képzőművészet
| Elmélkedések. Szabó Ottó kiállítása | szerzĹ: Kovács Ágnes |
Október 7-én Hetényben, a Lilla Galériában Szabó Ottó önálló kiállításának megnyitója kapcsán elmélkedhettünk festményei előtt... |
|
A Ferencvárosi Pincegalériában még látható barátunk, Katona György és Szabó László Zoltán közös kiállítása. Ezúton ajánljuk mindenki figyelmébe a két alkotót, valamint szerkesztõnk, Veress Zsuzsa megnyitó elmélkedését. A kiállítás március 27-ig tekinthetõ meg, viszont virtuális galériánk örömmel meghosszabbítja azt.
A 19. századra jellemzõ nagyszabású városi építkezés, mely fõként Pesten összpontosul, szintén idegen a magyar újjászületéstõl. Városaink nagy része, beleértve Pestet is, nyelvét tekintve német, szellemiségét figyelve pedig Bécs majmolója.
Munkáiban leginkább az emlékezéssel foglalkozik, de gyakran elõfordul, hogy egy újságillusztráció, fotó, filmrészlet, prospektus indítja be fantáziáját. Korábbi képei az elmúlt gyerekkor utáni révedezésrõl szólnak, a hóban játszásról, a madáretetõrõl. Késõbbiek inkább a véletlenül talált vizuális hatások továbbdolgozásai.
Nietzschét sokan és sokféleképpen magyarázták már. Mindenkiben, aki csak tanulmányozta mûveit - így bennem is - kialakult egy szubjektív kép róla. Engem mindig az izgatott, hogy miért perelt annyit Istennel. Mert, ha nem hitt volna a létezésében, akkor nem is perelt volna vele. Aki nincs, azzal nem lehet vitatkozni. Hülyeségnek tartom, hogy nem hitt semmiben. Nihil obstati...
Gyerekkorom kedvenc képe. Minden részletét ismertem egykoron. A háttér legapróbb epizódjait, árnyalatait, felületeit... Színfoltjai alapján újabb részleteket képzeltem oda, ahol nem is voltak. Hatása nagy volt, lenyûgözött, csodáltam érte a festõt, akinek nevét nem tudtam elolvasni. "P"-betûre kezdõdött...
Egy szlovák barátommal ültünk a minap egy kávéházban és beszélgettünk errõl-arról. Egyetemi éveinkrõl, csajokról, mindenféle ügyes-bajos dolgainkról, családról, megélhetésrõl, mûvészetrõl. Szlovák-magyar viszonyról, barátságról, meg hogy se nekem, se neki nem számít, hogy mit ugatnak össze a politikusok.
Nekem minduntalan Ady jut eszembe róla, ha a képeit nézem. Nem tehetek semmit, én már csak ilyen szentimentális vagyok. Sokáig könyvekbõl és reprodukciókból ismertem csak, döbbenetes hatású úgy is. Eredetiben látni viszont lenyûgözõ. Ady méginkább feldobogott bennem...
Két kiállításra is sor került december folyamán a Rovás szervezésében - az egyikre Kassán, a Thália színházzal kötött együttmûködési megállapodás keretében, a másikra Rozsnyón, a Rákóczi Magyar Házzal való szoros együttmûködés értelmében.
Térgrafika, térinstalláció. A losonci Nógrádi Galériában 2003. február 14-én "Tessék belépni!" címmel volt elõször bemutatva; ugyanezzel a címmel 2003. szeptember 1-én Salgótarjánban is bemutatásra került, mint a József Attila Mûvelõdési Központ és a Szlovákiai Magyar Képzõmûvészek Társaságának közös rendezvénye. 2004. március 5-én Komáromban, a Limes Galériában "Behálózva" címmel lett bemutatva...













Bartusz György (Kéménd, 1933. október 23.) szlovákiai magyar képzőművész, szobrász, akcióművész, egyetemi tanár. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (2009). 1992 óta egyetemi tanár. 1996 óta a Nemzetközi Fényszimpózium tagja. 1999 óta a Kassai Műszaki Egyetem szabadművészetek tanszékének vezetője.
