Kerényi Ferenc

Elhunyt Dr. Kerényi Ferenc kétszeres Madách-díjas irodalom- és színháztörténész, egyetemi docens (Színház- és Filmmûvészeti Egyetem), a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke, az MTA Irodalomtudományi Intézete nyugalmazott fõmunkatársa. 64 évet élt. Személyes ismerõs. Volt.

Dr. Kerényi Ferenc 1944. március 7-én született Budapesten, tanulmányait az ELTE bölcsészkarán végezte 1968-ban, majd 1972-ben doktorált. 1976-tól a Petõfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Mûvészeti tárának vezetõje. 1981-tõl az Irodalomtudományok kandidátusa, 1982-92 között a Magyar Színházi Intézet tudományos munkatársa, majd igazgatója volt. 1970-90 között az ELTE oktatójaként dolgozott, 1992-tõl a Színház és Filmmûvészeti Fõiskolán tanított.Kutatási területe a 19. századi irodalom, a 19-20. századi drámairodalom és színjátszás története volt. Nevéhez fûzõdik Petõfi Sándor, Vörösmarty Mihály mûveinek, illetve Madách Az ember tragédiájának kritikai kiadása, és az idén megjelent Petõfi-monográfia.

Ennyi a róla megjelent szigorú és száraz gyászjelentés. Nem találkoztunk sokszor, de mégis emlékezetes volt mindig a jelenléte. Sugárzó, közvetlen, alázatos, nagy tudású, a hivatását végtelen tisztelettel végzõ, szeretetreméltó kis ember volt a „kisöreg“. Bájos könnyedséggel volt képes bármilyen irodalmi összefügésrõl pár perc alatt jól értelmezhetõ, magasszintû kiselõadást tartani. Az alsósztregovai Madách kastély termeiben sétálgatva az ihletõ beszélgetésekbõl tanulhatott tõle bárki. Kitartó kutatóként alig néhány éve éppen azért vonult nyugállományba, hogy végre kedvenc témájával, a Madách hagyománykutatásával is foglalkozzon teljes erõbedobással. Hiányozni fog. A most már soha meg nem írt tanulmányon kívül maga a jelenség, akit Kerényi Ferencnek hívtak.