Kreatika - A termékek tervezés |
| szerkesztette: tigris, 2006-01-11 |
|
|
A kreatika jelentõségét a liverpooli Kaldos András professzor Mendelejev kémiai táblázatával, Duba Gyula, szlovákiai író a kibernetikával, Vasilko Karol, jól ismert eperjesi technológus professzor egy anyahajó kormányosával hasonlítja össze. Nem erõsek ezek a szavak? Kérditek. Nem - válaszolom. Hisz Jim Killian a Massachusetts Institut of Technology volt rektora arra buzdította a tanítókat, hogy a diákok fejét ne csak jól ismert dogokkal töltsék meg, hanem arra is tanítsák õket, hogyan alkalmazzák a tudomány eredményeit új kérdések megválaszolására. Félévszázados kutatómunka eredménye az a mûszaki filozófiai szemléletmód és gondolatrendszer, amelyet kreatikának neveztem el. Minden munka alkotómunka, és minden munka eredménye termék. Minden terméknek van anyagi és szellemi része. Az ember termel. Úgy irányítja szerszámaival a természet, a gondolkodás és a társadalom erõit, hogy a kívánt termék elõálljon. Mi a kreatika haszna, értelme? Megérdemel ilyen megbecsülést? Hallom: ki lehet számítani a gyártási eljárásokat! Hát ez ismert. De a kreatika világraszóló újdonsága az általánosításban van. S a logika, a józan parasztész matematikai használatában. A matematika alkalmazása egy minden képzeletet felülmúló általánosítást tett lehetõvé Nemcsak a gyártási eljárást lehet kiszámítani, hanem minden termék készítésének módját, tervét, eszközeit is. Mit jelent ez? Mi a termék? Minden, ami munkával gondolkodással, növekedéssel és fejlõdéssel jön létre. Álljunk meg és gondolkodjunk, mert akkor az iskolai jegy is termék. Egy tanulási folyamat értékelése. Szóval egy regény, vers, festmény, szobor, ház, asztal, kenyérliszt, csirke és malacpecsenye – ez mind termék. Tehát egy diák, egy író, mûvész, kõmûves, iparos és parasztember egyformán alkotná mûveit? Nem, ez így nem jó. Nem egyformán, hanem ugyanazon törvények, axiómák szerint. Ez pedig különbség. Ha nem így lenne, nem lennének polihisztorok, ezermesterek és konyhamûvészek sem. Sajnos a matematika általánosságra törõ elveit csak kevesen fogják fel. Mondok egy példát. Tudjátok, mi a törzsszám. Van a törzsszámok ismeretének gyakorlati értelme? Van. Pl. hány ember között lehet 17 birkát (vagy akármi mást, pl. százkoronást) egyformán elosztani? 17 – az törzsszám. Tehát vagy 17 ember kap egy-egy birkát vagy százkoronást, vagy csak 1 ember viszi el mind a 17 birkát és százkoronást. A törzsszámoknak politikai és erkölcsi értelme is van. Vagy egy a felelõs, vagy mindenki egyenlõ mértékben. De lehet vitatkozni a felelõség mértékérõl is. Jönnek a törtszámok. Épp így megvan a deriválás, integrálás, vektorok és halmazok gyakorlati értelme és haszna is. Ez csak egy bepillantás volt a matematika általános hasznára, értékelésére. A matematika, fizika, kémia törvényei nélkül nem lehet valós dolgokat alkotni. A természet törvényei nélkül nem lenne ûrutazás, TV, mobil, internet sem. Pedig olyan szegényes volt a kezdet: az ember fantáziája Noha Daidalos és Ikaros a görög mitológiában talán már 3000 éve repültek, Blériot csak 1907-ben repülte át a La Manche-csatornát és Gagarin 1961-ben repülte körül a Földet 106 perc alatt a világûrben. Ilyen szempontból kell nézni a kreatikára is, amit Duba Gyula író „Kreatika - avagy az alkotás törvényei“ (Új Szó 2005. március 4.) cikkében méltatott. Mi is a kreatika? Egy több mint 50 éves kutatás eredménye. A kezdet egy kérdés volt 1951-ben: Miért éppen így gyártjuk ezt a tárgyat? Az 1975-ben megjelent monográfiám (Zborník statí z technológie obrábania) tárgya az alkatrészek és gyártásuk eszközeinek matematikai leírása volt. A matematika segítségével megalkottam a kreatika formális és öröklõdési törvényeinek alapjait. A formális törvények alapján keletkezett a BEST elnevezésû, mindmáig még felül nem múlt, folyamattervezésre szolgáló univerzális számítórendszer. Hasonlóan általános érvényûek az öröklõdés törvényei is, hihetetlen erejüket a matematikai alapok szolgálják. Ezt egész sor közmondás is igazolja. Az egzisztenciális törvényeket csak 2000-ben, sok évi próbálkozás után sikerült kielégítõen megfogalmazni. Alapjuk az ember szabad akaratának teljes megértése és felfogása volt. Van az embernek szabad akarata? BEFEJEZÉS A cikket a 2005-ös Rovás gyermek alkotótábor képeivel illusztráltuk |
Vélemények :
| név: Gabi e-mail: pamacska.1@freemail.hu dátum: 2008-05-17 |
| Tisztelt Békés János! Nagyon örülök, hogy van valaki, akiben felvetõdött ez a gondolat. Nagyon sok mindent be kellett magolnunk és sajnos nem tudtuk, hogy miért, mert nem mondta meg senki, hogy a gyakorlatban mégis mire jó. Ha azzal kezdték volna a tanítást, hogy pl. az integrálással területeket lehet kiszámítani, akkor sokkal nagyobb kedvvel tanultam volna. És a deriválásnak milyen gyakorlati értelme van? A mai napig nem tudom. Hol nézhetnék utána? Sokkal több diákkal lehetne a matematikát megszerettetni ezzel a gyakorlati megközelítéssel, mert nem lenne olyan száraz a sok megtanulandó anyag. Nem a magolás lenne, hanem értelmes tanulás, amit tudnánk kötni valamihez, ami az életünk része. Sok sikert és kitartást a munkájukhoz! Üdvözlettel Sz. Gabriella  |