István királyunk valószínûleg 975-ben, Esztergomban született és 1038. augusztus 15-én Székesfehérvárott halt meg. Õ tekintjük az elsõ keresztény magyar királynak és a keresztény magyar állam megalapítójának. Apja, Géza fejedelem volt - egy határozott, erõskezû uralkodó, aki tisztán látta, hogy a magyarság számára egyetlen esély kínálkozik az Európában maradásra: a kereszténység felvétele. Erõszakkal kényszerítette rá magyarjaira az új hitet, bár õ maga haláláig megtartotta az õsi vallást. Még IV. Béla idején is éltek az országban régi hitvallású magyarok. Anyja az erdélyi Gyula vezér Sarolt nevû, mélyen vallásos leánya volt. Gyula Horka vezér fia volt és unokája Erdély meghódítójának, Töhötömnek (Tétény vezérnek). Tétény szállásterülete a Kraszna folyó mentén volt... Gyula 950 táján Konstantinápolyba utazott, itt megkeresztelkedett, patrícius lett és Konstantin császár barátjának számított. (Kedrénosz görög író Gulaznak, Anonymus Geulának nevezi õt). Hogy hazájában is terjessze a keresztény hitet, magával vitte Erdélybe Hierotheos szerzetest, akit Theophylaktos Magyarország ("Turkia") püspökévé szentelt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a Vajk nevet kapta, de a 972-es megkeresztelésekor az elsõ keresztény vértanúról, Istvánról nevezték el. 996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a késõbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát, akivel sok hittérítõ és lovag jött Bajorországból.
997-ben, Géza fejedelem halála után választották meg fejedelemnek. Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán - más értelmezések szerint 1001. január 1-jén - koronázták királlyá Esztergomban, a feltehetõen II. Szilveszter pápa által küldött koronával, ami azt jelentette, hogy a pápa õt független keresztény királynak ismerte el. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. Uralkodása elején rokona, Koppány vezér, a szeniorátus és a levirátus jogára való hivatkozással fegyveresen kelt fel ellene, hogy a trónt elfoglalja és özvegy édesanyját, Saroltot feleségül vegye. A fiatal István gyõzelmet aratott a Veszprém melletti csatában és a harcban Vencellin, a sereg német származású vezére megölte Koppányt (a somogyi igricek szerint tõrbe csalták). István és Koppány harcában nemcsak az forgott kockán, hogy ki lesz a magyar nép uralkodója, hanem nagy valószínûséggel az is, hogy a magyar államiság fennmarad-e egyáltalán. Uralkodása éveiben több, központosított állama elleni lázadást is levert, például az erdélyi Gyuláét, aki anyjának, Saroltnak volt a testvére. István a Kárpát-medence magyar törzseit vagy fegyverrel, vagy békés úton hajtotta uralma alá, a lázadásokat pedig leverte. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségébõl létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedõ keresztény magyar államot. Ennek területén királyi vármegyéket szervezett. |