Picassóról

Nekem minduntalan Ady jut eszembe róla, ha a képeit nézem. Nem tehetek semmit, én már csak ilyen szentimentális vagyok. Sokáig könyvekbõl és reprodukciókból ismertem csak, döbbenetes hatású úgy is. Eredetiben látni viszont lenyûgözõ. Ady méginkább feldobogott bennem...

1881. október 25-én, Malagán született Pablo Picasso, a XX. század egyik legnagyobb volumenû és a maga nemében példátlan hatású festõegyénisége.
Úgy szokás mondani, hogy túllépett a hagyományos értelemben vett festészeten és jóval meghaladta a saját korát... Átértelmezte a szép fogalmát és a kompozíció forradalmát robbantotta ki képeivel.

Sokan tartják szélhámosnak, sokan õrültnek, még többen zseniális elmének. Néhányan, mint például Efraim Kishont, mindháromnak egyben. Merész dolog megtámadni azt, akit a szakma istenít. Vagy esetleg maga a szóban forgó támadó lenne egy õrült, szélhámos... Nem tudom.

Meg kell, hogy valljam, nehezen szoktam rá Picassóra, akár a dohányzásra. Egyik sem ízlett igazán, de nagyfiúnak akartam látszani... - ja, meg mûvészre játszani.

A dohányzásról leszoktam és mások istenítésérõl is. Picassóról viszont nem tudtam leszokni. Hiába próbálnám meg leírni, hogy mi teszi naggyá, hogy mi az, amivel engem megnyert. Képtelenség megfogalmazni, kár próbálkozni vele. Vannak, akik zengzetes szólamokban elemzik, hogy mit miért csinált... Hogy minek... Valójában a Picasso-elemzõk magukra akarják felhívni a figyelmet és a legtöbb esetben azzal foglalkoznak, hogy mit ábrázol a kép, holott Picasso nem ábrázol semmit és senkit.

Mint tudatos elhatározást, mint határozott szándékot említi szinte minden mûvészettörténettel foglalkozó könyv az 1901 - 1904 közötti kék korszakát, amelyet túlhaladva 1904 és '5 között eljutott a rózsaszínbe, majd Az avignoni kisasszonyokkal mintegy kiteljesedett mûvészegyénisége.
Badarság.

Ne gondolja senki, hogy én megfejtettem volna a titkát és okosabb lennék a mûvészettörténészeknél vagy az esztétáknál. Nem tartom sem intelligensebbnek magam, és kivételes képességû rejtvényfejtõ sem vagyok. Eszembe sincs egy újabb hülyeséggel növelni az általános elmebajt - mondjuk Picasso-kód néven... Nem szándékozom mindenrõl az ellenkezõjét állítani, mint ami az általánosan elfogadott, sem híressé válni megbotránkoztató, merész kijelentéseim miatt.
Mivel magam is gyakorló mûvész vagyok, számomra világos, hogy nem tudatosan és elõre betervezetten jön, korszakokba rendezõdve egy módszer alkalmazása, amely több mûalkotás alapvetõ formanyelvi sajátossága lesz a késõbbiekben, hanem egyszerûen csak úgy sikerül... Az ember folyton azt keresi, hogyan tudná minél egyszerûbben és meglepõbben kifejezni magát, miközben alkotásai révén inkább a megdöbbentõ hatásra törekszik, semmint tudatosan kékre vagy rózsaszínre festeni bármit.

Azt mondják és feltételezéseikbõl tudományt kreálnak egyesek, hogy Braque-kal kidolgozta és elindította a kubizmus irányzatát, amelyben elemeire bontotta, mintegy analizálta a világot.
Ó, emmá definíció... Nem semmi!
- Laboratóriumában következes, kísérletezõ természetébõl kifolyólag, alapos mérések után kifejlesztette azt a piros színt, amelyet ha fehérrel kevert, feketét kapott. Braque is hozzájárult a kubista sikerhez azzal, hogy egy húsõrlõ átkonvertálása után (+ reszájz imidzsisz), a való világot kubuszokra tudta ledarálni (a darálás szó ólatin rövidítése az analízis, amelyet a szlávval erõsen kevert újlatin már másként értelmezett). A kubusz nem azonos a bambusszal, sem a fikusszal, ez egy egészen új, transzcendens szubsztancia. Ilyet a természet nem tud, ez az ember diadala a természeti erõk fölött, ez már majdnem kommunizmus. Igen, és Picasso közben megtagadva a szögletesség kategorikus imperatívuszát, domborított egy citroenautót. Vagy outút...? Már nem is tudom, talán a mobilhálózat kiépítésében is nagyban meghaladta a korát...

Nem Picassót gúnyolom, távol álljon tõlem. A nagy mûvészettörténészi blablát nem szeretem.
A huszadik század e zseniális mûvésze elõtt pedig "megemelem a kalapom mélyen..."
Repül a szánom az éjjben.

Lásd még:

Picasso bosszúja I. http://www.r ovart.com/news_view.php?akcia=view&id=266

Picasso bosszúja II. http://www.r ovart.com/news_view.php?akcia=view&id=291