„Gyilkosok kozt cinkos aki néma.“ Lelkiismerete és meggyõzõdése szerint nem hunyhatott szemet az igazságtalanságok vagy õrült vérengzések fölött, megrajzolta azokat, s így tükröt állított a világnak. Szalay nem tudott távolságtartással szemlélõdni és dolgozni. Rajzainak csak a stílusa, vonalvezetése laza, a téma mindig mélyen átérzett, az objektíven túl egy tapintható személyes dráma is jelen van. Bibliai idézetekkel, a bûn közvetlen megrajzolásával, megörökítésével, vagy a gyermekkori idillbe való meneküléssel találkozunk képeit nézve. Szalay Lajos grafikus Õrmezõ (Strá¾ske), 1909. február 26. - Miskolc 1995. április 1. Tanulmányok: 1927-35 Képzõmûvészeti Fõiskola Budapest Franciaország 1941-ben jelennek meg elõször rajzai könyvben (Hatvan rajz), 1946 a párizsi békekonferencián a magyar küldöttség tagja, állami ösztöndíjjal Franciaországban tanul. 1948 UNESCO ösztöndíjjal Argentínába utazik, könyvillusztrátor, 1949-55 a Tucumáni Egyetem rajzprofesszora. 1958-61 a Buenos Aires-i Képzõmûvészeti Fõiskola professzora, 1961-ben New Yorkban telepszik le, 1988- ismét Magyarországon él. A Független Magyar Mûvészek Országos Szövetségének elnöke, 1992- a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja. Egyéni kiállításai: 1949 Tucumán, 1955, 1956, 1957, 1959, 1976 Buenos Aires, 1958 Washington, 1968 New York, 1969 Toronto, 1972 Budapest, Nemzeti Galéria, 1975 Párizs, 1979 Budapest (retrospektív), 1984 Budapest, Vigadó Galéria, 1990 Budapest, Történeti Múzeum. Fõbb mûvei: Dibujos - Drawings (1954), Genezis (150 rajz, 1966) Szerzõ: Gyenes Gábor |