A tavaszi alkalommal a próbálkozás okosnak és mûködõképesnek bizonyult, a Tûzraktár által elõadott Macbeth egészen elvarázsolta a közönséget. Ezt az élményt nem csak az önmagában véve mesterfokon megoldott színházi játék, hanem a tér és idõben való elhelyezés gondos megválasztása (kezdés: este tízkor, az akkorra már bontásra ítélt néhai Stoka színház, ahol a díszletet a szétszórt, otthagyott kellékek, törött székek, maradékok, hasadékok alkották.) A Szevasz vándorszínház által elõadott Sóska sült krumplival nem rendelkezett ilyen szinergikus profizmussal, bár lehet, hogy ez velejárója a bizonyos szemszögbõl „hontalan“ színházaknak. A helyszín ugyanis a Csemadok nagyterme. Bántotta a darabot a hobbifestõk kiállítása a falakon. Következõ problémát az a tény jelentette, hogy az elsõ soron kívül igazából nem volt esély a darabot „tetõtõl talpig“ látni. És nem utolsó sorban (amit a Macbethnek sikerült elkerülnie), nem szabadult meg az élmény attól a tudattól, hogy a színház Rendezvény, amit Szervezeteknek köszönhetünk (PASZ, MIK). Emlékeztettek erre a szûnni nem akaró fényképezõgépcsattogá-sokk, amelyek néha már „diszkós fényjátékot eredményeztek. Teljesen belefeledkezni hát nem tudtam, odafigyelni viszont igen. Micsoda ötlet! Dráma egy focimeccs öltözõjében! Szereplõk: „Szomorúszájú“ (Gál Tamás), a nárcisztikus, sikeres bíró, és a partjelzõk: a másnapos, csendesen tapló „Mûvész“ (Olasz István), és a hangosan tapló cselszövõ, „Szappan“ (Benkõ Géza). A történetet szereplõivel maradéktalanul el tudjuk képzelni a „való világ“ mindkét értelmében... Mindenki ismeri a környezetébõl ezeket a figurákat. Naturalisztikus a szerepjáték, csakúgy, mint a helyzet drámaisága, amely klasszikus értelemben nem is az. Az életszerûség teszi azzá. Nincs „tetõpont“ és nincs „megoldás, ahol a hõs rendszerint meghal, megüdvözül, vagy begolyózik“. Egyszercsak meghajolnak a színészek, a darabnak vége, zajlik viszont tovább a buszokról, szomszédoktól és kocsmákból jól ismert süket szöveg, a pitiáner alakoskodás és egymás aláásása (aszparanta)... Szerzõ: Gyenes Gábor |