[kapcsolat]   husken

3d nyílt nap

 

Szepes Teresa

 

3ds

 

artcafe

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Képkeret < Papírsárkány < Játéktér < Időtlen < Műhely < Anziksz < Arch < Karcok

 

reakció
Kilátó

 

Szabadiskola

 

 

Felvideki események

 

2%

 

Szabó Ottó

 

Kerekasztal
<<< Vissza a főldalra

Kóbor imatöredék

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2008-12-01

emlék ott Kóbor imatöredék. Miértként. Most éppen azt elemzik kriminológusok, baleset-e halálod vagy mégis öngyilkosság. Végtére is most már mindegy. 32 éved végtelen. 71 éve vagy vendég izgága Krisztusodnál. 1937. december 5. Délután Balatonszárszón meghalt egy fiatal férfi.


Kóbor imatöredék
lehetne vers is
ma nem annak minõsített
csak szöveg
az arc
láttam vacogó ûrnek sarkában sírni az estét
láttad
tûrheted-e a világ mindent elvevõ hatalmát
öledben csillagok ülnek
nyírfehér koponyádon idõnek ütött rések
remegéssel nézem
mindenhol csak a kövek
lett belõled irodalomtörténet
mázsányi szöveg
éhséged a végtelent mondd
ki érti meg
szárszói sír
remegõ bajszod mohó morzsa s csókvágyát
kihûtötték az évszázadnál hosszabbnak tûnõ telek
hogy adjak én keretet verseidnek
szabad ötleteim sincsennek
káromkodhatnék perlekedve
múzsákkal kurvákkal pszichológusokkal
miért nem szerettek jobban
mi lett belõled
irgalom atyja ne hagyj el
az inge amiben meghalt
kék gõzét látom a kávéháznak hol  a versedet olvasom
nincs aki odaszólna a kenyeresfiúnak
itt egy pengõ fiam szaladj haza
hazádnak mocskos folyóin végigfut a borzalom
kiugró ádámcsutkájú Krisztus nyeli ecetét bûneinknek
hitted
jog kenyér vetett ágy betû szépsége
mindenkinek kijár
kit anya szült e földre
csalatkoztál
a villa Szrászón, ahol élt 1937-ben

örökös ölelésben porladsz azon a csillagtájon
hol az anyag a fekete lyukak peremén átbújik
végtelen idõvé dermed
melynek közepében az Isten asztalánál
ott ülsz
mint kisgyerek anyja térdén
ha játszik
kezében nagy karéj fehér kenyér
nyílt mosolyodtól megszelídülnek a tigrisek
fogad között átviszed
íróasztala
ki nem mondott szavainkat
hogy végre kimondhasd
számkivetve magyar
szegény szent és tiszta maradhat a költõ
nem mossa el mindennapi
koszos vihar
a mindenséggel mért világot
a város mocskát nyeli csak el
mohó torokkal kanális
ha papírcsónakon szavak
verssoraid ezüstje táncol
J.A.
te négyszer temetett
nyughatatlan mégis


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: t.c e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-05
Megcsaltak, úgy szerettek, csaltál, s így nem szerethetsz....
név: de most e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-02
ez akár vers is lehetne? Ténylge négyszer temmették el József Attilát? Ezt eddig nem tudtam... Na szegény!
név: mecénás e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-01
nekem is tetszik!!!!
név: veka e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-12-01
ez nagyon-nagyon tetszik...