Kislengyelországi festő & A Szent család Egyiptomban
Gyere már az isten áldjon
azon a nyamvadt szamárháton
nem érünk el Egyiptomba
míg nálunk van ez a kis bomba
talán inkább el kéne dobni
és nem szamárháton loholni
legalább a fejéről vedd le
az aueolát tente-tente
már messziről is lehet látni
ahogy tartod milyen királyi
ne csak nézd folyton és ne sírj csak
öleld át forrón s ringasd ringasd
sose volt gyerek a kezedben?
ne légy ilyen magatehetetlen
gyere már az isten megáldjon
miért kell mindég kiabálnom
én is szeretem csak úgy mondtam
hogy majd eldobjuk Egyiptomban!
Te! Le ne ejtsd! Ez még fölrobban
és széjjel szállunk darabokban
Világosabb köpenyt vehettél
volna de hát sose szerettél
Én szeretlek azért unszollak
örültem hogy kiválasztottak
pedig olyan féltékeny voltam
otthon hogy majdnem megbomoltam
az Idegen szólni sem mert
csak számolta a sok piasztert
ne nézz így nem a pénzért tettem
mert szerettelek mert szerettem!
Húzódji följebb egy pillanatra
lelóg a földre a szamár farka
Ülj kényelmesen mintha mi sem történt
volna te is vállaltad Önként!
Tettesd magad természetesnek
babusgasd kicsit ha már meglett
majd mesélik Palesztinában
az utcán meg a bibliában
hogyan utaztunk szamárháton
nevetgélve együtt mi hárman!
vers: Gyurkovics Tibor
festmény: Kislengyelországi festő, A Szent család Egyiptomban
(Dominikánus oltárszárnyrész ) 1460 körül
Nemzeti Múzeum, Krakkó
