A barokk mûvészet IV.

Íme, egy újabb megközelítése a barokk mûvészetnek. Sokak véleménye szerint, úgy, ahogy van, giccses az egész, amolyan szájbarágós, felfokozott, túllicitált és eltévelyedett. Eladta magát a katolikus egyháznak, alávetette magát a fõúri kényeskedésnek és csaholó ebe lett a hatalmi propagandának...

Nem csak a szentek szenvedéseinek eltúlzott és túllihegett kifejezésérõl szól, hanem magáról a kifejezésrõl. Korábban ábrázoltak és statikus, zárt kompozíciókat alkalmaztak. A barokk dinamikus és nyugtalan, izzó és lángoló, viharos és túláradó. A kifejezés pedig már a késõbbi expresszionizmus irányába mutat.

A barokk Európa hatalmi pozíciójáról szól, a jólétrõl, a csillagokig szárnyalló európai szellemrõl. Ez a fauszti ember kora.

Minden történelmi korszakban felfedezhetõ, hogy mihelyst fejlõdésében eléri egy kultúra a csúcsot, mûvészete és szellemisége átvált egyfajta túlzásba. Nincs medre, tehát túlárad, nincsenek korlátai, tehát felülértékeli az erkölcsöt és az etikát, meghódít más népeket, mert túlnõ önmagán és mivel nincsenek határai, a kezdeti nagy eufória után szétfolyik a semmiben. Eltûnik a homokban. Felszívódik.

Ez történt a görögökkel a hellenikus idõszakban, ez a rómaiakkal a dominátus idején, ez a német-római birodalommal a barokk idején..., és itt van most benne nyakig Amerika...

Leginkább az építészetben figyelhetõ meg a barokk stílus fejlõdése. Itáliában a Szent Péter bazilika hatalmas épületkomplexumán a legnyilvánvalóbb az átmenet a reneszánszból a barokkba.
Az épületet reneszánsz stílusban, Donato Bramante tervei alapján kezdték építeni. A kupolát Michelangelo tervezte, az épület elõtti óriásai tér és a teret körülövezõ oszlopcsarnok-folyosó már barokk mester mûve: Lorenzo Berninié, akinek az interiér kialakításában is óriási szerepe volt.

Lorenzo Bernini nemcsak kiemelkedõ építésze korának (XVII. század), hanem kiváló szobrásza is, sõt, festményi is rendkívüliek. Az õ mûve a „Szent Teréz extázisa” címû márvány kompozíció, amely a vallásos áhítat misztikus átélése. Teréz apáca volt, akinek gyakran voltak látomásai, többször esett elragadtatásba. A kompozíció épp egy ilyen pillanatot fejez ki. Szent Teréz arca valami olyasmirõl árulkodik, amit ma talán rohamnak neveznének az ideggyógyászok. Elõtte angyal áll, aki furcsa mosollyal az arcán egy nyílvesszõvel kezében megcélozza az önkívületbe esett alak szívét.
Ugyancsak Bernini alkotása a „Szent Péter trónszéke” − hatalmas bronz és márvány kompozíció −, amely a Szent Péter bazilika egyik oltára.
A barokkot összehasonlíthatjuk a reneszánsszal úgy is, ha összevetjük Michelangelo Dávid szobrát és Bernini Dávidját. Michelangelo szobra szinte álló helyzetben jeleníti meg Dávidot, ahogy a vállán lógó parittyában a követ megfogja. Szemei elszántságot mutatnak, de arca még nyugodt. Bernini szobra csupa megfeszült erõ, csupa mozgás − a Góliáttal vívott harc döntõ pillanatában ábrázolja Dávidot.
Az építészetben is megfigyelhetõ ez a dinamika. A reneszánsz épületeket leegyszerûsítve jellemezhetjük kockák és hasábok kombinációiként, a barokkra ugyanezen geometriai testek lendületes hullámvonalakkal való megrajzolása jellemzõ. Jellemzõ továbbá a trapéz, vagy rombusz alaprajz, a falak egyenes vonala helyett az ívvonal alkalmazása.
A bejárati oldal timpanonjának befogói hmorú ívekké alakulnak át, majd a késõbbiekben az ilyen ívek enyhe „S” betûvé változnak.

Bár a barokk mûvészet még egyetemes jellegû egész Európában, azonban egyre határozottabban lépnek fel a nemzeti vonások, amelyek az egységes formanyelv látszata ellenére is megszokottá teszik a barokk egészét. E nemzeti hatás azonban csak a nagy egész egy-egy akcentusaként érzékelhetõ.

A barokk szerte Európában káprázatos, nyugtalanul hullámzó, vibráló, díszes, sõt, túldíszített, szuggesztív és meggyõzõ. Sokan Európa aranykorának tekintik ezt az idõszakot. Szerb Antal szerint a barokk az európai ember végtelenbe törõ akaratkultuszaként is jellemezhetõ.

A barokk a 18. század elejére európai korstílussá vált. Ebben a században azonban már egy új szellem járja be Európát − a felvilágosodásé, a század végén a francia forradalommal megváltozik és átalakul Európai értékrendszere...