szemlélő számára nem szűnnek meg egzotikusnak és titokzatosnak lenni, még annak ellenére sem, hogy egyre gyakrabban találkozhatunk velük filmekben, irodalmi alkotásokban vagy 3D animációkban.

Milyen a lengyel, ha plakát?
A „Klasszikusok Krakkóból” című, Mieczysław Górowski és Władisław Pluta munkáit bemutató kiállítás a budapesti Lengyel Intézetben magáért beszél.