Jozef Penia¹ko kiállítása

Rozsnyó. A városnapok keretében nyitották meg a Gömöri Közmûvelõdési Központban Jozef Penia¹ko fotókiállítását. A mintegy ötven alkotás két téma köré csoportosul, az örök szépség, a nõ és az egyszerû fémcsövek alkotta konstrukció köré.

Kovács Ágnes: Konstrukciók és fikciók

 Abban a környezetben, ahol a mûvész dolgozik, ahol naponta megfordul (a kompresszorállomáson), az utóbbi idõben érdekes inspirációforrást talált. Ipari konstrukciókat, csöveket, vezetékeket, amelyek képein rendkívül hatásos kompozíciókká állnak össze. Persze, ehhez szükséges a számítógép tudása, amely nélkül talán ma már egyetlen mûvész sem tudja elképzelni munkáját. De az ember mûvészeti érzéke hiányában a számítógép nem lenne képes igazi mûvészeti alkotásra. Ezért Jozef Penia¹ko ezeket a mûveket már nem is nevezi fotóknak, hanem képeknek.

Szintén képek és nem puszta fotók segítségével fogalmazza meg a másik fontos témakört, a nõt. Penia¹ko számára a nõi test „a legszebb táj, amely minket körülvesz, a legszebb teremtmény, amelyet a Teremtõ a világ teremtésénél utolsó mûveként alkotott“.

Edita Ku¹nierová mûvészettörténész, aki a kiállítást megnyitotta, úgy véli, hogy a mûvész nõi aktjai nem megfejtésre való árnyékképekként jelennek meg, mint a 60−70-es évek divataktjai, hanem friss szexepiljükkel úgy hatnak, mint egy éppen letépett és az abroszon elszórt virág, vagy amely az ablakok között díszlik vagy a kényelmes pamlagon hever.  Jozef Penia¹ko nõalakjai nem lelketlen hideg modellek, de vérbõ lények, akik mégha nem is rendelkeznek tökéletes alakkal, megfognak bennünket természetességükkel a vulgaritás leghalványabb jele nélkül. Néhány aktképnek finom erotikus lehellete van, amely a mûvész természetes célja, egy érett férfié és apáé. Jozef Penia¹ko képei olyannyira kommunikatívak és inspirálók, hogy mellettük a nézõ semmiképpen nem unatkozik.

Szóval:
Jozef Penia¹ko Handlován született, de 1982 óta Tornagörgõn él. Már gyermekkora óta fotózik, eleinte mindent, ami a lencséje elé került. Késõbb a csendélet és az ember felé fordult. Kezdetben fekete-fehér fotókat alkotott, késõbb a színekkel is kísérletezett. Bár hosszú ideig hû maradt a klasszikus fotográfiához, de a digitális fényképezés õt is megkísértette. A digitális fényképek számára nyersanyagot képeznek a számítógépes feldolgozáshoz. Szereti a színházi elõadásokat fényképezni. „Az egyik elõadást, az életet igyekszem állandóan fotózni, szüntelenül, míg a függöny le nem gördül...“ – fejti ki küldetését Jozef Penia¹ko. (kov)

Fotó: Kovács Oszkár

Jozef Penia¹ko alkotásai