Július Csetneken |
| szerkesztette: Szászi Zoltán, 2008-07-29 |
|
|
Gyöngyösi István. Költõ. A 17. századi familiáris udvari költõ tipikus pályaívét futotta be: református köznemesi családba született, Comenius keze alatt tanult Sárospatakon, majd Fülek várában seregbíró, 1663-tól Wesselényi Ferenc nádor belsõ bizalmi embere, titkára. Ura halála és az összeesküvés kitudódása után rövid idõre maga is börtönbe került. Wesselényi özvegye, Széchy Mária számára továbbra is támaszt nyújtott ügyvédi szolgálataival, de késõbb katolizált és megvált a családtól, s a Gömör megyei adminisztrációban kamatoztatta kiváló jogászi képességeit és ismereteit. Többször is betöltötte az alispáni tisztet, országgyûlési követ is volt; II. Rákóczi Ferenc utasításainak végrehajtása közben érte a halál Rozsnyón. Sírja Csetneken, az egykor szebb idõket is megélt néhai kisvárosban, ma községben található. Felújítatott 2004 júliusában szépemlékû és máig maga után hiányt hagyó Tököli Gábor jóvoltából, megtaláltatott 2003 õszén, személyem által, s koszorúztatik azóta minden év júliusának végén, halálának évfordulójakor. Jövõre születése 280. évfordulóján, ha Isten segít, meg magunk is akarjuk, a Rovás Polgári Társulás, a Füleki Vármúzeum, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete közösen Fülek várában állítat majd egy szerény emléktáblát az egykori seregbírónak. Idén 11-en, egy focicsapatnyian emlékeztünk rá a csetneki temetõben. Jankovics József professzor úr, Polgár Anikó beszéltek az emberrõl és a költõrõl. Aki itt nyugszik-e ebben a sírban, nem –e, de mindenképpen olyan igazi barokkos felhõket és túlvilági szellemeket idézõ szelet küldött a maroknyi emlékezõre. Meg a híres evangélikus templomra is, olyannyira, hogy annak egyik tetõablakát leszakította, s mostan csordogál a 300 éves orgonára az esõ. Meg a pótolhatatlan freskókra! De majd csak derül! Míg ki nem derül, vigasztalónak vers: Gyöngyösi sírjánál nekidõlni Csetneken a déli harangszónak |
