| ... nos, az is megérne egy tanulmányt - sok izgalmas dolgot sejtek e téren errefelé. Egyelõre azonban maradjunk csak az irodalom berkeiben. Az is tartogat némi érdekességet, ha végiggondoljuk. Forrásul a száz legolvasottabb könyv szolgált, amelyben leginkább azt feszegette a BBC egy olvasási kampány keretében, hogy melyek a legkedveltebb könyvek az angol olvasók számára. A brit szigeteken az olvasás még mindig népszerû, gondot okozott viszont, hogy az olvasók hétezer különféle mûvet találtak olvasásra méltónak és ebbõl kellett összeállitani a százas listát. A listát vezeti a magyar olvasók által is ismert Dickens. Semmi meglepetés, merthogy klasszikusa õ az angol irodalomnak. Éppen öt könyvvel van jelen, de a Pick-wik klub, az bizony nincs közöttük. Elõkelõ helyen van Jane Austen, aki az én szívemnek is kedves, listavezetõ mûve A büszkeség és balítélet. Ez a legrégebbi opusz is egyben, elõször 1813-ban látta meg a nyomda napvilágát, és népszerûsége ezek szerint töretlen. Elõnyös férjhezmenetelrõl és társadalmi kapcsolatokról szól. Persze, mi másról is szólna. De az írónõnek még további két könyve is szerepel itt. A fogadtatás tehát egyértelmû és tévedésrõl szó sem lehet. Nagyon szeretik a mesét. Amint az kitûnik az örökön mesélõ kedvû Dickens jelenlétébõl, de nem csak abból. Felnõtteknek és gyermekeknek szóló mesekönyvek szép számmal váltogatják egymást. Ez utóbbiak közül a két leginkább ismertet, a két igazi klasszikust nevezném meg. Lewis Carroll Alice Csodaországban címû alkotása és A. A. Milne Micimackója.
Mindkettõ több már a mesénél. Igazi mû, mítosz.
Orwell két mûvével is képviselve van az olvasottsági listán, ezek ismertek számunkra is, - nem kis bánatára a tanuló ifjúságnak, akinek biztosan nem nõtt a szivéhez az Állatfarm. Kell-e mondanom, hogy a Bronte nõvérek is ott szerepelnek. Üvöltõ szelek, illetve Jane Eyre. Ha valaki olyan megátalkodott, és szívesebben kihagyná õket, nem nagyon tudja, mert a televízió minden karácsonykor mûsorára tûzi az égõ ház fényében egymásnak rogyó szerelmesek történetét. Azóta eltelt száz év, de a nõi regények és írónõk soha nem látott mértékben nyomulnak az angliai szépírászatban. Ha kutyát hajítasz, biztosan írónõt találsz. Charlotte és Emily nemhiába törte az utat. És elérkeztünk, íme a varázslógyerekhez, aki elõvarázsolta J. K. Rowlingot. A titkok kamrájából. Mondom, hogy ez kell ide. Nõi szerzõ, mesemondás nagy szóbõséggel, csûrés-csavarás. Harry Potter öt könyvvel is belopta magát az otthonokba, nem is írom ide mindegyiket, de kettõt igen: Rowling és a Tûz serlege, Rowling és az azkabáni fogoly. Persze, van ezekben erkölcsi tanulság is, de azt le kell vonni… Erõfeszítés nélkül tudok ötletet adni a következõ könyvekhez is, legyen például J. K. Rowling és a leszakadt kredencajtó, J. K. Rowling és az amalgán fogtömés… Az importált, tehát fordításból származó könyvek száma egy kézen összeszámolható. A teljesség igénye nélkül mondom a három szerzõt: Tolstoj, Marquez, Dumas. És van még további kettõ-három, az egyikrõl, aki egyre inkább divatossá válik, még szó esik a közeljövõben, addig pedig lehet találgatni.
Rácz Zoltán, London
|
