 Kassa mindig is fontos szerepet játszott a térségben mind a gazdaság, mind a kultúra terén. A város polgári rétegének életében az olvasottság, a mûvészetek iránti fogékonyság, a másik ember nemzetiségének, emberi mivoltának tisztelete nem pusztán iratlan szabályként és valamiféle társadalmi konvencióként mûködött, hanem az ember természetes igényébõl fakadt. A XX. század elsõ felének polgári légkörében kiemelt szerepe volt a mûvészeknek, tanároknak, értelmiségieknek. Különösen fontos szerepet játszottak a mûvészeti iskolák, melyek egy-egy mûvész egyéniségéhez kötõdtek, pld. Krón jenõ, Csordák Lajos, Halász-Hradil Elemér, vagy Kassák Lajos és modernista iskolája, ahol a mûvészek elsõdleges feladata az volt, hogy a világ minden rezdülésére érzékenyen reagáló mûvészeket -és a szó legnemesebb éretlmében- polgárokat neveljenek.
A szeptembertõl induló mûvészeti osztály céljai között központi szerepet tölt be az elõdök hagyományainak tiszteletben tartása, a  polgári-mûvészi értékek közvetítése, és az egyre növekvõ értékcsökkenéssel és igénytelenséggel való szembeszállás. Az induló mûvészeti osztály feladata a tehetségek felismerése, a tehetséggondozás, lehetõség bebiztosítása a szakmai továbbfejlõdésre. A mûvészképzés /helyett vagy/ mellett sokkal inkább feladatának tekinti a felszín mögé látni tudó, a felszínességet kerülõ, igényes, kreatív, érzõ és gondolkodni tudó generáció felnevelését, akik tisztában vannak hagyományaikkal, gyökereikkel. Az induló osztály jó lehetõséget biztosít azon tehetséges diákok számára, akik érdeklõndek a mûvészetek,a humán jellegû tantárgyak, valamint a nyelvek iránt. Nemcsak mûvészeti jellegû pályára való felkészülésre ad lehetõséget ez a képzési forma, hanem megtanít másképpen látni és láttatni.  A mûvészeti képzés keretében elsõ sorban képzõmûvészeti tantárgyak oktatására kerül sor a hagyományos gimnáziumi tantárgyak mellet. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mivel a köztudatban eddig a humán vagy mûvészeti szakokkal kapcsolatban csak félremagyarázások és az alapkoncepció meg nemértésébõl fakadóan a félreértések rögzõdtek. Mûvészeti képzésben az alapképzésen felül részesülnek a diákok, így az ide jelentkezõk sokkal többet vállalnak, mint a hagyományos típust választó társaik. A mûvészeti képzés keretében képzõmûvészetet /klasszikus rajz, grafika, festészet, kerámia-szobrászat, számítógépes grafika/, zeneelméletet, mûvészettörténetet oktatnak, valamint filozófiát, a matematikán belül pedig ábrázoló geometriai tárgy felvételére van lehetõség. Ezen kívül lehetõség van - az érdeklõdési körnek megfelelõen - más mûvészeti csoportok munkájában való részvételre is, mint pl. énekkar, leánykórus, színjátszó szakkör /KGSzT/, zenekar, néptánc. Kiegészítésként népmûvészeti mesterségeket is oktatnak mint: nemezelés, bõrdíszmûvesség, szövés, fazekasság, illetve az iparmûvészeten belül tûzzománc szakkör is mûködni fog. A képzés  része az év végi tájképfestõ tanfolyam, de természetesen nyáron is van lehetõség továbbképzésre a nyári képzõmûvészeti táborokon belül, amelynek megszervezésében már eddig is nagy érdeme van a Rovás alkotócsoportnak, és a Bütykölök társulatnak, melynek célja és feladata elsõsorban a népi iparmûvészeti táborok megszervezése. A felvételi kérelmek beadási határideje 2006. február 5. A felvételi vizsgával kapcsolatos információk megtalálhatók a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvû Gimnázium és Alapiskola honlapján www.gymkuzke.edu.sk
 Itt volt az ideje, hogy a mûvészeti tantárgy oktatás visszakerüljön a középiskolai oktatási rendszerbe, nemcsak azért, hogy a szlovákiai magyar diákok hazájukban anyanyelvükön vehessenek részt középfokú mûvészeti oktatásban, hanem azért is, mert ennek a társadalomnak szüksége van több síkon gondolkodni tudó, könnyen nem átvágható, egészséges egyéniségekre.
Fecsó Szilárd |