Élvezzük a design áldásait, mert kényelmes a fotel, amelyben ülünk, jól olvasható az újság, amit böngészünk, megbízható és könnyen kezelhető a jármű, amiben utazunk. Vagy éppen felbosszant minket, mert félrecsorog a kannából a tea...
A Rovás úgy gondolta, hogy Szilveszter napján az általánosan kötelező ünnepléshez egyfajta hozzáadott értéket is mellékel, jelesül Kovács Oszkár utazásai során készült fotókiállítást.
Itt az idő körülnézni egy kicsit, hogy a születést miként ábrázolják a képzőművészetben! Korábban írtam a kereszt ábrázolásairól is. Akkor húsz képzőművészeti alkotást választottam, és kronologikus sorrendben tárgyaltam őket. Ezúttal lesz egy ráadás is....
„...Rájöttem arra, hogy a buddhisztikus mantra és az Üdvözlégy Mária ugyanarról szól. Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse....
Óm Mani Padme Húm! Éljen a lótuszban lévő drágakő!“
„Az év fotókiállítása!” címmel ellátott tárlat nem sztárolja a művészt. Nem elégszik meg a híresebb darabok felvonultatásával, áttekinthető és átfogó képet igyekszik adni André Kertész életéről és munkásságáról.
Október 7-én Hetényben, a Lilla Galériában Szabó Ottó önálló kiállításának megnyitója kapcsán elmélkedhettünk festményei előtt...
A 2011-es Velencei Biennále összefoglaló címe ez a szellemes szójáték. Szerencsére majd minden nyelven működik: a megvilágosodások / mámorok – illetve a nemzetek szó is benne van. A városban két hagyományos helyszíne van a kétévente megrendezett Biennálénak (1895 óta).
A keresztre feszítés sokféle ábrázolásáról szeretnék írni.
Csakhogy a kereszt archetipikus szimbólum, így aztán Jézus Krisztus keresztjétől függetlenül is ábrázolták – mégpedig időben ugyanúgy (azaz jóval az ő születése előtt is), mint térben (azaz nem keresztény kultúrkörben is).
Célunk olyan alkotótáborok rendezése, amelyek kiváló színterei lehetnek különféle alkotói elképzelések és értékrendek konfrontációinak, igazi szakmai szimpóziumok, a szabad művészet örömünnepei. Közös alkotás, eszmecsere, szakmai továbbfejlődés. Inspirálódás, barátkozás, egymás megértése...
„Valójában a mű megszületésének az alkotó szellemi folyamat mellett a kivitelezés kérdése csak annyiban fontos, hogy az eljáráson tökéletesen úrrá legyünk. A kivitelezés módja viszont – hogy személyesen vagy munkaátvitellel, manuálisan vagy géppel történik – közömbös.” (Moholy-Nagy László)
Legutóbb ott hagytam abba, hogy Losonci Miklós, a neves budapesti művészettörténész elfogadta meghívásunkat a Rudnay Gyula Alkotótáborba, Gombaszögre, amelyet 2003-ban szerveztünk a tehetséges gyerekek felkarolása céljából.
A Szent Erzsébet-dóm déli oldalánál, közvetlen szomszédságában emelkedik a Szent Mihály-kápolna. Építésének kora bizonytalan, de struktúrája s a benne látható átmeneti román motívumok igazolják, hogy a mostani dóm helyén egykor állott egyhajós csúcsíves templom idejéből való.
Ezzel az írással a nagybányai művésztelep történetét és hatását szeretném közelebb hozni, az 1896-os megalapításától az 1937-es megszűnéséig, beleértve az iskola utóéletét is. A nagybányai festőiskola, amely rendkívüli módon befolyásolta az egész 20. századi magyar művészetet...
„Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell” – ismerjük a wittgensteini mondást. Bár az osztrák filozófus ezt a kijelentést a nyelvi struktúrákkal kapcsolatban használta, a Demo Galéria aktuális kiállítására is érvényes lehet.
Néhány szó a site specific artról és annak fiatal, szlovákiai képviselőiről, Emília Rigová és Jozef Suchoža szobrászművészekről. A két jeles, már számos nemzetközi és hazai sikert maga mögött tudó alkotók a Besztercebányai Művészeti Akadémián kezdtek el foglalkozni a site spefic arttal.
