Fatemplomok

    Tulajdonképpen egy nyári workshopnak az eredményét láthatjuk. Ez a workshop nemzetközi terjedelmû volt. A célja pedig a lengyel, cseh, osztrák és szlovákiai fatemplomok feltérképezése, megmentése és felújítása volt.

   A Pozsonyi Szlovák Mûszaki Egyetem Építész szakának elõcsarnokában gyakorta megjelennek különféle kiállítások, bemutatva kortárs építészeti tendenciákat, technikai újításokat, különféle építészek életmûvét. Többnyire röpke életû, szakmaorientált kiállításokról van szó, amelyek azonban képet nyújtanak arról, hogy mi is történik a nagyvilágban.

   Nemrégiben egy, azt hiszem, mások számára is izgalmas expozíció látott napvilágot, bár meglehet, hogy mire ezt írom, már véget is ért. Nem ajánlást írok tehát, hanem inkább élménybeszámolót, mert úgy érzem, jó az, ha pár szóval megörökítem ennek a kiállításnak a szellemi mondanivalóját.

   Tulajdonképpen egy nyári workshopnak az eredményét láthatjuk. Ez a workshop nemzetközi terjedelmû volt. A célja pedig a lengyel, cseh, osztrák és szlovákiai fatemplomok feltérképezése, megmentése és felújítása volt. Ez a téma nemcsak mint mûemlékvédelmi aktus fontos, sokkal inkább szeretném felhívni a figyelmet arra a szépségre, amelyet ezek a templomok, egyediségükben és matériájukban hordoznak.

   Szlovákia ebbõl a szempontból eszményi gazdagsággal rendelkezik, fatemplomokat építettek az evangélikus, katolikus és görög-katolikus felekezetek is. Ezeknek különlegessége részben az esztétikumukban rejlik, részben pedig technológiájukban. Az esetek többségében ugyanis nem használhattak a fán kívül más anyagot (sem követ, sem vasat), így szögeket sem.

   Történelmi feljegyzések szerint 300 ilyen templom épült Szlovákia területén, de törékenységükbõl kifolyólag sajnos mára csak 50 maradt meg. Ezek hiteles képviselõi a reformáció korának, többségük a 16-18. században épült.

Artikuláris templomok (reformációs templomok)

   Ezek elnevezése I. Lipót császár törvényrendeletébõl származik (artikula), 1681-bõl. Az evangélikus artikuláris templomok Szlovákiában önálló típust képeznek, jelentõs mértékben különböznek ugyanis a katolikus és pravoszláv fatemplomoktól. Az eredeti formáját csak 5 ilyen építmény õrizte meg. Ezek a templomok mindig (a rendelet értelmében) a község határán kívül kellett, hogy épüljenek, már említettem, hogy sem vasat, sem követ nem használhattak az építésükkor, s bejáratuk mindig a falutól elfelé nezõ irányban kellett, hogy nyíljon. Ez a technológia általában megnyilvánul a formanyelvben is, a különbözõ elemek sajátos formanyelvet alakítottak ki. A legismertebb evangélikus templomok Lestinyben, Istebnén, Kézsmárkon, Hronsekben és Paludzán találhatóak.

Görög-katolikus templomok

   A görög-katolikus templomok Észak-Szlovákiában találhatóak, s tulajdonképpen magukba foglalják a bizánci és nyugat-európai lelki és mûvészi impulzusokat. Legfõképpen Sáros vidékén épültek, ahol jelenleg is 27 ilyen templom áll, ebbõl 11 Nagyszeben (Svidnik) község közelében található. Többségük a 18. század elején épült.

   Ezek a templomok különleges építészeti és mûemléki jelentõséggel bírnak. A workshop résztvevõi pedig lengyel, cseh, osztrák kollégáikkal egyetemben tiszteletreméltó kezdeményezésbe fogtak. A lenyûgözõ építészeti kvalitásokat a képek talán jobban visszaadják.

Szerzõ: Václav Kinga