Karácsonyi versek

Ha ünnep, hát legyen. Legyen hozzá vers is. Néhány ritkábban olvasott, de a karácsonyi hangulatot másképpen láttató versnek itt a helye nagyjaink tollából. Csak az ünnep kedvéért. Meg a magunk épülésére.

Ady Endre:
Egy jövendõ karácsony

Jön a karácsony fehéren
S énhozzám is jön talán majd
Valaki a régiekbõl.

Csöndesen lép a szobámba
S én köszöntöm: »Béke, béke.«
A küszöbön sápadt orvos.

És szorongva szól a vendég:
»Ma karácsony van, karácsony,
Emlékszel a régiekre?«

És bámulva és vidáman
És kacagva mondom én majd:
»Ma karácsony van, karácsony.«

És szorongva szól a vendég:
»Valami tán fáj a multból?«
Megmozdul a sápadt orvos.

És bámulva és vidáman
És kacagva mondom én majd:
»Hiszen én még sohse éltem.«

És hörögve mondom én majd:
»Ki a szobámból, pogányok.«
Döng az ajtóm és bezárul.

És hörögve mondom én majd:
»Hiszen én meg se születtem.
Karácsony van, száll az angyal.«

És a nagy, szomoru házban
Zsoltárokat énekelve
Hajnalig várom az angyalt.

Rainer Maria Rilke: Ádvent

Havat terel a szél az erdõn,
mint pehely-nyájat pásztora.
S néhány fenyõ már érzi sejtõn,
miként lesz áldott-fényû fa,
és hallgatózik. Szûz utakra
feszül sok ága, tûhegye, -
szelet fog, - készül, nõ magasba,
az egyetlen szent éj fele.

(Fodor András fordítása)

Ady Endre:
Kis, karácsonyi ének

Tegnap harangoztak,
Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok
Gyémánt-havat hoznak.

Szeretném az Istent
Nagyosan dicsérni,
De én még kisfiú vagyok,
Csak most kezdek élni.

Isten-dicséretére
Mégis csak kiállok,
De boldogok a pásztorok
S a három királyok.

Én is mennék, mennék,
Énekelni mennék,
Nagyok között kis Jézusért
Minden szépet tennék.

Új csizmám a sárban
Százszor bepiszkolnám,
Csak az Úrnak szerelmemet
Szépen igazolnám.

(Így dúdolgattam én
Gyermek hittel, bátran
1883
Csúf karácsonyában.)