nyugalmat nem nyert csak papot

Vannak költõk, akiknél a vallás, a hit lényeges szerepet játszik. Ady Endrének a maga „Hiszek hitetlenül Istenben” deklarálása igen nehezen lenne interpretálható otthonról hozott, zsoltáros református vallása figyelmen kívül hagyásával.

Babitsé nem kevésbé élete vége felé egyre bõvülõ katolicizmusa tudomásul vétele nélkül. Ugyanakkor tulajdoníthatunk-e jelentõséget annak, hogy Petõfi evangélikus volt? Ahogy Kosztolányinál  sem érzékelhetõ különösképpen  katolikus vallása. József Attila hitbéli dualizmusában (Én Istent nem hiszek, s ha van, ne kínlódjon velem) sincs komolyabb jelentõsége vallási hovatartozásának. Paradox módon élete során igen sok vallással ismerkedhetett meg.  Kiskorában, mint errõl nõvére, József Jolán ír, eljárt a Kálvin téri reformátud vasárnapi iskolába nõvére szerint csak azért, mert õ (a lányok az anyát követve reformátusok voltak) magával vitte: miként mindjárt kiderül, hátha nem is csak ezért... Görögkeleti hittanra egy derék pópához járt, aki nem untatta egyedüli tanítványát  hitbéli dogmákkal: ehelyett megtanította sakkozni. Ezért (is) írja egyik versében, hogy „a görögkeleti vallásban nyugalmat nem nyert, csak papot”

A zsidó hittel is megismerkedhetett: részben gyámja Makai Ödön révén (aki különben nem volt vallásos: vallásos családja viszont megszakított vele minden kapcsolatot, miután kiderült, hogy nem zsidó, ráadásul nem is eléggé elõkelõ, nem polgári lányt vesz feleségül), részben pedig azért, mert támogatói – a Hatvany család – egy zsidó diákoknak szánt párizsi ösztöndíjat is kijártak számára.
Még ezt megelõzõen Makai Ödön Giesswein Sándor katolikus pápai prelátushoz fordult József Attila továbbtanulását elõsegítendõ. A humánus és szociális kérdések iránt fogékony prelátus meglepve tapasztalta találkozásuk során, hogy milyen jó képességû a gyerek: el is intézte, hogy a szaléziánus rend nyergesujfalusi iskolájába kerüljön, azzal, hogy majd a katolikus hitre való áttérésre is sort kerítenek. Erre azonban nem került sor, mert pár hét múlva József  Attila otthagyta a szaléziánusokat.       

Eddig talán csak az evangélikus egyházat nem említettük: most az következik. Az 1930-as években az evangélikus egyház pályázatot írt ki  az evangélikusok legismertebb, Luther Márton által szerzett  koráljának, gyülekezeti énekének újbóli lefordítására. József Attila is elküldte a maga fordítását, melyet – a pályázat elõírása szerint – magyarázó kommentárokat is ellátott. A fordítás majdnem minden József Attila kötetben megtalálható, és bekerült a (ma is használt) Evangélikus Énekeskönyvbe is. A pályázat eredményhirdetése során
viszont meg sem említették. Évtizedek múlva derült ki, véletlenül, hogy miért. Koren Emil esperes az evangélikus levéltárban a pályázat anyagai között egy fel nem bontott borítékot talált, benne József Attila pályázatával.

S végül komoly teológiai vitákat folytatott utolsó éveiben közeli barátjával, a mélyen hívõ katolikus Barta Istvánnal. Többek között – és nem utolsó sorban – a bûn fogalmáról, ami ekkor írt verseiben is helyet kapott.

