[kapcsolat]   husken

Csáji Attila

 

BILLBOARD ART

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Képkeret < Papírsárkány < Játéktér < Időtlen < Műhely < Anziksz < Arch < Karcok

 

reakció
Húsvét

 

Szabó Ottó

 

Gyenes Gábor

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex
<<< Vissza a főldalra

A LAOKOON SZOBORCSOPORT

szerkesztette: skitzz, 2007-01-05

laokoonA Laokoon szoborcsoport alkotói szobrásztechnikai zsenialitásról, történetmesélõ tehetségrõl, jóslatról, talán csodáról tettek tanúbizonyságot.


Rubens, tanulmányrajz
Bernini, Dávid
Bernini, David
Rubens,tanulmányrajz
Laokoon

    A görög  szobrásztrió (Ageszandrosz, Athenodorosz, Polydorosz) által készített bronzszobor római márványmásolatát 1506-ban találták meg Rómában. A szoborcsoport 2,46 méter magas, egynézetû háromszögkompozíció.


    Laokoon szobra meghatározó jelleggel bír a mûvészettörténetben. Plinius szerint a görög szobrászat legjobb darabja. Michelangelo beleszeretett a mûalkotásba (Lynn Catterson szerint maga Michelangelo készítette a szobrot merõ pénzsóvárgásból, mivel a Mediciek többet voltak hajlandóak fizetni az antik szobrokért, s lévén, hogy Michelangelo naponta csak három órát aludt, elvileg a Piétával együtt is gyõzte volna elkészíteni.). Rubens  és Rembrandt tanultak belõle. A klasszicizmus gondolkodói, Lessing és Winckelmann végeláthatatlan elemzéseket és vitákat folytattak a szoborcsoport milyenségérõl, annak ellenére, hogy egyikük sem látta saját szemével az eredetit (azaz a római másolatot), csak rézkarcokról és tanulmányrajzokból ismerték a szobrot. Winkelmann ahogy az antik görög mûvészetet mint olyat, ezt a konkrét szobrot is alaposan félreértette. Teóriája szerint ugyanis a fennkölt szenvedés szomorúságba való szublimációja látható a mûvön, holott a szoborcsoport a fizikai fájdalom elviselhetetlenségérõl szól(?), ordít! Winckelmann szerint Laokoon nem is adhat ki hangot az ábrázolt pillanatban, némán kéne viselnie a fájdalmat, ha tiszteletre méltó akar maradni…


    Mirõl szól hát Laokoon szobra, s miért olyan kimagasló? A nézõre leginkább teátrális, olvasható gesztusaival, mozdulataival és dinamikájával hat. A görcsös, megfeszült tagok mozgalmasságának a körülfonódó kígyó meanderei játszanak alá. Érdekes az ábrázoltak közti viszonyháló. A primárisan érzékelhetõ dinamika mögött az olvasható idõbeliség teszi még nyugtalanabbá a mûvet. Vándorol, mozgásban van a figurákat elrabló láthatatlan halál, mégpedig balról jobbra halad. A bal fiú már élettelenül esik össze, adja át magát a kígyó szorításának. Laokoon, a fõfigura is halálos marást kapott, de megfeszült tagjai, duzzadó izmai még harcolnak az elkerülhetetlen ellen. A jobb oldali figura még viszonylagos biztonságban van, bal lábát és jobb kezét fonták körül a fenevadak. Esdeklõ tekintetét apja felé fordítja, aki nem néz viszont. Laokoon a fájdalomtól és halálfélelemtõl eltorzult arcát az ég felé fordítja. Segítségért esedezik talán isteneihez? Szitkot szór rájuk? Egyet állíthatunk biztosan. Már nem ésszerûen, hanem ösztönösen cselekszik. Az önfenntartás ösztöne bírja utolsó erõfeszítéseire. Az ábrázolt pillanat “szélsõségesen szélsõséges”, az utódokkal való közös halál puszta ténye holokauszti és háborús szituációkat idéz meg, amelyek rehabilitálni tudják Laokoon “egoizmusát”. Ki ítélné el azt a szülõt, aki a gázkamrában az utolsó lélegzetért kapkodva önkívületben letiporta saját gyermekét? Ezen felül az istenek elfogultsága teszi még dermesztõbbé a történetet.


