Pirkadatok

Fejfájós reggelre keltünk. Unottan és viszolyogva. Sárga színe volt, mit a megromlott tükörtojásnak, ami selejt napként lebegett a fejünk fölött. Az üresjárat miatt közhelyeket mondtunk egymásnak, csupa jól begyakorolt, hibátlan mondatot.

- Szeretlek, édes - búcsúztam tõled, amikor elindultam a pornószakma fellegvárába, hogy színt vigyek egyhangú életembe.

A titok miatt nem tudtam aludni. Röpke, félperces álmomba ezernyi izzadt test tolult bele. Széttárt lábakkal, nagyra nyitott szájjal, kéjsóvár, ám semmitmondó tekintettel. Zöldhasú, ropogós bankókkal.

Megecetesedett a hangulat. Videojátékok, korai magömlés és ócska ponyvaregények kavarogtak benned. Kinyitottam a szememet, éppen felém néztél. Észrevetted, ahogy lassan lopom ki magamat belõled.
- Hiányozni fogok? - kérdeztem. Igen, mondtad, és megcsókoltál. Hagytam.
Utoljára.

Amikor elköltöztem tõled, magammal vittem a bögréket, amiket együtt vettünk. Hogy ezentúl más pasikkal kortyoljam belõlük reggel a kakaót.

                                               Inczédi Erika írása