Szegény ember vízzel fõz

Szegény ember vízzel fõz
A közmondás másik része: még a gyerekét is maga csinálja. A Középsõ Ipoly-mente  szlovákiai országos szinten elmaradott régió. Nem csak nálunk, hanem a folyó túloldalán is az. Azért élnek itt emberek, akik dolgozni akarnak és a fellendülést szorgalmazzák.

 Ennek érdekében szerveztek egy kiállítást Szécsényben, a magyarországi Nógrád egyik legfestõibb kisvárosában. Innen, a történelmi városközpontból, a várból átlátni. Haza. Haza? Na már megint ez itt a kérdés. Szécsénnyel azért idõszerû most éppen foglalkozni, mert mintaszerûen helyrehozták a városmagot, mert a történelmi hangulatot sugalló falak közt jó járkálni. Meg két hétig egy kiállítás is látható, ahol szlovák és magyar vállalkozók, önkormányzatok, civilek ismertetik meg magukat a szomszéddal. Nem rossz ötlet. Talán még több kéne ilyen. Együtt – Egymásért! Alább egy kis történelmi áttekintés errõl a városról, meg mellékelve egynéhány fotó, szép szeptemberi napsütés fényeivel írva.

A mai kastély a középkori belsõ vár alapjaira épült. Az észak-nyugati szárny földszinti része és talán az észak-keleti oldalszárny is, egy-egy várbástya átalakítása. A barokk kastélyt 1760 körül a Forgách család építette. A francia háború idején ideiglenesen katonai kórháznak használták. A középrizalit és a díszkerítés a XIX. század során épült. 1846-ban Pulszky Ferenc vásárolta meg, majd a Grosz, végül pedig a XX. században a Lipthay családé volt. 1975 óta múzeum mûködik az épületben. A körötte 1800 táján létesített park maradványait 1975-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Középkori az épület alatti, dongaboltozatos pince is.

Szécsény a Kacsics nemzetség õsi területe volt, kezdetben Simon báné, majd kisebb megszakítás után Folkus fia Farkasé, kinek fia a birtokról Szécsényinek nevezte magát. Elsõ okleveles említései 1229-bõl származnak. Szécsényi Tamás kérésére Róbert Károly 1334. május 5-én Szécsényt városi ranggal ruházta fel, és engedélyt adott  megerõsítésére. A várépítés kezdetérõl nincs adat, a XIV. századi oklevelek mezõvárosként említik Szécsényt, mint város 1405-ben, várkastélya pedig 1461-ben szerepel az okiratokban. A vár ásatása során talált legkorábbi leletanyag a becslések szerint XV. századi. Ez azt valószínûsíti, hogy a vár csak az 1400-as években  elején épült. A huszita háborúk során Szécsényi László volt a birtokosa. 1440-ben a vár alatt szétverte a cseheket, majd 1441-ben Szécsényben fegyverszünetet kötött velük. 1456-ban Axamit zsoldosvezér tört be a városba, ami Szécsényi László halála után a Losonczyak tulajdonába került. A törökök már 1526-ban végigrabolták a várost és annak környékét. Így történt ez 1547., 1549., és 1550-ben is, ekkor a városfalak azonban megvédték Szécsényt. Ezt megelõzõen Losonczy István  1541-ben palánkkal vette körül a vár egy részét, az 1546-os országgyûlés pedig elrendelte a kõfalak helyreállítását. 1552-ben csata és harc nélkül került török kézre, Árokházi Lõrinc katonái megszöktek, a kapitány is menekülni próbált. Balassa János tíz évvel ezután megkísérelte visszafoglalni, seregének nagy része azonban odaveszett a csatában. Szécsény török szandzsák székhelye lett, nagyobb számú helyõrséget kapott. A törökök elsõ uralma 1593. november végéig tartott, ekkor Pálffy Miklós seregei visszafoglalták a várat és a török csapatokat szétverték. Bethlen Gábor hadjárataiban kevés szerepet játszott. 1655-ben 300 lovast és 200 gyalogost rendeltek Szécsénybe, miután a török betörések ismét megszaporodtak.

Az 1663-as hadjárat során Koháry István nem tartotta tarthatónak Szécsényt, ezért a várat felgyújtva Fülekre vonult vissza. Végleg 1683-ban került vissza a vár magyar kézbe, amikor Sobieski János lengyel király Bécsbõl hazatérõben két napi ostrom után elfoglalta. Ezután Disznóssy Ferencre és 300 katonájára bízták a vár õrzését. A város ekkorra teljesen elnéptelenedett, járvány pusztított, a kapitány ezért 1684-ben a még megmaradt építményeket felgyújtva elhagyta a lakatlan várost. Szécsény csak hat év elmúltával települt újra. Vára elvesztette jelentõségét, de azért õrség továbbra is tartózkodott benne, kapitánya 1703-ban Réthey Ferenc volt. Rákóczi kurucai szeptember 14-én szállták meg a környékét, de a várat csak október 13-án tudták elfoglalni. Jelentõs esemény volt az 1705-ös szécsényi országgyûlés. Katonai szerepe 1711 után teljesen megszûnt, falait beépítették, vagy elbontották.

Így múlik el a világ dicsõsége! Hic transit gloria mundi! A város mégis él, a vár romjaiban is impozáns. Meg kell nézni!