    A szoborcsoport narrativitása és formanyelve az évszázadokkal késõbbi korok szobrászatát idézi meg. A Laokoón  fiaihoz mért proporcióiban és idealizált küllemében Michelangelót vélem felfedezni. Egy középkorú férfi arcvonásaival, agg szakállal és atlétatesttel meghatározhatatlan korúvá, “örök életûvé” képesek tenni az ábrázoltat. Ezt a jelenséget láthatjuk Laokoon alakján, vagy Michelangelo Mózesén. A fõpap fiaihoz képest való megnagyítása a Piéta Mária- Krisztus arányát jósolja meg. A szoborcsoporton látható expresszív arckifejezéseket Bernini alkotásaival látom rokoninak. Az öszpontosítástól és a parittya lendítésétõl beharapott szájú Dávidot, vagy a túlvilági gyönyör által kápráztatott szent Teréz látványát idézi.


    A Laokoon szoborcsoport alkotói szobrásztechnikai zsenialitásról, történetmesélõ tehetségrõl, jóslatról, talán csodáról tettek tanúbizonyságot.


Szerzõ: Gyenes Gábor

Laokoon


Pieta


Laokoon3


Mozes


Szt. Teréz


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: lili e-mail: wagner.lili@freemail.hu dátum: 2012-06-25
A C S O D Á L A T NEM TALÁL SZAVAKAT !!!!
név: s k h (semmi közöd hozzá) e-mail: nincs dátum: 2012-02-07
Jó hogy leírták mert meg van a szorgalmim!!!
És kijavíthatom azt a sok egyest!!!                                          
név: ZSUKA e-mail: Szami_1998@msn.com dátum: 2010-04-21
JÓ MERT MÁR VAN SZORGALMIM               
név: jjjj e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-03-20
           
név: qwert e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2009-05-31
szerintem nagyon erõltetett a holokauszt hasonlat, bár, ha belegondolok, mindenbõl ezt hozzák ki manapság. kivéve azok, akik tényleg átélték, és nem csak szónokolnak meg sajnálkoznak.

szerintem különleges alkotás ez, nem vitás.
ha minden szobrot és épületet kiegészítenének, az történelemhamisítás lenne. némely alkotáshoz hozzátartozik az amortizáció.
vagy talán valaki vissza akarja kalapálni a magyar korona elferdült keresztjét?
név: én e-mail: ikszipszilon@locsocs.hu dátum: 2007-10-15
sztem laokoon nem azért néz félre, mert csak magával törõdik, hanem hogy a fia ne lássa szenvedéseit, és ne veszívtse el a reményt...
név: Marci e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-06-13
Wazze nem ír helyesen. A szolidaritás pedig egy marhaság!
név: wazze e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-09
pótolni kéne hiányzó részeinket, úgymint szolidaritás, megértés, értelem, odafigyelés, emberség, nézetkülönbség tiszteletbentartása, ja meg még ijen egyeb marhaságok, amikre mostanság nem is bagózónk odase
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-08
MS ha jobban megfigyeled Laocoon nem a kígyót markolta meg és tépte szét...ez magyarázza az eltorzult tekintetét és végtelen dühét...
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-08
Ha már pótolni kellett ezt-azt, mért nem pótolták a nemi szervét? A kezét el tudjuk képzelni, viszont ez a pirinyó férfiasság evidens..
név: smeagol e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-06
most mit vagytok olyan tudálékosak?
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-06
az eredeti kezet egyébként 1904- ben találták meg. Sokan rajzoltak és faragtak variációkat a hiányzó kézre, a mellékelt Rubens rajzon is látszik.
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-06
készített Michelangelo pótlásokat, mégpedig Laokoon hiányzó kezét viaszból, hogy látszódjon, nem eredeti. A szobor által ábrázolt szituáció nem egészen egyezik az irodalmi Laokoon torténetekkel. Vergilius szerint Laokoon dárdát tartott és papi oltozetben volt...mindazonáltal koszi a gyors rejakciót!
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-05
II Gyula pápa valóban felkérte Michelangelót hogy pótolja a szoborcsoport hiányzó részeit de õ azt válaszolta hogy az õ tudása ehez nem elelgendõ és nem válalta.Azt hogy ki készítette el végül a pótlásokat nem tudni de lényegtelen,ugyanis a Vatikáni múzeum azokat eltávolította...Amúgy meg néha nem árt ismerni magát a történetet is.Ugyanis mint megírták,a két darab kígyó ami kimászott a tengerból elõször a köt fiát kezdte el fojtogatni ezt látván Laocoon segítségükre sietett de õt is fojtogatni kezdték szét akarta õket ,,tépni'' és ekkor marták meg...és akkor talán nem az egoizmusa vezette hanem a halálos marástól a méregtõl feszültek meg az izmai és a méreg már hatással volt az idegrendszerére...hmm talán...Nem szerencsés a holokausztot felhozni példának-Laocoonnak volt elég baja anélkül is....Amúgy a szoborcsoport a k.u.1században került Rómába Tibériusz császárnak ajándékozta a rhodoszi szenátus...zsevraj.