Említettük, hogy külön jelentõsége nincs József Attila vallási hovatartozásának. Õ maga – verseiben is, mint láthattuk, és okmányaiban is – a görög keleti vallást jelölte meg. S most jön a meglepetés. A budapesti görög keleti anyakönyvekben nem találtak József Attila keresztelésére vonatkozó bejegyzést, adatot.
Kenessey Béla nyugdíjas kiadói szerkesztõ hívta fel figyelmemet az 1988-ban a Reformátusok lapjában megjelent, Sasvári László  orvostörténész írására. (A lap eléggé eldugott helyen közölte egyáltalán nem érdektelen sorait). Sasvári behatóan foglalkozott a magyarországi görög keleti (keleti ortodox) egyházközségek tevékenységével, fõként szegény- és beteggondozásukkal. Így jutott hozzá az egyház valamennyi budapesti anyakönyvéhez. Ott azonban semmi József Attilára, keresztelésére vonatkozó adatot, beírást nem talált.  Ezek után kereste fel a budapesti Kálvin téri református egyházközséget, ahol is rábukkant József Attila keresztelési adataira. Én magam Benedeczki Attila, a  Kálvin téri református egyházközség lelkipásztora szíves segítségével jutottam hozzá e dokumentum hiteles másolatához.

Miszerint a Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség XV keresztelési keresztelési anyakönyvében  szerepelnek az 1905. április 1-én született, majd 1905. április 24-én megkeresztelt  József Attila adatai.

Az anyakönyvi bejegyzésben édesapja adatai: József Áron görögkeleti vallású szappanossegéd, míg édesanyja, Põcze Borbála református vallású. A szülõk lakhelye is egyezik a ma emléktáblával és kis múzeummal ellátott  házzal: IX kerület, Gát u. 3. A keresztapa Kiss Kálmán volt (feleségét keresztmamaként tartották számon a József családban, a gyerekek gyakran idõztek Kiss Kálmánéknál), keresztanyja pedig Hoffmann Adél. A keresztelõ lelkész Hagymásy Gyula vallástanár.

S most következnek a csak részben megválaszolható kérdések, illetve adatok. Születési anyakönyvi kivonatában, melyet 1905. április 14-én állítottak ki, vallásaként a görög keleti van feltüntetve. (Rá nyolc napra reformátusnak keresztelik…) Elemi iskolai bizonyítványaiban  Öcsödön, ahol nevelõszülei iratták be az ottani elemi iskolába, vallásaként a református van feltüntetve. A budapesti Ipar utcai elemi iskola bizonyítványában ugyancsak a református vallás szerepel. A polgári iskola (10-14 éves korig tanultak ebben  – a gimnáziumoknál alacsonyabb rangú – iskolatípusban) bizonyítványaiban viszont már a görög keleti vallás szerepel. S ez már a továbbiakban sem változik: József Attila adatai bemondása, feltüntetése során mindig is a görög keletit nevezte meg vallásaként. 1937-ben (élete utolsó évében)  Curriculum Vitae-ejében (önéletrajzában) is görög keleti vallásúnak tünteti fel magát.

Nem tudni, miért is nem volt görög keleti keresztelõ, s miért is volt református. Talán az anya vitte el fiát a Kálvin térre? Miért nem vitte el édesapja a görög keleti egyházközségbe? Miért tüntetik fel elemista korában reformátusnak? Öcsödön ugyan lehet, hogy a görög keleti ismeretlen fogalom volt, s ezért tüntették fel ott lévõ Etus nõvére nyomában õt is reformátusnak? No de a budapesti elemi iskolában, 1916-ban, vagyis 11 éves korában is még a református vallást tüntették fel bizonyítványában, s csak ezt követõen tértek át – immár véglegesen – a görög keleti vallás hivatalos és nem hivatalos használatára. Lehet, hogy a Kálvin téri református vasárnapi iskolába nemcsak nõvére miatt járt József Attila? S végül: lehet, hogy nemcsak azért temette el õt református pap, mivel görög keleti pópát Balatonszárszón nemigen találtak?

Különösebb jelentõsége –miként már említettük – József Attila vallási hovatartozásának nem volt.
A maga Istenével vívódott: „Én Istent nem hiszem, s ha van, ne kínlódjon velem…”

                                                     Szõke György