Rudolf, musical egy trónörökös |
| szerkesztette: Szászi Zoltán, 2006-10-22 |
|
|
RUDOLF A dunaszerdahelyi Exit Travel utazási iroda szervezésének köszönhetõ, hogy a csallóközi és mátyusföldi színházrajongók áhítattal élvezhették a színvonalas elõadást. Frank Wildhorn varázslatos zenéje, kirõl tudni kell, hogy a Broadway keresett szerzõje, Jack Murphy – aki a világhírû Swing címû musicalt komponálta -- dalszövege, a csodálatos hangszerelés és a lenyûgözõ koreográfia nagy elõrelépést jelent a zenés színház nemzetközi fogadtatásának terén. Kerényi Miklós Gábor a darab rendezõje alapos, szenzációsan jó munkát végzett. A „Rudolf „címû musicalt egy gyönyörûséges, mindent elsöprõ szerelem jellemzi. Rudolfot, a Habsburg császári utódot születése pillanatától kezdve a trón elfoglalására nevelték. Katonai tanulmányai mellett jogot, mûvészettörténetet, irodalmat tanult, öt nyelven beszélt. Az osztrák trónörökös korának egyik legnépszerûbb egyénisége volt. Liberális, egyházellenes nézetei elhidegítették apjával való viszonyát. Nyíltan bírálta a soknemzetiségû Monarchia mûködését, németközpontú politikáját. A császár amennyire tehette, elzárta fiát a birodalom ügyeitõl és távol tartotta az udvartól. Kizárólag reprezentációs feladatokat bízott rá. Politikai okokból köttetett házassága, melyet Stefánia belga hercegnõvel kötött, hûvössé és ellenségessé vált, s a fõherceg máshol kereste és találta meg a boldogságot. Beleszeretett a fiatal Vetsera Mária bárónõbe, aki azonnal lángoló szerelemre gyúlt a fõherceg iránt. Viszonyuk hamar kitudódott, s a császár követelte fiától a szakítást. Rudolf erre nem volt hajlandó, ellenben levelet írt a pápához, melyben házassága felbontását kérte, amibõl végül is nem lett semmi. Az a rövid idõ, melyet kedvese karjaiban tölthetett, meghozták számára a rég áhított boldogságot. Amikor 1889. január 30-án holtan találták kedvesével együtt a mayerlingi vadászlakban, egy egész birodalom gyászolta. Nem tudni mi lett volna, ha Rudolf trónra kerül, lehet, hogy akkor nem világháborúkkal terhelt viszályos évek jelentenék az elmúlt évszázadot. Az alapos és kemény munka meghozta a várt sikert. A május óta játszott darab egy új fejezettel gazdagította a színház sikersorozatát. Idõsnek, fiatalnak egyaránt ajánlom e darabot, s garantáltan vörös lesz a tenyere mindenkinek, mert képtelen lesz abbahagyni az önfeledt tapsikolást. |
Vélemények :
| név: papa e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-12-06 |
| Hát igen, vannak, akik azért járnak színházba, mert az olyan jól hangzik, ha dicsekednek vele, mások pedig azért, mert élvezik az elõadást. Így történhet meg az, hogy ilyen erdmény születik. |
| név: orsi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-31 |
| Felteszem a kérdést, van e olyan ember, aki nem ismeri Rómeó és Júlia történetét? Válaszolok is azonnal, igen. Egy megtörtént esetet mesélek el: a közelmúltban játszott musical végén kát hölgy beszélte meg a látottakat. az egyik hölgy megkérdi a másiktól: Shakespeare színmûvében is megmérgezik magukat a fõszereplõk? mire a "tájékozott "színházlátogató rávágja: Nem tudom én nem tanultam magyar irodalmat és történelmet. Ez volt az a pont, mikor a szerzõ bizonyosan megfordult a sírjában. Szerintetek? |
| név: erika e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-23 |
| A Madáchban játszott Operaház fantomjának nagyon sokrétû, állandóan változó díszlete volt, olyan, amilyennel még azelõtt sohasem találkoztam. Gondolom, pénzigényes egy rendezés volt. Bevallom, nálunk, Szlovákiában még egy musicalt sem láttam, így nem tudok összehasonlítást végezni. Én is szeretem a vidám elõadásokat, de a drámai mûfajnak is megvan a maga szépsége, mondanivalója. S bizony igazad van. színházba járni jó, fõleg a jó elõadásra. |
| név: wazze e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-23 |
| Azt kéne elemezni szerintem, hogy ha a szlovákiai színházak musicalt játszanak, akkor miért aprópénzbõl hozzák létre? Abból ugyanis nem lehet, a musical pénzigényes mûfej, díszletben, technikában, jelmezben, színészben stb. tehát nem lehet rajta spórelni. Ha meg spórelsz, akkor az olyan is! pedgi a jó musical nem rossz, , azt szívesen megnéziaz ember, mert drámából meg targédiából untig van egyenes adásban a tévében. Néha nevetésre, jókedvere vágyom, felszabadultságra, persze nem hagyom ki a drám át se,ha jól meg van csinálva, de ott se tessék spórelni. Színházba járni jó! Ez tény! |
| név: erika e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-23 |
| Igazad van, én is láttam olyan musicalt, amelypocsék volt. Meg ugye van egy mondás, kinek a pap, kinek a papné. Ami még ettõl is lenyûgözõbb volt a számomra, az az Operaház fantomja volt. ha nem hiszed, járj utánna. Megéri. |
| név: hess e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-22 |
| a musical olyan mufaj, amely megkívánja a látványt, a lenyugozést. nem a cikkben ajánlott darabról- azt ugyanis nem láttam, hanem a Thália és a Jókai Színház utóbbi musicaljairól van kissé negatív véleményem. Mind a Chicago, mind a Dzsungel konyve végighaknizhatott az országon, holott még a tehetséges színészek sem tudták megmenteni a darabokat attól az érzéstol, hogy bizony ehez a mufajhoz nincs penzunk, nincs megfelelo szinhazunk, elegendo es kepzett statisztánk. |