Kosztolányi Dezsõ : Narancs
Kültelki villamoson sovány, fogatlan asszony. Mellette négy-ötéves gyermeke. Az is sovány. Arca savószín. Ruhácskája rongyos. Ülnek egymás mellett. Nem beszélnek. Mirõl is beszélnének? Hallgatnak. Egy megállónál a fiú narancsot lát az utcán. Vékony fejhangocskáján tagolva-nyûgösen kérleli anyját: – A-nyu-ka ve-gyen ne-kem egy na-ran-csot! Az anya inkább a kocsi közönségének felel, zavartan, de vidáman, valami hideg mosollyal. – Ez azt akarná, hogy az egész Pestet megvegyem neki...
A több ezer évvel ezelõtti nagy sumér birodalomból kerültek elõ az elsõ, citromhoz hasonló maradványok, melyeket akkoriban a rossz szellemek és a betegségek elûzésére használtak.
A IX-X. században jelent meg elõször Európában a narancs elsõ keserû, ehetetlen faja Indiából, majd 500-600 évvel késõbb megérkezett végre a kínai különlegesség, a mesékben aranyalmaként nevezett édes narancs. A citrusfajok a legrégebben fogyasztott gyümölcseink közé tartoznak. Rendszerezésük terén eltér a botanikusok véleménye. A legismertebb rendszer nyolc termesztett fajt említ: az európai citromot, a keserû narancsot, az édes narancsot, a mandarint, a grépfrútot és a nálunk kevésbé ismert cédrátcitromot, a keserû citromot és a pomelót. A délkelet-ázsiai citrom és narancs Európába juttatásában jelentõs szerepük volt az arab kereskedõknek és a hadjáratukból hazatérõ kereszteseknek. A növények magvainak az Újvilágba szállítása pedig Kolumbusznak és a spanyol telepeseknek köszönhetõ. A lovagkorban a mediterrán területek enyhébb éghajlatú vidékein mindkét gyümölcsöt termesztették, a XV-XVI. században pedig már nem csak Itáliában, hanem több más közép-európai országban is ismerték. Magyarországon feltehetõen Mátyás király udvarában voltak elõször láthatóak ezek a déligyümölcsök, késõbb pedig fõúri kertek és kastélyok díszítésére is szívesen ültették.
Hobo Blues Band Az orgia (letölthetõ : mp3) ... Az ezredes álmában kiad egy parancsot: Mindenki egyen egy narancsot! De a nõk inkább banánt kérnek. A fáradt hõsök már henyélnek. ... |