A Phõnix szárnya alatt |
| szerkesztette: Szászi Zoltán, 2009-05-26 |
|
|||||||||
Lin-csi mester egy nap meglátogatta a szomszédságában álló kolostort. Az apát büszkén mutatta neki, mennyi bambuszfáklyát gyártanak szerzetesei. - Szorgalmas, dolgos szerzeteseim vannak, Lin-csi, láthatod! Már nem is a kolostor fenntartására dolgozunk, hatalmas vagyont gyûjtöttünk. Vang nagyúr is megirigyelhetné. Igaz, éjjel-nappal gürcölünk. - Na és miért gürcöltök ennyire, jó apát? – kérdezte tõle Lin-csi. - Elárulom neked, barátom – kezdte az apát. – Azért kell ennyi bambuszfáklyát gyártanunk, mert jó pénzért veszik a városban. A pénz pedig azért kell, hogy meggazdagodjunk, és ne keljen többé dolgoznunk. Alig néhány év, és nem gyötörjük magunkat munkával, csak magunkra figyelünk, teát iszunk naphosszat, s a Tanításról beszélgetünk. Elmélkedünk, és hallgatjuk a kert madarainak énekét – dicsekedett tervével az apát, s máris a gondtalan jövõbe álmodta magát. De Lin-csi haragja felébresztette. - Sok munkával sok pénzt keresni a bolond is tud, apát! Nem kell hozzá tudomány! Ráadásul a sok pénz nem gondtalanságot jelent, hanem sok gondot inkább. Ne sok pénzed legyen, hanem elég. Ne sok idõd legyen, hanem elég. Ne sokat dolgozz, hanem eleget, ne sokat elmélkedj, hanem eleget. De te ezt fel se éred ésszel, jó apát! – kiabálta Lin-csi dühösen, majd csendesen hozzátette. – Sajnállak téged, de még inkább szerzeteseidet. Ha arra biztatod õket, hogy szakítsák ketté életüket, elõször szegény rabszolgák legyenek, majd bölcselkedõ gazdagok, lehetetlent kívánsz tõlük. A semmibe nem lehet faszeget verni, apát! Õrültség a terved. Állítsd le a munkát! De Lin-csi sohasem tudta meg, elvetették-e az esztelen tervet a szomszéd kolostorban, abbahagyták-e az értelmetlen gürcölést. Haragjában feléjük se nézett többé. Effélékrõl az emberek úgyis csak maguk dönthetnek ( Losoncon Sári László tibetológussal volt szerencsém találkozni. Sok mindenrõl beszélt, például arról, hogy az idõtlen táj végtelensége hogyan hat az emberre. Például arról, hogy akit ez megérint, annak annyi. Vagy nem. De biztos, hogy aki járt már ott, az nem szabadulhat a látványtól, és mivel a látvány a szemen keresztül a lélekre és így a tudásra is hat, kiderül, mennyire kicsi vagy, és mennyire nem tudsz, nem tudhatsz semmit. Lin-csi apát reggeli beszélgetéseit ajánlom mindenkinek, a Kelet Kiadó jelentette meg. Két nap alatt elolvastam, és már látom, hiba volt. Mert nem kell sietni. Nem kellett volna, de már elszúrtam. Ja, és a a hatodik dalai láma szerelmes versei sem kutyák, pláne nem szalmakutyák. Mi a szalmakutya? Mit tudom én. De lehet politikus, mérges asszony, uralkodó, tanulni és élni képtelen bonc, meg én, meg te is. Nézzetek utána, de inkább ne. Unnátok. De lehet, hogy mégse. Ez nem határozatlanság, s ha mégis annak tûnik, simán vegyétek annak, aminek látjátok. A lényeg az, amit az egyik bonc mondott: ha éhes vagyok, eszem, ha álmos vagyok alszom. De tudom, hogy eszem, és tudom, hogy alszom. De ez nem is lényeg. Csak olyan ... izé... ami nagyon fontos lehet. Esetleg. Ha hibát vétesz, ismerd el, vagy fogd másra. Ha egyiket se teszed, közelítesz a buddhasághoz, és kijavítod a hibáidat. Kõrösi Csoma Sándor is járt a tibetieknél. Mikor elindult, száraz, humortalan, céltudatos emberként tartották számon. Mikor már ott volt, és megismerkedett a tannal, joviális, kedves, jókedvû ember lett. És nem kívánkozott se haza, se tovább. Valahogy elkanyarodott a céljától, nem kereste meg azt a vélt õshazát. Mer megtalálta az igazit. Hát így megy ez...) (Utólagos megyjegyzés, afféle lábjegyzetnek. A csan vagy zen buddhisták nem tartják igazán sokra az írásbeliséget. