Kopócs Tibor
1937. 10. 1., Veµké Kosihy (Nagykeszi)Potoèná 28, 945 01, Komárno
tel.: +421 907 575 210
e-mail: kopocs@slovanet.sk
Tanulmányok: 1952-54 Iparmûvészeti szakközépiskola, grafikai szak, Pozsony (Bratislava). 1961-66 Pavol Jozef ©afárik Egyetem, grafika, festészet és történelem szak, Eperjes (Pre¹ov). 1986-ban államvizsga és habilitáció – PhDr. – (esztétika és mûvészettörténet), Eperjes (Pre¹ov). Ego sum – Én vagyok E kijelentés-lényeg magában hordja az „ilyen vagyok”-ot, s ennek többesszámú megfelelõjét: ilyenek vagyunk. Az ’én vagyok’: megmérhetõ, kiparcellázható; megvannak a határai, tehát zárt egység, az ilyenek vagyunk – térben és idõben végtelen. Bonyolult, összetett és teljességében megismerhetetlen. Az alkotó számára így, és ezáltal izgató és izgalmas.
Az ember, az ÉN, a leglényegesebb szubjektum, ezer féle indulattal telített, tudatosan cselekvõ, vagy ösztöneiben megnyilvánuló lény – titokzatos, ellentmondásokkal telített; jóságos és gonosz, s csak tetteiben mérhetõ.
Kopócs Tibor ezeket a tetteket választotta témájául és próbálta megformálni. A cselekvést megragadni és rögzíteni nagy-nagy akarást és önfeláldozást jelent. A mozgás mindent felold. Minden szertefolyik, eltolódnak a felületek, a formák rendellenessé torzulnak, vagy elmerevednek, s elhagyják természetes létezési állapotukat.
A mozgást vigyázó tekintet, a rendszert teremtõ tudat kiválasztja és rögzíti a lényeget; mindazt, ami a társadalmat, az egyént, a világot jelenti – minket teljes valóságunkkal együtt, s már nem az egyes megfogalmazása a cél, hanem az általános emberi. A vonalak, az árnyékok, a szögletek, az ívek, a felbontott testek már nem egy konkrét embert, vagy tárgyat tükröznek, de minden embert és minden tárgyat jelentõ letisztult gondolatot. Mert bennünk van a jóság és a szeretet, de bennünk van a bûnre való hajlam, az írígység, a rosszakarat magva is. A tetteinkben, mindennapjaink észrevétlen folyásában, felvillanó gondolatainkban, egy-egy régi emlékünkben. Így, ezekkel teljes az ember.
A mi életünk, a mi valóságunk megfelelõje a mûvész egyénisége és keze által rögzített kép, képsor és gondolat. Úgy vélem, az én megfogalmazásom aligha képes felemelkedni a látó tekintet értékelõ magaslatára ma, s itt, ezen a helyen, ahol az alkotások vallanak, s a szó elröppenõ indulata megtorpan a tiszteletadás és felismerés ólomsúlyú nehezéke elõtt, s nem jut tovább az üdvözlésnél. Gál Sándor
Néhány fontosabb
önálló kiállítás 1973 – Galéria C. Majerníka, Bratislava
1973 – Csehszlovák Kultúra, Budapest
1984 – ©ari¹ské múzeum, Bardejov
1987 – Megyei Mûvelõdési Ház, Szolnok
1989 – Galéria umenia, Nové Zámky
1994 – Bernát Aurél Mûvelõdési Ház, Marcali
2001 – Erdélyi Ház, Sopron
2002 – Magyar Kulturális Központ, Prága
2005 – Limes Galéria, Révkomárom
2007 – Galgóczi Erzsébet Könyvtár Galériája, Gyõr
2007 – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely csoportos kiállítás 1983 – Kortárs szlovák grafika VIII:, Banská Bystrica
1984 – Galéria mesta Bratislavy, Mirbachov palác, Bratislava
1985 – Galéria P. M. Bohúòa, Trienále portrétnej maµby, Liptovský Mikulá¹
1986 – BWA, Bieszczady ’86, Krosno, (Lengyelország)
1988 – Xantusz János Múzeum, Gyõr
1991 – Csehszlovák Kultúra, Budapest
1993 – Közösségi Ház, Balatonfüred
1996 – Magyarok Világszövetsége, Budapest
1998 – Egri Galéria, Eger
2001 – Slovenský rozhlas, Bratislava
2006 – Umelecká beseda, Bratislava
2006 – Vigadó Galéria, Budapest
2007 – Mûvelõdési Ház, Pannonhalma
2007 – Limes Galéria, Révkomárom
|
