Karácsony

Mintha évrõl évre nehezebb volna minden.
Pedig a dolgok – mint a vendégvárás, sütés-fõzés, karácsonyfa- és ajándékbeszerzés stb. – többé-kevésbé flottul mennek már, hisz ezeket illetõleg jelentõs rutinra tehettünk szert az évek során, csak hát... Csak hát:

A többi öröm másé, idegen,
vagy elrabolt öröm,
Jézus Krisztus hozzánk
csak egyszer jön.

Csak egyszer száll le az angyal
kitárt fehér szárnnyal
és hozza le a békességet,
egyszer jön Boldizsár a mirrhával.

És többé nincs békességünk,
nincs Máriánk, se szalmánk,
de erre az egy éjre
mindig emlékszünk.

És ott is gondolnak ránk.“

(Gyurkovics Tibor: Karácsony)

Húsvétkor a „Feltámadt Krisztus“ köszöntésre adott válasz bizonyosságának megéléséhez, ti. hogy „Valóban feltámadt“, kegyelem szükségeltetik.
Hogy a Gyermek születése fölött örömöt érezzünk, ahhoz a kegyelembõl talán már egy csipetnyi is elég. Talán annyi is elég hozzá, hogy úgy gondoljuk, hogy ott, abban a múlhatatlan pillanatban valóban mindig gondolnak ránk.

Boldog karácsonyt kívánok Mindenkinek!

Lovasné Leczo Enikõ