Szászi Zoltán

Ez a rovat a Rovás Polgári Társulás portfoliojaként a tagok munkásságának bemutatására hivatott. Mint ahogyan a tagság összetétele és érdeklõdési köre is sokszínû és sokfelé irányuló, a rovat is foglalkozik majd különbözõ képzõmûvészeti irányzatokkal, népmûvészettel, irodalommal, zenével, filmmel stb. Ez alkalommal: Szászi Zoltán költõ, újságíró

Szászi Zoltán

Életrajz
   A versírással 1979-ban kezdett el foglalkozni, elsõ segítõje Bárczi István költõ hatására. Ebben az idõben kezdtek megjelenni írásai az akkori szlovákiai magyar ifjusági lap, az Új Ifjuság hasábjain. 1980-ban a Nõ címû hetilap irodalmi pályázatának egyik díjazottja volt, 1983-tól az Iródia nevû csoport tagjaként az Iródia füzetekben majd az akkori neves szlovákiai magyar havilapban, az Irodalmi Szemlében jelentek meg rendszeresen írásai. 1989 óta az Irodalmi Szemle, a Kalligram, a Szõrös Kõ, a Katedra, az IFI magazin, a Vasárnap, a Gömörország, a Várad, az Irodalmi Jelen, a Bárka, a Kortárs, az Új Dunatáj, Kortárs címû folyóiratokban és a Spanyolnátha valamint a Rovart honlapokon jelentek meg írásai. A Gömörország címû lapnak másfél évig volt fõszerkesztõje.

    Jelenleg az Új Szó címû napilap regionális tudósítója, emellett a szlovákiai közszolgálati rádió Pátria adásában voltak hallhatók jegyzetei. Több kötetet szerkesztett a Plectrum kiadónál. A www.rovart.com címû kulturális galériaként mûködõ honlap több rovatát szerkeszti. Két kiskorú gyermek apja, Rimaszombatban él.

Publikációk listája

Önálló kötetek:      Tenger    (Kaligram, 1996)
                            Sziget     (Madách,   2002)
                            Forgácsok   (Plectrum,  2004)
                            Távolban Föld   (Plectrum, 2005)
                            Alátét  (Plectrum, 2006)

Antológiák:            Nyugtalan Indák
                            Legyél helyettem Én
                            Iródia Antológia
                            Kapufa a Parnasszuson
                            Verses Magyar Bohémia
                            Vámbéry Antológia 2001                  
                            A Tiszáért antológia
                            Madách Kalendárium 2001, 2002, 2003
                            Rozsnyói Kalendárium 1996, 1997, 2006
                            Zsé arca (szlovákia magyar szép versek) 2004
                            Irodalmi Szemle antológia 2005
                            Én ámulok, hogy elmulok 2005
                            A bámész civil 2005
                            Karácsonyi Ajándék 2005
                            Szlovákiai magyar szépirodalom 2006

Folyóiratok, lapok:  Új Szó
                            Vasárnap
                            Nõ
                            Új Ifjuság és késõbbi jogutódjai Heti Ifi, Ifi magazin
                            Kalligram
                            Irodalmi Szemle
                            Szõrös Kõ
                            Gömörország
                            Tornalja és vidéke
                            Kapu
                            Várad
                            Új Dunatáj
                            Kortás
                            Irodalmi Jelen

Elektronikus média: rendszeresen a Szlovák Rádió kisebbségi adása Pátria Rádió, több alkalommal a Szlovák Televízió magyar nyelvû magazinjában elhangzott írások.

Internet: Spanyolnátha – www.spanyolnatha.hu  és Rovás Kulturális Galéria www.rovart.com

Egyéb: lírai összekötõ szöveg „Az én folyóm“ címû dokumentumfilmsorozat „Garam“ részéhez. ( a filmet a Duna Televízió mutatta be)

