[kapcsolat]   husken

MaJel nyitva tartás

 

V4

 

 

Hamvas

 

Mozgás

 

májusi program

 

szimpózium

 

kitüntetés

 

MTN

 

Ringató 2017

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Magyar mûvészetünk, I. rész

szerkesztette: SZABÓ OTTÓ, 2010-02-10

A Kolozsvári testvérek alkotásaA magyar mûvészet kezdetei elvesztek a délorosz pusztákon. Õseink nyomát elfújta a szél, sírhalmaikat vándorló népek taposták le, kopjafáik elenyésztek. Eltûntek, mint erdõben a vadnyom. Mi pedig elpazaroltuk emlékeinket. Pedig számot kéne adnunk.


a jáki templom portálja



Ják



Ják



a jáki templom oldalsó portálja



a jáki templom



Velemér árpádkori temploma



Székesfehérvár



MS mester



MS mester, Esztergom



MS mester, Esztergom



MS mester, Esztergom



MS mester, Hontszentjakab



Nagyokosaink a tudatalattit kutatják, hátha... Õsi, büszke tartású, nemes, harcias lovasok bukkannak elõ és lépik át olykor a tudattalan határát, hont foglalva a tudatban. Díszes lószerszámok, szikrázó szemû, páncélos és sodronyinges, nagybajszú és varkocsba font hajú barbárok, akik elveszik azt, amire szükségük van. Az erõsebb kutya jogán.

Amikor a kilencedik század végén a Kárpát-medencét elfoglalták, harcos vándornépek díszítõmûvészetét hozták magukkal, õsi hitük fantasztikus színvilágát, amelyet a népmeséinkbõl ismert töredékes nyomok alapján is csodásnak ítélhetünk. Hódítók voltak-e vagy menekülõk, végül is mindegy már. Elég erõsek voltak ahhoz, hogy a területet elfoglalják. És eléggé harciasak, bátrak és vállalkozó szellemûek ahhoz, hogy az Atlanti-óceánig eljussanak.
Majd behódoltak a keresztnek, szablyáikat pedig megette a rozsda. Õsi hitük feladására saját vezetõik kényszerítették õket, hogy aztán véresen és kegyetlenül erõszakolhassák rájuk a szeretet és a megbocsátás vallását. Aki pedig nem szerette eléggé ellenségét és nem tartotta oda a másik orcáját is, ha megütötték, azt megkínozták, családostól legyilkolták, felnégyelték... elevenen megnyúzták, megvakították, fülébe forró ólmot öntöttek...
 
Soha még annyi gazságot nem követtek el, mint a kereszt nevében. Jézus halálát olyan kegyetlenül megtorolták, amihez foghatót nem találni a történelemben. Valójában az idõszámításunk utáni történelem másról sem szól, mint errõl az iszonyatos megtorlásról.
Gazdag bazilikák emelkedtek - könnyekbõl, vérbõl, csontokból és szenvedésbõl; a magukat történésznek nevezõ hullarablók pedig nem gyõznek sajnálkozni, hogy csak leírásokból ismerik õket. Hazudnak hát alapfalakat, hazudnak tárgyi emlékeket, hazudnak történelmet, dicsõ múltat, nemzeti nagyságot. Birodalmat. A történelem legdurvább fenevadaiból kreálnak szenteket, gyengeelméjû idiótákat állítanak követendõ példának, politikai érdekekbõl átértelmezett kitalációkból új történelmet írnak. Tudományos-fantasztikus hallucinációkból egy új honfoglalást...

Keresztény Európa... Amelyik befogadta durva és faragatlan népünket. És megfaragta. És már többször is felszabadította. Úgy, hogy majd' belehaltunk.

