Modern barokk és Erick van Egeraat Egeraat életmûvén érzékelhetõ a holland építészetre jellemzõ dualizmus. Ez egy olyan építészet, amely egyszerre jelenti a hideget és a forrót, a puritánt és az excentristát, a szigorú racionalizmust és az érzékenyen komponált expresszionizmust. Ez a bipoláris jelenség lehetõvé teszi az építészeti nézetek szélesebb körû bemutatását, megélését, és ennek köszönhetõen az architektúra objektívebb és igazabb lehet. Ez a kettõsség az építészetet állandó mozgásban tartja, és így az dinamikusabban fejlõdhet, tisztulhat, csiszolódhat.
Pályájának elején Erick van Egeraat a racionalizmus ideái felé tendált. Társaival együtt létrehozták a Meccano architekten irodát. Minimalista munkáik, rétorika nélküli racionalizmusuk mentes volt a szélesebb közönség megszólításának igényétõl. Késõbb hátrahagyott a „kevesebb több“ krédó elveivel és elõtérbe került az emocionálisan komponált expresszionizmus. Egeraat építészete lázadást jelent az egyhangúság, a karaktertelenség, a konformizmus és a minimalizmus ellen. Épületei dinamikusak, élõk. Hatásuk van. Impulzívak és élesek. Ennek ellenére viszont koncepciójuk mindig a genius lociból, azaz a hely szellemébõl indul ki. Elfogadják és felveszik környezetük esszenciáját, kiemelve és respektálva értéküket. Kontextusukban azonban mindig dominánsként viselkednek. Olyan mértékû erõ és energia rejtõzik formáikban, mellyel legyûrik maguk körül a konkurenciát. Karakterük sajátossága az egyszerûen komponált, mégis amorf, logikátlan, emocionális formákban, a homlokzatok képzõmûvészeti megoldásaiban a flexibilis belterekben és a korszerû technológiai megoldásokban rejlik. Egeraat építészete urbánus építészet. Kihasználja a modern kor adta technológiai lehetõségeket és a High-Tech stílusirányzat megoldásait. Igyekszik nemcsak választ adni korunk igényeire, de olyan építészeti szcenériákat létrehozni, melyek determinálni tudják a jövõ architektúráját.
Erik van Egeraat egyik értekezésében építészetét a „modern barokk“ jelzõvel illette. Lényege a jelenleg az építészet színterén uralkodó rend és szimetria felbontásában rejlik, és ezen értékek helyett az asszimetria, diszharmónia és a szabad, kötetlen formakomponálást helyezi elõtérbe. Felhagy Euklidesz geometriájával, megszabadul a logika túlzott kötöttségeitõl. Az aranymetszés szabályait épületein természetes úton alkalmazza.-belülrõl, zsigereibõl jövõ arányrendszere vonalzó, körzõ és számítások, összefüggések nélkül találja meg a reneszánszi harmóniát.
Egeraat „egyensúlyt keres az analízis, kontextus és a koncepció között, a konstrukció, az érzékenység és az értelem segítségével“. Kijelenti, hogy a modern barokk az általános unalom, és a diétás minimalizmussal való túltelítettség ellenreakciója. „Rosszul értelmeztük a redukció elveit. A nyugati avantgárd a múlt században az alapvetõ lényeg keresésével és bemutatásával volt megszállva“ - mondja. Mint ellensúlyt, Erik van Egeraat gazdag formákat, impulzív, extrovert mûveket kínál, melyek a társadalom ízlésének különbözõségét hivatottak visszatükrözni. Egeraat modern barokkja könnyed és egyben izgalmas,hatalmas üvegfelületeivel áttetszõ, visszahúzódó, de formaszerkezetével és struktúrált felületeivel kihívó és figyelemfelkeltõ. Elsõ ránézésre értelmetlen, emocionális, de valójában gondosan átgondolt, szimbólumokkal és üzenetekkel teli. Szerzõ: Funczik Norbert
|