Nincs mobilom...
(részlet a Kamasz címû ciklusból)

nincs mobilom
nem fényképezhettem le vele

Cicó

de miért ne hívnám így

röhöghetsz még nem láttad
zöld szemû
soha nincs kivakolva
egyszer láttam rúzst a száján
a bátyja végzett egyetemen
oda utaztak

buszpályaudvaron találkoztunk
reklámújságot hordtam ki épp
kár nincs telefonon
most enne penész ha látnád
apám!
mint a gazella
engem nem zavar
hogy vörös szeplõs az orra körül
direkt izgi
kicsi a melle
apró cipõben topog
nem najki
bõrkütyü volt a nyakában
õ csinálta
errõl dumcsiztunk

tetszett

aztán felszálltak
úgy csináltam ne figyelek oda
de visszaintett

játszottam a sügért
mintha nem érteném
pedig frászt
torkomban volt az egész dobogó bigyó itt bent

vert a veríték
elveretett a busz
még tíz percig néztem utánna
mikor jön haza
nem kérdeztem meg
én tahó

csak úgy állsz egy állomáson
háttérben kék tehervonat
érkezési oldalon
mint akit várnak
míg mozdonyvezetõ tolat
ketten sem mennek el melletted
csak egy vagy
egy se
lomhán vonszolja teste
az utazni átkozottat
holnap mosolyt faragsz
verset talán
esõbe hajlik délután
bután hullnak szavak
semmi jelentése nincs
létnek tétje se
madár volt még egy pillanattal elébb
feletted szürke ég feszít szárnyat
hiába várod
jöjjön valaki eléd
csak ebéd jön
alumínium ételhordót cipel
a szolgálatos
tikkadt petúniák nyúlnak ki
vasporos a peron
a forgalmista cigarettát nyom el
talpfa se fa
csak redves beton

ne legyen nagy arcod haver
ezzel fogadtak új lakásunk elõtt
anyámmal elköltöztünk
húgom a nagymuternál marad még két hétig
kint az utcán mondták
míg hordtam a cuccot
nézem magam
laposvállú nyiszlet fickó vagyok
ritka borostás az állam
eltörtem az állótükröt
nincs szerencsém a szerelemben nincs szerencsém
szól anyám kedvenc õskori slágere
tiszta rinyálás
dobom az agyam de mit tehetek
suliban jó közép
zsíros haj semmi labdaérzék
focit csak képernyõn szeretek
ennyi én
két pálcika comb
rikta mellszõr
tornaórán repedtre röhögték maguk a csajok
kimentem lovat ugrani
mindenem bevertem
kiütve belõlem levegõ
csak a röhej
csak az él bennem
erre nekem ne legyen nagy arcom
életemben nem adtam pofont
csak kaptam
rohadt dolog pedig apám
az igazi
katonatiszt volt
pótfater valami gázszerelõ
elitta õ is az agyát
rá  az igazira hasonlítok
nagymutter szerint
anyám azért imádkozik
nehogy hasonlítsak
májzsugorosan döglõdik
valami elfekvõben a fater
príma kis család
nekem nagy arcom van ezek szerint
blõd a duma
hordom a cuccot
elköltöztünk

Mikor a Svejkbõl kirúgtak minket...

a Kisoldalon már dúlt a nyár
a Kampán festõlányok blúzát
oldotta bõszen kedvünk talán
hídra vidám japánok tipegtek

kértél egy nemzeti eledelt
jó legyünk kvittek
benyaltunk mi vadszamarak
a Svejkbõl kirúgtak minket

ecetbe fullasztott hagymák kolbászok
vegyes felvágott knédli szósz
Szent Vencel mit imbolyogsz
udvarias rendõrt jól kísérünk úton át mi

látni itthon az elnök Va¹ek
nur langsam spacíren csak semmi pánik
mint tetû a priccsen lazán
utáltam katona lenni tény ich bin pacifist

metróban átszunyált állomás
bammeg túlmentünk a Václavákon
ölünkben diszkrét flaskók járják
habzó táncukat én is úgy imádtam

mennyire más húsz évet visszalépsz
benned utazgat két mágikus szem
nem az én csajom de a tied sem
vadul röhögve hull szét a kép

titánkemények voltunk meddig
anyám kérdezte
miért itt´ annyit a Pistu hazafele
csillagunknak nincs fénye

lelkünk üres
fenekem ott virít a nyárban
soványan nyújtózunk bambán
a Kisoldalon piros klottgatyában

húszévesen még hittem a nyárban
nincs egy sör nálad
ideg bele az ember
reggellel takarództam ha fáztam