A tudás 6 alom

Miért van az, hogy másképpen látjuk ugyanazt a dolgot? Miért nem értjük egymást? Eleve bennünk van az ellenségeskedés, az önzés, a durvaság, a dac és a rengeteg ellentmondás vagy pusztán kialakul bennünk?

Francis Bacon (1561 – 1626)
Az egész reneszánsz filozófia betetézõje és egyúttal az újkori filozófia elsõ nagy képviselõje. Hitt a tudományok haladásában.
Véleménye szerint a tudomány (és a kultúra) fejlõdését nem szabad egyéni képességektõl függõvé tenni. "A tudás hatalom" – hangzik Bacon kategorikus imperatívusza.

Ahhoz, hogy a világot igazán megismerjük, el kell távolítanunk a megismerés útjában lévõ akadályokat, amelyeket bálványoknak nevezett.
Olyan tabuk ezek, amelyek miatt nem láthatjuk tisztán a történéseket és változásokat, mivel ezek lezárják a helyes ismeretszerzés útját. Olyan akadályok, amelyeken nem tudunk keresztüljutni. Ha az egyiket leküzdenénk, ott magaslik elõttünk a másik...
Ilyen például a "Törzs bálványa".
A faj, a nemzet, a hovatartozás, a nemzeti felsõbbrendûség bálványa... Olyan korlát, ami miatt képtelenek vagyunk elfogultság nélkül nézni egymásra.
A szlovák buszsofõr jut eszembe, aki a távolsági járaton hallgatta az angol slágereket a rádióban... Világoskék ing, ápolt, borotvált arc, vezetõ beosztás... Rozsnyó és Kassa között van egy olyan útszakasz, ahol az rádioadók átváltanak valamelyik magyar állomás hullámhosszára. Mintha kígyó marta volna meg az egyébként a helyzet magaslatán tetszelgõ világoskék inget viselõt, arca is elvörösödött kissé. Azonnal a rádióhoz kapott, amelyet karnyújtásnyira szereltek fel neki. Majdnem balesetet okozott a magyar szöveg miatt. Pedig kellemes dallamú magyar sláger ment, neki olyannyira idegen, mint az elõzõleg hallgatott angol... A törzs bálványa nem engedte neki, hogy megismerhesse a magyar kultúrát. Ahogy a szerbnek sem engedi az albán kultúra elfogulatlan tanulmányozását (- és fordítva...). Töröknek a görögöt és görögnek a törököt, palesztín számára a zsidót és zsidó számára a palesztínt...

Következõ helyen van a "Barlang bálványa"
Neveltetése, mûveltsége és élete benyomásai folytán az ember a saját barlangjában él. Rögeszmék, kényszerképzetek alakulnak ki az évek során, így már nem a dolgokat látja, hanem a dolgokról alkotott képzetet. Véleményt.

A "Piac bálványa" – a helytelenül használt szavak és kifejezések, a meggondolatlan kijelentések, a hangoskodás, a civódás. A piacon pletykáló kofák és a kocsmákban méltatlankodó lecsúszott exisztenciák információ-közlõ okoskodása...

A "Színház bálványképe" –  állandóan megjátszuk magunkat, nem vagyunk õszinték soha. Nem az embert mutatja a tanító, hanem tanítóra játszik, akárcsak a pap, a politikusok vagy a mûvészek, a zenészek képmutatása pedig már elrettentõ... A asszony játsza a határozottat, a lány a szerelemre éhest, az anya az meggyötörtet, a fiú a félelmetest, a férfi a tenyészcsõdört, az apa a sikerest...
"Színház az egész világ és színész benne minden férfi és nõ..." – állította Wiliam Shakespeare, akit már elég régóta Bacon-nel azonosítanak. Állítólag gyakorta elõfordult, hogy Bacon hosszabb-rövidebb idõre eltûnt a londoni ködben... Shakespeare drámái pedig nagyon hasonló szellemben íródtak (Shakespeare élete eléggé homályos, születése sem tisztázott, bár ismerünk bizonyos idõpontokat – (1564. április 23. – 1616. április 23.).

Az új Atlantisz címû mûvével rámutat arra, hogy a tudomány és technika fejlõdésével el lehet jutni a tudósok-vezette társadalomba, ahol a szükségletek kielégítése mellett megvalósul a társadalmi béke.
Hatása érezhetõ a XVII. századi magyar protestáns mûvelõdésben, igazi magyarországi kultusza 1848 után bontakozott ki.