Csallóköz, Mátyusföld |
| szerkesztette: tigris, 2006-01-11 |
|
|
Területe 1 716 km2, lakosai száma 206 917. Az itt élõk 63%-a magyar, 34%-a szlovák, 3%-a roma, cseh, ill. más nemzetiségû (a 2001-es népszámlálás szerint). A járásokban hat város található – Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, Nagymegyer, Szered és Diószeg, melyekben a lakosság 41%-a él (még mindig 2001-es adat), viszont 30 évvel korábban a lakosok alig 28%-a élt városban, ami egyúttal a régió mezõgazdasági jellegére is utal. A legtöbb településnek ma 500-2000 lakosa van. Területének nagy részét a Csallóköz teszi ki, ahol Közép-Európa legnagyobb föld alatti ivóvízkészlete rejlik – 10 milliárd m3–re becsülik. A galántai járás és az említett két település földrajzilag és néprajzilag (is) már Mátyusföldhöz tartozik; a határvonalat a két régió között a Kis-Duna képezi. A társulás területén több védett terület, nemzeti természeti rezervátum található, melyek közül a legjelentõsebbek a Csicsói holt-ág, eredeti ártéri erdõivel, növény- és állatvilágával; valamint a Tõkési-ág, ritka hal-, madár és növényfajokkal. A régióban több ritka vízi növénnyel és állattal találkozhatunk: szürke gém, kis kócsag, fehér és feketególya, kárókatona, barna kánya, jégmadár, az ártéri erdõket alkotó fafajták (mocsári tölgy, nyárfa, kõrisfa, fûzfélék, a Feketevíz árterén még fekete nyárfát és mocsári ciprust is találni), tündérrózsa, édesvízi szivacs, és egyre gyakrabban látni vidrát a terület vizeiben. A kedvezõ éghajlat és a meleg vizû források (magas oldottanyag-tartalomú, gyógyhatású termálvizek) jelenléte lehetõséget adtak több termál-, illentve gyógy(hatású)fürdõ létrejöttéhez. Ezek közül a legjelentõsebbek a dunaszerdahelyi, a nagymegyeri, a nyárasdi és a bõsi, melyek mellett több nyári strand szabadstrand és uszoda nyújt felfrissülést nem csak a nyári hónapokban. A termálforrások nagyobb mértékû kihasználása (nem csak fürdõ-célra), a megfelelõ létesítmények kiépítése, a meglévõk fejlesztése, tökéletesítése, a termálfürdõk egész éves üzemeltetése a fürdõturizmus további fellendülését eredményezné a régióban. A megvalósításhoz szükséges tõke azonban még hiányzik. A természetes vízfelületek közül kiemelkedõ terület a Kis-Csallóköz, ahol fürdésre, vízisportokra, halászatra alkalmas üdülõközpont kiépítését tervezik. A helybéliek és Szlovákia más területeirõl idelátogatók mellett a legtöbb turista Németországból, Ausztriából, Csehországból és Magyarországról érkezik. Idegenforgalomban a legkeresettebbek a víz melletti üdülõhelyek, termálfürdõk. Jelentõs a kerékpár-turisztika, vízisportok, falusi turizmus, ill. a mûemlékek látogatása. Utóbbiak közül említésre méltóak a régió templomai, kastélyai, népi építészeti emlékei. Kiemelkedõ a somorjai református templom 14-15. századi freskóival, román kori templomok Csütörtökön, Gellén, Gombán, Nagyszarván, Gútoron, Kismácsédon, Deákiban, ahova 1002-ben István király telepített bencés szerzeteseket (a mai templom elõdjébe, amely a 13. századból való). Gótikus templomok Dunaszerdahelyen, Alistálon, Nyékvárkonyban tekinthetõk meg. E területen voltak birtokai az Esterházy, a Pálffy, a Zichy és Forgách fõúri családoknak. Említést érdemel a Csallóközi Múzeumnak otthont adó dunaszerdahelyi barokk stílusú Sárga kastély, a bõsi és diószegi, eredetileg reneszánsz, késõbb barokk elemekkel gazdagított kastélyok, a csákányi és békei barokk kasélyok, a barokk-klasszicista stílusú tallósi kastély, a galántai Esterházy-kastélyok, a klasszicista stílusban épült gombai Nagy- és Kiskastély a hozzátartozó parkkal. A régióban zajlott 1849 júniusában a szabdságharc két ütközete, Pered és Zsigárd községeknél, ahol az elesettek tiszteletére emlékmûvet állítottak. Jellemzõ mûszaki mûemlék a vízimalom, melyek valószínûleg már a 11. században jelen voltak; az elsõ írásos említés 1379-bõl származik. A legismertebbek a tallósi, eredetileg hajómalom, majd késõbb átépített cölöpös malom, a jókai és a pozsonyeperjesi cölöpös malmok a Kis-Dunán, valamint a dunatõkési a Tõkési-ágon. Közkedvelt a kerékpártúra, melyre a legjobb lehetõséget kínálja a Dunai kerékpárút – nemzetközi kerékpárút része, mely Bergtõl a Duna mentén egészen Párkányig folytatódik. Sokak szerint viszont hiányzik egy kimondottan a kerékpárosoknak ill. a görkorcsolyásoknak épült út. A gyalogtúra kedvelõinek a Kis-Csallóközben a Dunajské Luhy tájvédelmi körzet ajánlott, ahol a Dunacsúnytól Bõsig jelölt túraösvényen megtekinthõ az eredeti formájában megmaradt ártéri élõvilág. A vízi turisztika leginkább csónakázás és vízitúrák formájában van jelen. Erre a legalkalmasabb vízfelületek a Duna, a Vág, a Kis-Duna, a Bösi vízmû. A többnyire mezõgazdasági jellegû táj és az adott feltételek ellenére a falusi és agroturizmus, sajnos, kevésbé kihasznált területe az idegenforgalomnak. Megoldást kínál(hat)nak a kihasználatlan mezõgazdasági épületek, kastélyok, és más objektumok, amelyek átépítve-alakítva új színt hoz(ná)nak a régió idegenforgalmába. Látogató-csalogatóként pedig a hagyományos falusi tevékenységek: kézmûvesség - régi mesterségek ápolása, tájházak, búcsúk, disznóölések, lótenyésztés (somorjai lovarda, Dunatõkés, ahol minden évben megrendezik a Tõkési kupa nemzetközi lóversenyt). Nádfedeles parasztházak mint a népi épetészet jellemzõi többek közt Királyfiakarcsán, Várkonyon, Alistálon is megtekinthetõk. Dunaszerdahelyen született Vámbéry Ármin, híres Ázsia-utazó, nyelvtudós; bõsi születésû Amadé László, 18. századi költõ, a szerelmi líra jeles képviselõje. A régió kétségkívül leghíresebb szülötte a galántai születésû Kodály Zoltán, kinek nevét a Kodály - napok, zenei fesztivál õrzi. Ízelítõnek elég is ennyi. Látni kell, hallani és átélni, hogy élmény legyen...
Szerzõ: -Bennszülött- képanyag: internet |
Vélemények :
| név: emike e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-01-31 |
| jó az áttekintés, csak ki kéne igazítani: Vámbéry Szentgyörgyön született, Kodály meg Kecskeméten! |
| név: Mezei István e-mail: mezeii@chello.hu dátum: 2006-11-09 |
| A Csallóköz szlovákul Dunajské luhy? Ha nem, mi a magyar megfelelõje a Dunajské luhy-nak? |