Az Atelier mûvészeti folyóirat

Az Atelier mûvészeti folyóirat a Rovás virtuális fórumával karöltve szeretné a világhálón mindenki számára hozzáférhetõvé tenni a szlovákiai magyar kultúrát és mûvészetet. A lapot fõszerkesztõje, Kopócs Tibor festõmûvész mutatja be.

Most pedig a folyóirat 2005/4 számáról röviden: tematikáját a HÍD – hidak, szerkezetek – tölti ki. Használtak-e optikai segédeszközöket a régi mesterek, illetve milyen korszerû mûszaki segédanyaggal dolgoznak napjaink alkotómûvészei? A borító címoldalán a pozsonyi Apolló híd átadása, pazar éjszakai tüzijátákban, s beléje appplikáltuk J. C. Maxvell híres fizikai képletét, amely az elektronikát, a magnetizmust és az egész optikát egy csomagrendszerben fogalmazta meg, mintegy isteni kinyilatkoztatásként. Czíria Attila: A hídon át címû lírai írása kitûnõen erõsíti fel ezt a gondolatot. A HÍD címszó alatt inkább a szellemi hidakra gondoltunk. Nagyon érdekes és (véleményünk szerint) kitûnõ „anyagra“ leltünk David Hockney (angol pop-festõmûvész, 1937, Bradford) könyvében (Tajemství starých mistrù, Slovart, Praha, 2003), amelyben a festõmûvész-szerzõ felfedezi (és dokumentálja is), hogy a régi nagy mesterek remek festõi technikájukhoz bizony optikai eszközöket használtak. Az optikai eszközöket (fõleg a 15.–16. században) a céhekbe tömörült mesterek igencsak féltve õrizték, védték titkukat, s ezért nem esett szó életrajzaikban a bravúros technikai eszközökrõl, mellyekkel remekmûveiket alkották. David Hockney, a módfelett kíváncsi és leleményes kutató festõmûvész azonban felfedte titkaikat és gazdag illusztratív anyaggal bizonyítja feltevésének igazát. „Ámulatba ejtõ felfedezést tett a kiváló kortárs angol festõmûvész, aki munkája mellett nem gyõzte eleget nézni-csodálni a régi mesterek alkotásait, s egyre gyakrabban tette fel önmagának a kérdést: hogyan csinálták (festettek) õk? ... Nem is annyira a képek zsánere, mitivumai érdekelték, hanem a technika, amellyel dolgoztak, az akkori modern technika vivmányai, és azok felhasználása az alkotásban.“

Eva Dénesová (röviden) bemutatja a pozsonyi Apoló hídat, meghökkentõen érdekes “anyagot“ hoz a sakk-ról és a híres Rubik-kockáról. Bemutatjuk a kortárs Szalai Dániel festõmûvészt és néhány alkotását, Szabó László jeles fotográfust és a közismert és kitûnõ karikaturistát Sajdik Ferencet (Molnár György méltatja). Remek riportot készített Kopasz-Kiedrowska Csilla Szabó Ottó grafikus-, festõmûvésszel, amelyet teljes terjedelmében közreadunk.

Szívet-lelket gazdagító állandó tárlat nyílt Csornán (Gyõrtõl néhány kilométerre) Hertay Mária grafikusmûvész alkotásaiból egy mûemlék-kápolnában. Dolán György festõmûvész kapta a 2004-es év Nívódíját, amelyet a Szlovákiai Magyar Képzõmûvészek Társasága ítél oda minden évben a beérkezett javaslatok alapján. Waterlói csata a Komáromi Jókai Színházban – színházi élménybeszámoló, H. Dráfi Anikó tollából és Dömötör Ede kitûnõ fotóival illusztrálva. Oláh György emlékezik a száz éve született Gy. Szabó Béla erdélyi grafikusmûvészre. Révbe jutott a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria – számol be írásában Palágyi Lajos. Feszty Árpád Galériát nyitottak Ógyallán és egy újabb szoborral (Hunyadi János) és emléktáblával (Lechner Ödön) bõvült a komáromi Európa-udvar szoborparkja. Hírmozaik a közelmúltban rendezett aktuális kiállításokról, és bemutatunk néhány érdekes könyvet. A borító belsõ oldalán összegezést hozunk ebben az évben megjelent számaink borítójáról, a hátulján – úgy véljük tanulságos és érdekes lehet – a Régi és új festékek bemutatása.

Az Atelier mûvészeti folyóirat  alapítója és fõszerkesztõje: Kopócs Tibor grafikus, festõmûvész. Szerkesztõi: Czíria Attila mérnök, Dr. Eva Dénesová mûvészettörténész, Kopasz-Kiedrowska Csilla publicista, Dr. Héder Ágnes nyelvész (szöveggondozás), külsõ munkatárs Molnár György mérnök (mûgyûjtõ, karikatúrista), Gyõr.

Lapunkat, az ATELIER mûvészeti folyóirat 2005/4-es számát fizikai valóságában is figylemébe ajánlja, (és e rövid ismertetõt összeállította) Kopócs Tibor, fõszerkesztõ.