Egy csöppet sem vagyunk bûnösebbek, mint a többi nép és nem vagyunk kicsik sem. Csak kicsinyesek olykor. Derûsek és búsak, büszke szertelenek, kegyetlenek... De képesek vagyunk elvérezni egy gondolaton. Jeremiah siralmait ismerjük, de vajon Adyét ismeritek-e? És Pilinszkyét? Ismeritek az évek vonulását, az évekét a gyûrött földeken? És értitek a mulandóság ráncát, ismeritek törõdött kézfejem? És tudjátok nevét az árvaságnak? ...
Tudjuk...

Középkori mûvészetünkbõl kevés maradt. Tárgyi emlékeit a tatárjárás, a török hódoltság, a többévszázados kíméletlen harcok és az enyészet pusztította el. Ha azt mondjuk, hogy mûvészetünk fejlettségérõl tanúskodik a gyönyörûen díszített jáki templom, nem feltétlenül mondunk igazat. Ugyanis külföldi mesterek építették, külföldi építész tervezte, valószínûleg nem is a legfelkapottabb saját hazájában. Másod- vagy harmadrangú, aki szerencsét próbált ebben a furcsa országban, Magyarországon, ahol a nemesek semmihez sem értettek a kardforgatáson kívül (gyakran még ahhoz sem), a többiek pedig rabszolgaként dolgoztak ez elõbbiek földjein... fel sem fogva értékét a mûvészeteknek.

A román stílus ornamentikájának nemes gazdagsága valójában nem jelenti a magyar szellem valós gazdagságát. Ezt a szellemiséget Géza és István korában megpróbálták megölni, kiirtani a magyar lélekbõl - s õ sértõdötten visszavonult az éteri távlatokba. Vissza a tudatalatti legmélyére.
Mi sem bizonyítja viszont létezését jobban, mint hogy hiányzik nagyon! Ami nincs, ami nem létezik, az nem is hiányozhat. Csak az hiányzik, ami egyszer már volt, ami a miénk volt egykor.
Kicsi az ember ugyanis ahhoz, hogy isteneket öljön... De elég tehetséges ahhoz, hogy megharagítsa õket. Minket nem a balsors tép, mi önmagunkat marcangoljuk. Mi szégyelljük azt, hogy magyarok vagyunk, mihelyt valaki megvallaná és nem tagadná, máris megvádolnánk, hogy fasiszta. Hogy irredenta, maradi, rasszista, xenofób, meg miegymás. Fõleg ez utóbbi. Majd gyorsan kiderítjük róla, hogy antiszociális elem, alkoholista, pedofil, adócsaló... És a felmenõi is. Meg mindenki, aki csak barátkozik vele...
De térjünk vissza középkori mûvészetü(n)khöz:
A Kolozsvári Márton és György testvérek által készített, ma a prágai Hradzsint díszítõ Szent György bronzszobor a késõ gótikus szobrászat jeles képviselõi közé emelte alkotóit. A mû a létrehozóit. Az okozat az okot!
Összefüggõ kulturális és mûvészeti fejlõdés képe viszont nem rajzolódik ki elõttünk.


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: darkipista e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-02-18
karikatúraszerû, rosszul értelmezett, gnóm emberek, és rátétes fasz@rok: http://www.freeweb.hu/magyarostortenet/kunbaba_altaj.htm
http://www.freeweb.hu/magyarostortenet/szkita_pazyryk_tuekta_2.htm
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-02-16
Amelyik ország évszázadokon át háborús pufferzónaként létezik, ott bizony nem marad sok érték... Sajnos. Az építettet lerombolják, azzal együtt a képzõmûvészeti is megsemmisü általában vagy elzabrálják. Aztán nézheti az ember fia mindenféle külföldi galériában, mi is volt itt kérem szépen...   
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2010-02-15
...Középkori mûvészetünkbõl kevés maradt...azért maradt,mondjuk MS mester...,de ajánlom figyelmedbe pl. a Képes krónikát a Nekcsei Bibliát a Magyar Anjou Legendáriumot...szerintem van némi közük a mûvészethez ...