 Mi a feladata az írónak, a közéleti embernek, mi az a közélet egyáltalán, milyen felelõsség, milyen teher hárul az alkotóra? Kérdések, amelyekre választ keresek, válaszok, amelyekre visszajelzést várok.
|
Író és közélet
Én már csak örök ellenzéki maradok. Így szeretném! Aki ír, Márai Sándor szerint mágikus tudományt mível. Aki olvas, az szintén. A tudás mágikus! Aki ír, olvas, az kapcsolatba kerülhet valamilyen csodálatos és idõn túli dologgal. Míg a napi gondok lehúznak, addig ezek a szellemet mûködtetõ tevékenységek átemelnek a sáron. Ma a legfontosabb kérdés a közélet, a politika. Mi feladata lehet az írónak ilyenkor? Semmi egyéb, mint népe szellemiségét táplálni, ébren tartani, õrizni és éltetni a hagyományt, megismerni az újat, elfogadni és elfogadtatni azt. Az író felelõs ember! Közéleti megnyilvánulásaiban nincs és nem lehet más választása, mint a mindenkori hatalom túlkapásaival szemben megvédeni minden értéket. Meg kell hallgatnia mindig a másik oldalt is, hiszen a nép szava Isten szava. Tanulni kell az ellenvéleménybõl, meg kell ismertetni a fiatalokkal a zárt kapukon túli tudást. Mert mi is a közélet? Napi felvállalása önmagunknak, kultúráért, nemzetért, emberségért, polgári létezésért. Ember – polgár – nemzet istenhármasában élni, gondolkodni, cselekedni. Emberként születni, rendelkezve az alapvetõ jogokkal és megélni is azokat. Polgárként érvényesíteni a szabadság – egyenlõség – testvériség hármasának jól értelmezhetõ jogait, amelyek minden tisztességes állampolgárnak kijárnak. Nemzet szülötteként pedig teljes lélekkel képviselni a nyelvet, kulturális tudatot és nemzeti hovatartozást meghatározó irányvonalat. Jelen esetben és felvállalásra méltóként a magyart. Atya – Fiú – Szentlélek hármasához hasonlítható ez. Ahol az Atya az ember, aki örök humánus értékeket képvisel a tíz parancsolat szerint. Ahol a Fiú a polgár, aki szeret és megvált a világ bûneitõl. Szentlélek, amely a lélek mélyérõl érkezõ õsi erõt adja és viszi tovább, ami a nemzettudat. Legyen az biztos egyensúlyban mindhárom érték esetében. Legyen hát az író ember, polgár és nemzet alkotója és építõje. Ez a felelõssége. Ez a dolga. Nem is kevés!
|
