A Kaszárnya-Kultúrparkban november 18-án mutatkozik be a Rovás néhány művésze: Viktor Oravec, Tóth József, Szabó Ottó, Jozef Suchoža, ifj. Szaszák György és Richard Kitta. A rendhagyó megnyitóra 18 órakor kerül sor. A kiállítás egy közös téma, a Teher szubjektív értelmezésének és művészi feldolgozásának leképezése.

Leképezés. Milyen furcsa kifejezés. Vizuálissá alakított gondolatok, képekké formált érzelmek, térben kitárulkozó hallucinációk.
A kiállítás betekintést enged a művészek mikrokozmoszába, és lehetővé teszi, hogy az érdeklődők felfedezzék, milyen terheket hordoznak. Lehetővé teszi, hogy a néző felfedezze -- ha elég elszánt hozzá --, hogy mi a közös hatukban. A kiállítás lehetőséget ad, de nem bizonyosságot. Minden egyén belső világa az univerzum egyéni értelmezése, titkainak egyéni felkutatása, értékeinek sajátos rendszerezése. Végtelen! És semmiség is egyben.

Viktor Oravec (1960)

Zsolnán született. A Pozsonyi Képzőművészeti Akadémia üvegdizájn szakán 1991-től mint tanársegéd, majd mint tanszékvezető működik (VŠVU v Bratislave). A hírhedt Artprospekt P.O.P. csoport egyik alapítója (Pagáč, Oravec, Pagáč), de tagja volt a "Čenkovej deti" alkotóközösségnek is (Matej Krén, Peter Meluzin, Viktor Oravec, Milan Pagáč, Jana Želibská). 2008-tól a Rovás tagja, több közös kiállítás és workshop résztvevője. A szlovákiai konceptuális művészet egyik megteremtője, mondhatni, nélkülözhetetlen alapeleme. Térinstallációkkal, performanszokkal és akcióművészettel foglalkozik.
"... Nem vagyok az a típus, aki a fióknak alkot. Nálam minden menet közben születik. Mindig az adott térre és témára reagálok..."

Richard Kitta (1979)

Kassai intermediális művész, aki a kiállítás kurátora is egyben. Filmes-animátor, fotós, irodalmár, építész, aki jelenleg a doktori tanulmányait végzi a besztercebányai akadémián. A Rovart szlovák szerkesztőségének vezetője. Több verseskötet szerzője, jelenleg a Kassai Iparművészeti Középiskola tanára. Nem tudta pontosabban körülírni, hogy mit állít ki, hasonlóan, mint Oravec, az adott térben fog a közös témára reagálni valamilyen térinstalláció által.

Suchoža Jozef (1978)
A Kassához közeli Borsi szülötte, a Rovás meghatározó egyénisége, olyan művész, aki a klasszikus technikákban is otthonosan mozog, de a kortárs képzőművészeti törekvések sem hagyják hidegen. A Besztercebányai Művészeti Akadémia szobrász szakán végzett, ahol később tanársegéd lett (2003).  A szabad művészetek doktora, konceptuális művészettel foglalkozik, nevét a térinstallációi tették ismertté. Az ő alkotása is a helyszínen születik.

Tóth József (1979)
Szintén a besztercebányai akadémián szerzett diplomát, monumentális festészettel foglalkozik, elvont, erősen szuggesztív és expresszív festményein belső vívódásait, gondjait, problémáit dolgozza fel. Otthonosan mozog a realisztikus és a szürreális formavilágban, fest tájképeket és történelmi, vallásos ihletettségű képeket is. Jelenleg a kassai Márai Sándor Gimnázium tanára.
"...Természetes, hogy ha az ember felnő, bizonyos tapasztalatok és csalódások birtokában eltávolodik Istentől. Az előtérbe a saját emberi mivolta kerül, és kialakul a harc az istenfelfogása és a saját énje között, amely harc végül elemészti..."

ifj. Szaszák György (1985)
Kassai alkotóművész, aki a Kassai Műszaki Egyetem Képzőművészeti Karán, újmédia szakon végzett (2010). Szabad és konceptuális művészettel, fotóval és filmművészettel foglalkozik, a Rovás oszlopos tagja. A társulás háromnyelvű internetes újságja, a Rovart webdizájnjával foglalkozik, valamint a Rovás intermediális stúdióját vezeti. Filmes elemekre épülő térinstallációját a helyszínen alakítja ki, közösen inspirálódva és együttműködve a másik három konceptuális művésszel.

Én pedig, Szabó Ottó, 1965-ben Rozsnyón születtem, bár nem tartom magamat rozsnyói művésznek. 1994-ben végeztem a Pozsonyi Képzőművészeti Akadémia (VŠVU) grafika karán. Szabad festészettel, szakrális művészettel, klasszikus és számítógépes grafikai technikákkal, valamint művészeti logisztikával foglalkozom. Egyik alapítója vagyok a Rovásnak, jelenleg a Kassai Iparművészeti Középiskola tanáraként dolgozom (ŠÚV KE). Keresem az igazságot, a szépet és a jót, de nem találom. Pontosabban, az apró részletekben fellelni vélem, de nem önállóan vagy tiszta önmagukban. A bennem összerakódott ismeretekben, felismerésekben találom azt a keveset, egészen mélyen, legbelül. Így lettem örök bizonytalan, ezt a terhet hordom.