A barokk mûvészet

A XVII. század olasz mûvészete aztán igazán nevezhetõ a reneszánsz, jobban mondva a cinquecento folytatásának. Maguk a kortársak seicentonak, vagyis hatszáznak nevezték. Nem tûnt nekik úgy, hogy megváltozott volna a világfelfogás. Észrevétlen volt ugyanis az átmenet.

III. rész

Észrevétlen, akárcsak a korszak nagy mestereinek fény-árnyék játéka vagy két szín átmenetekor a határvonal egybemosása. Az átmeneti korszakot jelentette a manierizmusnak is nevezett stílus. Modorosság vagyis a nagy elõdök modorában, stílusában való alkotás.

Mivel már Rafaello mûvészetén fellelhetõ Leonardo és Michelangelo együttes hatása, így akár õt is megjelölhetnénk az átmenet kezdetének. Leonardo távlatokba beleveszõ részletei, ködös háttere, fokozatosan kezdett elsötétedni, majd a mester alkonyából este lett. Lehanyatlott a nap, az éj sötétjében pedig épphogy csak pislákol valami. A sötét hátterek és a kevés fény, amely csak részleteiben világítja meg a létezõket, hihetetlenül drámai jeleneteket eredményez. Elsõdlegessé vált a hatás, az üzenet pedig másodlagossá. Színpadias pózokká alakult a történés... 

Michelangelo Merisi, mûvésznevén Caravaggio alkotásai az itáliai barokk remekmûvei közé tartoznak. Ha megfigyeljük Leonardo „Sziklás madonna” címû képét, nyugodt visszafogottság jellemzõ rá. Távolságtartás, a szenvedéseit egyedül átélõ ember képe, nemes belenyugvás, a hét fájdalom kifejezését sehol sem láthatjuk. Az arc rezdüléseibõl sem következtethetünk rá. Már túl van minden földi kínon és képmutatáson. Transzcendens boldogság és üdvözült beteljesedés, mindent elõre látó nyugalom árad a képbõl.
A „Szent Anna harmadmagával” címû Leonardo alkotás is földöntúli perspektívát kínál. Boldog beteljesedést.
Caravaggio képei egészen mások. A kételkedõ, a reménykedõ szellem alkotásai. Azé, aki nem egészen biztos abban, amit hisz. De, hogyan is lehetnénk biztosak abban, amiben hiszünk. Amiben biztos az ember, azt tudja. Tudás és hit között pedig, nyilvánvaló az ellentét...

Viszont, csak a tudás és a hit szintézisével juthatunk elõre. Caravaggio, a zaklatott életû, hányatott sorsú mûvész, az üldözött, számkivetett − külön fejezete az egyetemes mûvészettörténetnek.
És hol vannak már üldözõi, hol vannak már vádlói? Hol vannak azok az emberek, akik megvetették, megszólták, kiközösítették...?

Leghíresebb alkotásai között tartjuk számon a „Szent Péter keresztre feszítésé(t)”, „Jézus tövissel koronázásá(t)”, „Máté(t) az angyallal” és a „Részeg Bacchus(t)”.
Nyers, mondhatni durva realizmus jellemzõ rá, viszont nagyszerû színharmónia és könnyed ecsetkezelés. Megrázó jelenet Péter a kereszten. Szögekkel átvert kezei és lábai hátborzongatóan élethûek.
„A részeg bacchus” címû képe önarckép és vallomás. A bor és a mámor istenét ábrázolja, másnaposan, fáradtan, egy átdorbézolt éjszaka után.

A spanyol barokk legjelesebb képviselõje a nagyszerû Diego Valázquez. Leghíresebb alkotásai, a „Bréda ostroma”, a Margarita hercegnõrõl, IV. Fülöprõl és a spanyol udvar méltóságairól festett portréi, udvari bolondokat, törpéket, szellemi fogyatékosokat ábrázoló képei egy zsenirõl tesznek tanúbizonyságot...
Nemcsak a külsõ foglalkoztatta, nemcsak az arc tökéletes ábrázolása, hanem a belsõ tulajdonságok is. A szinek harmóniája minden képén lenyûgözõ. Általában a meleg barna tónusok uralják a hátteret, amelybõl a fény hatására bukkannak elõ a részletek. Méltán híres képe „Vénusz a tükör elõtt”. Egy fantasztikusan megfestett nõi aktot ábrázol a kép, aki a nézõnek háttal fekszik, arcát csak a tükörben látni, amint ránk tekint.
Margarita hercegnõt többször is megfestette, hiszen a kislányt már alig születése után eljegyezték I. Lipóttal, aki az osztrák korona örököse volt. Általában minden gyerek ilyennek képzel el egy hercegnõt: aranyhajú, kékszemû, gyönyörû ruhában, mosolyáért a sárkánnyal is képes megvívni a szegény ember legkisebb fia. „Bréda ostroma” kordokumentum − fegyverekrõl, ruhákról, emberekrõl. A harmincéves háborúról... A képen a hosszú csatározásban megfáradt franciák átadják Bréda városát a spanyoloknak. Gyõzött a jobbik, a francia vezér fejet hajt a spanyol vezér elõtt...