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem ismerik. Inkább azonban a saját gondolat, a saját út módját választják, ha lehet. Ezt már csak azért is írom ide, mert eddig ez a legtöbbször javított cikk, amit feltettem. A nagybömb után tessék érdeklõdni, még a világhálón is van róla feljegyzés... Persze, nem kell hinni semmilyen írásbeliségnek. Viszont lehet. És ez nem kekeckedés, csak afféle na gondolkodj már viselkedésre való biztatás. Sári Lászlótól ezt tanultam meg két óra beszélgetés alatt. Na, az volt egy élmény! Keresem a tájat azóta. Benne az idõt és a teret. Csak lesz valami. S ha nem? Akkor sem szaladok a vonat elé.) |
Vélemények :
| név: Tamas e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-06-05 |
| Ezzel mit szerettel volna mondani "nezd meg" ? |
| név: nézd meg e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-29 |
| találsz-e e világban igazat és fehéret hazugság és fekete nélkül... |
| név: pancser láma akinek a rím pocsék e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-27 |
| A Meghaladó Bölcsesség Szíve Szútra Igaz természetében az öt szkandha üres, és ezzel minden szenvedést meghalad. A forma nem különbözik az ürességtõl, az üresség nem különbözik a formától. A forma valóban üresség, az üresség valóban forma. Nem keletkeznek és nem szûnnek meg. Nem tiszták és nem szennyezettek. Nem növekszenek és nem csökkennek. Minden jelenségnek üresség a természete. Nincs megvalósítás és nincs megérkezés. Nirvána Tökéletes és Felülmúlhatatlan Felébredettség Anuttara Szamjak Szambódhi Gyémánt Szútra Minden jelenség, melynek tapasztalható jellemzõje van, csak káprázat. Ha minden jelenséget meg nem jelentnek tekintesz, Akkor ez a szemlélõ Igaz Természeted. Ne maradj meg egyetlen tárgynál sem, és ne tápláld a gondolatokat sem. Ha úgy tekinted a fizikai tárgyakat, mint az Abszolútot, Ha a hangoddal keresed a Teljességet, Akkor rossz úton jársz, és sosem fogod meglátni Igaz Természeted. Minden keletkezett dolog olyan, mint egy álom, egy fantom, Egy buborék vagy egy tükrözõdõ kép. Olyanok, mint a harmat vagy a villámlás. Így szemléld ezeket. Maháparinirvána Szútra Minden képzõdmény állandótlan Ez a keletkezés és elmúlás törvénye. Amikor mind a keletkezés, mind az elmúlás megszûnik, Ez a nyugalom a boldogság. Lótusz Szútra Minden jelenség eredetétõl fogva Magában hordozza a keletkezést és elmúlást. Amikor a tanítvány a Buddha ösvényét járja, Következõ életében Buddhává fog válni |
| név: kis kocsi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-27 |
| a bokononizmus egyik alapfogalma kedves ?! a nagy bömb egyfajta közös megváltás után vágyódó, valamilyen módon egy csapatot alkotó emberek nagy bömbje. Lásd Kurt Vonnegut: Macskabölcsõ címû regénye |
| név: ? e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-26 |
| mi az a : "a nagy bömb" |
| név: kis kocsi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-26 |
| aki maga akar üdvözülni, szálljon fel a saját kiskocsijára aki megváltásként, tömegesen tenné ezt, várja meg a buszt... én is álmomban, mosolyogva szeretnék meghalni, mint a buszsöfõr nagyapám és nem sikoltozva, mint az utasai...  |