A kortárs művészek munkái legalább annyira diskurzusgenerálóak lehetnek, mint a nagy klasszikusokéi, már csak azért is, mert az ő pályájuk még nem ért véget, folyamatosan változik, alakul, s mindez a szemünk előtt játszódik.
A fehér gyász-szín, könnyekkel sós vízben mosdatott feketeség. Karok, combok, a kényes nyak és holdvilágképű hűs hasak színe, ahová fejet hajthatsz szomorúságodban fülelni.
December, íme, hát eljött. Apró fényfüzéreket szereltem délután a bejárat fölé. Amolyan kínai vagy vietnami vackot, amelyből sok van és olcsó, és szines, és villog, és nem, ha kikapcsolod. Ha kihúzod, akkor meg nem is világít. December van. Karácsony.
Két kiállításon is bemutatkozott nemrégiben a Rovás egyik alkotócsoportja: Tóth József, Suchoža József és Szabó Ottó. Veszprémben hármasban, Kassán, a Kaszárnya Kultúrparkban másik három barátjukkal, Viktor Oraveccel, Szaszák Györggyel és Riso Kittával közösen.
A Kaszárnya-Kultúrparkban november 18-án mutatkozik be a Rovás néhány művésze: Viktor Oravec, Tóth József, Szabó Ottó, Jozef Suchoža, ifj. Szaszák György és Richard Kitta. A rendhagyó megnyitóra 18 órakor kerül sor.
Elkészült és fel is lett szentelve a szepsi római katolikus templom liturgikus tere, a szentély, benne a carrarai márványból faragott oltárral és ambóval, kovácsoltvas és bronz állókereszttel, gyertyatartókkal, trónussal, ministráns-székekkel. Néhány szóban az egész filozófiájáról
Azt hiszem, soha még nem éreztem elégedettséget, sem a Rovás akciói, sem az egyéni tevékenységem kapcsán. Soha még nem éreztem, hogy "no, ez az"... vagy hogy: "állj meg, pillanat, ne tovább" (két klasszikust is idéztem nagy hirtelen, nagyapámat és Goethét). Most sem érzek ilyet...
Már jóideje kínlódom ezzel az elemző beszámolóval, nem mintha kevés impulzus ért volna erdélyi utunk kapcsán. Inkább ott a baj, hogy nem tudom rendszerbe foglalni a látottakat, hallottakat, ízlelteket, belélegzett, tapintott, észlelt, átélt, megértett és kikövetkeztetett élményeket.
München bizonyos értelemben a magyar művészet fővárosának tekinthető. A legjelentősebb magyar mesterek Székely Bertalantól Benczúr Gyuláig, Szinyei Merse Páltól Munkácsy Mihályig, Hollósy Simontól Csontváryig, Ferenczy Károlytól Vaszary Jánosig mind München fiai.
A magyar romantikát totálisan átalakította a szabadságharc végzete: igazi megnyilvánulása a halódása is egyben. Átformálódott és átalakult, felvett egyfajta jellemzően magyar, mélabús mellékízt, siránkozást, önvádaskodást. Balsors, akit régen tép...
Nemcsak azért érdemes ellátogatni a Limes Galériába mostanában, mert az egyik legütemesebben fejlődő komáromi galériába nyerhetünk betekintést – ahol mindig találhatunk valami reprezentáns keresztmetszetet az élő felvidéki művészetből...
„Ha valaki mindent tudni akar Andy Warholról, nézze meg képeim felületét, a filmjeimet, meg engem, ott vagyok. Hátrébb nincs semmi.” Így határozta meg önmagát Andy Warhol, akire számos cédulát ragasztott már az utókor.
A napokban, csaknem azonos időben két kiállításon is bemutatkozik a Rovás három képzőművésze: Szabó Ottó festőművész, Suchoža Jozef szobrászművész és Tóth József festőművész. 

























































































A Rovás Virtuális Galéria beindult. Nem újságírói tevékenységrõl van szó, ez valami teljesen más... Fõleg a dokumentáló fotókra építve, kevés, de pontosan megfogalmazott szöveggel, mivel csak a pontosan meghatározott fogalom azonos önmagával...