Kínai tanmesék

Van úgy, hogy csak másodszori, vagy harmadszori olvasásra értem meg a mögöttes lényeget. Ilyenek a kínai tanmesék. Nem szégyen olvasni õket, az se baj, ha elsõre nem jön be némelyik. Más kultúra, más gondolkodásmód. De nagyon érdekes!!!

(vigyázz tehát, ne ítélj elhamarkodottan, mert minden embertõl tanulhatsz valamit...)

 
GYÓGYÍR CSEREPES KEZEKRE

Song tartományban lakott egy mosodás, aki csodálatos hatású gyógyírt kevert ki, amellyel a kicserepesedett kezét rendbehozta. Így a család nemzedékeken át ruhamosásból élt. Egy ember tudomást szerzett a kenõcsrõl, s száz aranyat kínált a receptjéért.
– Több nemzedék óta mosásból tartjuk el magunkat – mondta egyikük, amikor a család megvitatta a javaslatot –, de sohasem kerestünk egy-két aranynál többet. Most száz aranyat kapnánk, ha eladnánk a receptet. Jobban járunk, ha eladjuk.
Nem sokkal ezután Yue tartomány nagy sereggel támadt Wu tartományra. Az ember, aki a receptet megvásárolta, elment és felajánlotta a receptet Wu hercegének, aki az ajándék fejében kinevezte tábornokká. Az új tábornok csapatai hatalmas támadást indítottak a tengeren Yue hadai ellen, és teljesen megsemmisítették az ellenséget. A herceg az új tábornokot nemesi rangra emelte, hûbérbirtokot adományozott neki.
Ugyanaz a kenõcs, amely addig csak a mosodások kezét gyógyította, másnak földbirtokot szerzett
Minden attól függ, milyen célra használjuk fel a dolgokat.
Zhuang Zi

(érts ezt jó kereskedõre és ötletes emberre, aki jól forgatja a tudását és szerencséjét)

HÁROM GESZTENYE VAGY NÉGY?

Élt egy állatidomár Song tartományban, szép pénzt keresett a majmaival. Értette a majmokat, és a majmok is megértették õt. Rendszerint úgy intézte, hogy az otthoni étkezésekbõl mindig maradjon valami a majmai számára. Egyszer nem maradt otthon ennivaló, meg különben is elhatározta, csökkenti a majmok adagját, mert sokba kerül az élelmük. Tartott tõle, hogy a majmoknak nem tetszik a dolog, ezért így szólt hozzájuk:
– Ezentúl reggelenként mindegyikõtök kap három gesztenyét, esténként pedig négyet Rendben van?
A majmok felugrálva juttatták kifejezésre elégedetlenségüket. Az idomár csillapító hangon folytatta:
–Na jó, akkor mit szóltok hozzá, ha reggelenként kaptok négyet, esténként meg hármat?
A majmok erre leültek, és teljesen megnyugodtak.
Lie Zi

(vonatkozik ez a mai politikusokra, meg választóikra)

A SZELLEMEK FESTÉSE

Qi herceg udvarában élt egy festõmûvész.
– Mondd csak – kérdezte a herceg –, mit a legnehezebb megfesteni?
– Kutyát, lovat, hasonlókat – felelte a mûvész.
– És mit a legkönnyebb? – kérdezte a herceg.
– Szellemeket és szörnyeket – mondta a festõ. – A kutyákat, lovakat meg más élõlényeket ismerik, és nap mint nap látják az emberek, összehasonlítják a festményen szereplõkkel, ezért nagy feladat az ábrázolásuk. A szellemeket és szörnyeket viszont soha nem látta senki, így hát egyszerû megfesteni õket.
Han Feí Zí*

(nos ezt a mai absztrakt festõkre lehet ráhúzni...)

A FÉRFI, AKI LÁNDZSÁKAT ÉS PAJZSOKAT ÁRULT

Chu tartományban egy férfi lándzsákat és pajzsokat árult.
– A pajzsaim olyan erõsek, hogy nincs lándzsa, amely beléjük hatolna – mondta.
A lándzsáim olyan hegyesek, hogy nincs pajzs, amely ellenállna nekik.
Valaki megkérdezte:
– És mi van akkor, ha egyik lándzsádat belehajítják az egyik pajzsodba?
Erre a férfi nem tudott felelni.
Han Fei Zi

(ennek tanulsága igen sokrétû, de jól illik a magamutogató áltehetségre...)