A sugárzás évtizedekkel a bombatámadás után is szedte áldozatait. A kétszeres tragédiában több mint 210 ezren vesztették életüket. Rájuk emlékezünk augusztus 6-án. A magát civilizáltnak nevezõ világ bosszút állt: nem hétszer, nem is hetvenhétszer - hanem lehet, hogy jóval nagyobb arányban torolta meg vélt vagy valós sérelmeit. Közben elvesztette hitelét, nagyobb kegyetlenkedéseket követett el, mint azok, akik ellen harcolt. Szenvedett miatta boldog, boldogtalan. Úgy felszabadították a világot, hogy majd' bele pusztult. Mivel a hadszíntereken nem boldogultak, rátámadtak hát a legfájóbb pontra: a civilekre. Nem áll szándékomban a bíráskodás viszont nem vagyok hajlandó arra sem, hogy objektív igazságokat véljek felfedezni ott, ahol szubjektíve abszolut nincsenek. Amerika és Anglia porig bombázta Drezdát és Lipcsét (Európa más városait, mondjuk, térdig). A felszabadítás civil áldozatait a háború velejárójaként kezelték. Akárcsak a mérhetetlen szenvedést és keserûséget. Amerika két atombombát dobott Japánra. A szovjet és román katonák, amerre végigvonultak, felszabadították az emberi tudat legmélyén szunnyadó láncravert állatot és akkora kegyetlenkedéseket vittek végbe (felszabadító körútjukon), hogy a Waffen SS is elirigyelhette tõlük. A jugoszláv partizánok 60 000 magyart mészároltak le, pusztán azért, mert egy hevenyészett békediktátum értelmében a nekik adott területeken mások is élni mertek. A cseh és szlovák partizánok sebesülteket szállító konvolyok és szerelvények ellen harcoltak nagy sikerrel, valamint a más nemzetiségû lakosságot gyilkolták. Kitelepítették a kollektív bûnösség elve alapján a német és magyar lakosságot Csehszlovákiából, miközben igazságról papoltak. Sztálin a saját népét pusztította, tanoncai pedig megvalósították a "fasiszta kommunizmus" rémét a közép-kelet európai országokban. Jóval a háború után hurcoltak százezreket a sztálini kényszermunkatáborokba "málenkij robot"-ra objektív elvek miatt. Alig jött "haza" közülük néhány szubjektum. És nem is volt hová haza menni...Valójában mindkét oldal semmibe vette az élet szentségét és abszolut értékét... - pusztán az elveik voltak mások. Az atombomba Az atombomba annyiban különbözik az atomerõmûtõl, hogy benne a láncreakció nincs szabályozva, vagyis nincs szükség másra, mint megfelelõ mennyiségû és dús uránra. A bombában alaphelyzetben két különálló, a kritikus tömegnél kisebb urántömb van, hogy a láncreakció ne indulhasson be. Amikor eljön a robbanás ideje, a két félgömböt egybelövik közönséges robbanóanyaggal, és beindul a láncreakció, amely pillanatok alatt óriási energiát szabadít fel, hiszen nincs szabályozva. A kritikus tömeg kb. 47 kg, amely egy 21,5 cm sugarú félgömbnek felel meg. Ha a hatást növelni akarják, akkor több ekkora nagyságú darabot lõnek össze. A robbanás során a felszabaduló energia 35%-a hõsugárzássá alakul, 50% nyomáshullám formájában terjed tova, 15%-a pedig atommagsugárzásként. 1000 m sugarú körben szinte minden anyagot elolvaszt, 2500 m-es körzetben elpusztítja az éghetõ anyagokat. A robbanás nyomáshulláma mintegy 30 s-ig tart és 3 km sugarú övezetben okoz pusztítást. 1945. július 16. Los Alamos: az elsõ kísérleti atomrobbantás. Robbanóanyaga plutónium volt. A bombát egy 30 méter magas acélszerkezetre erõsítették fel, amely a robbanás során elpárolgott. Fénye látható volt egész Új-Mexikó államban. Az éles felvillanást követõen hatalmas, csaknem másfél kilométer átmérõjû tûzgömb emelkedett fel alig egy perc alatt, nyomában hatalmas porfelhõ, mely végül gomba alakúvá vált. A robbanás epicentrumában a hõmérséklet 10 000-szer nagyobb volt, mint a Nap felszínén. A fényjelenséget dörgés, földrengésszerû zaj követte. A bomba pusztító hatása mintegy 45 ezer tonna TNT-vel volt egyenlõ. A robbanás zaja a majd 500 kilométerre északra lévõ Los Alamosban is tökéletesen hallható volt. A robbantás környékén még 800 méterrel is a sivatag pora különféle színû üveggé olvadt mintegy 3 méter mélységig. 1945. augusztus 6. Hirosima: az elsõ ledobott U235 atombomba, 80 000 ember halálát okozta, 125 000 ember megsebesült. A bombát az Enola Gay nevû bombázó dobta le, és az kb. 500 m magasságban robbant fel a város felett. 1945. augusztus 9. Nagaszaki: a második ledobott Pu239 atombomba, 40 000 halálos áldozat, 75 000 sebesült. A bomba közvetlenül a földfelszín felett robbant, a Bockscar nevû repülõgép dobta le.

|