Folytatásban új versek Zsaa-tó |
| szerkesztette: Szászi Zoltán, 2009-03-03 |
|
Felesleges sikolyok kora
Lepukkant kocsmákban Részeg Messiások, Az út nem visz sehova, üdvözöl *** Rossz gondolatok
Az álmod sem a tiéd,
hamis barátságok valótlan csillogás hatásos színfalak Húszévesen a gyermeklélek átok
|
Vélemények :
| név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-12 |
| Csak pontosítani szeretnék ezzel az "ernyedtséggel" kapcsolatban: Zoli, ha jól értettem, hangulati ernyedtségre gondolt, én pedig vmiféle tartalmi kuszaságra (ernyedtségre). De egyáltalán nem biztos - legalábbis ami az én meglátásomat illeti - h. így ez igaz is. Nemes Nagy Ágnesnél olvasom épp az egyik költészetrõl szóló esszéjében, h. "A költészet utóbbi száz éve sokféle nyugtalansággal töltötte el mûvelõit és olvasóit egyaránt. Nyugtalanok vagyunk sok okból; többek közt azért is, mert már megint egyszer észrevettük, hogy tudatunk szélesebb, mint a szókincsünk." A költészet ill. a mûvészet általában szakadatlan küszködés az anyaggal és az anyagba vetettséggel. Zatroch Zsuzsa új versein én ezt a küszködést látom. Ám de ez egy nagyon termékeny küszködés. Jól csinálja! És ebben már majdnem biztos vagyok.  |
| név: cinkos e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-12 |
| a múltkoriak valahogy tényleg jobbak voltak, itt mintha ez a bizonyos ernyedtség (tényleg találó szó) a szerzõi fegyelem, s ezáltal a minõség rovására menne. sõt, a feltételes mód nem is indokolt |
| név: De mééé??? e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-11 |
Ez nem fantázia, ez teljesen ilyen szerintem, a versek attóo erõsek, hogy megéltek, fiatal kezdõknél ez a szokásos amúgy...  |
| név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-11 |
| oszt már miért kellett volna megélnie, amirõl kesereg. Megélhette volna - az is hiteles, nem? Fantáziám kalandozoó |
| név: De mééé??? e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-11 |
| Hogyan lehet az, hogy 20 évesen valaki ennyire lefárad leszomorodik, sokat megéltté válik??? Rút játszma - 20 évesen??? |
| név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-05 |
| Tetszenek! 2 év hány kudarc? Ennyi fájdalomhoz mennyi kell? Itt-ott kicsit közhelyes már - a kockás terítõre hullottak maguk a versek is. De Anna Gavalda megmutatta, hogy honnan indul a mûvészet - hõsnõje kocsmai alátétpapírosra kezdi újraélni életét. A grafikák - jó választás. Nem is annyira a versekhez, hanem a megfogott hangulathoz. |
| név: Enikõ e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-05 |
| Úgy ám! Nagyon mások. Az elõzõkhöz képest számomra olyan, izé, zavarba ejtõek. (Most vagyok bizonytalanabb a minõséget illetõleg.) Az viszont nem zavar, h. nem "csacsog" ez a versszöveg... Nyilván nem volt a szerzõjüknek csacsognivaló kedve, Zoli! :-) Ami viszont érdekes: a komorult tartalom és ez a dalszöveg-szerûség... Csak hát ezek így valahogy, valamiképp eliminálják, kioltják egymást. Nem mondanám, h. ez kettõ így együtt szerencsés kombináció. A formai rendezettségük ellenére én lényegesen kuszábbnak érzékelem ezeket a verseket az elõzõ(k)nél. (Te az ernyedtség szót használtad rájuk... Az se rossz.) Valahogy az egész esik szétfele. Ettõl függetlenül feltétlen érdekel, ahogy ez a Zatroch Zsuzsa nevû leány nézi a világot. (Név megjegyezve.) Tóth Tímea grafikáival meg direkte jó volt a verseket összenézni. |
| név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-05 |
Jó versek, csak a korábbihoz képest teljesen mások. Sokkal szomorúbb, kiábrándultabb a hangvétel, a belsõ képek harmónája szétzilálódott, a témák sötétek, csalódott hang, ernyedtség a jellemzõ. Én személy szerint a csacsogósabb hangvételû verseit szerettem a Zsuzsának...  |
| név: jaffa e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-03-04 |
 super! Jó versek! |