Tanácsadás falufejlesztéshez

Egy kis jól használható, falufejlesztési programok beindítását segítõ programot találtam ki nemrégiben. Vitaanyagként, tanácsadó, szolgáltató segédanyagként ajánlom olvasásra mindenkinek, aki ezzel a témával foglalkozni akar.

Tanulmány  tervezet: Területfejlesztés – vidékfejlesztés

Tanulmányom témája  a területfejlesztés  és vidékfejlesztés  valamint a harmadik szektor,  a civil élet beindításának  lehetõségei és annak módszere. A tanulmány nem egy konkrét településre szabott tervezet, hanem egy modell-településre kidolgozott cselekvési terv. A cselekvési tervben vázolt tevékenységsorozat természetesen aplikálható a valós életre.

A modell-település vázlatos leírása: Vegyünk egy 500 lakos­ú községet, amely egy kerületi vagy járási központ vonzáskörzetében  van. A modell-község  nemzetiségileg vegyes területen fekszik, a kisebbség aránya 45 százalék. Adott helységen belül három vallási felekezet tagjai gyakorolják hitüket. A község lakosainak átlagéletkora 33 év. A kimutatott adatok szerint  az átlagos munkanéküliség 18 százalék. A falu  lakosai közül az egyharmadnak  legalább középfokú végzettsége van. A lakosok közt mindössze 10 felsõfokú végzettséggel rendelkezõnek van a községben állandó lakhelye.

A község adott belsõ erõforrásai:

a.) szellemi erõforrások:
mûködõ 15 tagú önkormányzat, fõállású polgármester, egy négyéves alapiskola, amelyik a kisebbség nyelvét használja tanítási nyelvként, egy négyéves alapiskola, amely államnyelven tanít, két lelkészi hivatal és egy leányegyház,  óvoda. 

b.) gazdasági erõforrások:
mûködõ mezõgazdasági szövetkezet, kisvállalkozások, községi vállalat, bevásárló központ,  építõipari vállalkozás.

c.) épített örökség:
egy kastély, parkkal  és  melléképületekkel a község tulajdonában kihasználatlanul vagy részleges kihasználtsággal, három templomépület, négy szakrális kisemlék  (kápolna, kõkeresztek), két temetõ, I. világháborús emlékmû, II. világháborús emléktábla, sportpálya, kultúrház, könyvtár.

d.) szervezeti erõforrások:
a Vöröskereszt alapszervezete, Vadászszövetség,  Sportszövetség. A modell-község nem rendelkezik  harmadik szektoros civil szervezõdéssel.

Az adott belsõ erõforrások segítségével feladatunk az, hogy mint területfejlesztéssel foglalkozó  szervezet kibontakoztassuk a falu fejlõdését, elindítsuk az önnálló fejlõdés útján. A modell esetében elméletileg minden adva van ehhez, kivéve  a civil erõt, a harmadik oldal képviseletét. Tanulmányom  erre próbál lehetséges alternatívákat keresni és javaslatokat tenni a kezdéshez.

A falugondnok program

Ennek a programnak a formája képzés és tanácsadói szolgáltatás. Amit mindenképpen meg kell tenni, az a helyszíni terepszemle. Fel kell venni a kapcsolatot a helyi önkormányzattal, a polgármesterrel, meg kell látogatni egy két önkormányzati összejövetelt, és ki kell alakítani egy élõ  munkakapcsolatot a helyi hivatalos szervekkel. Meg kell tapasztalni, mennyi nyitottság van a harmadik szektor tevékenységére, nincs-e ellenérzés. Meg kell mutatni a civil életben rejlõ, a község számára is hasznos lehetõségeket, mindezeket prezentálni kell példákkal, be kell mutatni a pályázati lehetõségeket, beavatottá és érdekeltté kell tenni mind az  önkormányzatot, mind a polgármestert. Amennyiben nem járunk sikerrel, meg kell találni annak a módját, hogy a faluban élõk közül  válasszunk megfelelõ személyt az úgynevezett  falugondnok  posztjára. A falugondnoki posztra midenképpen erkölcsileg feddhetetlen, köztiszteletben álló, viszonylag fiatal és lelkes  egyént kell találnunk. Ez a legnehezebb feladat. Amennyiben viszont sikerül egy ilyen célszemélyt találnunk, meg kell gyõzni az ügy fontosságáról és nem elhanyagolható módon erkölcsileg és anyagilag kell motiválni a célszemélyt. Abban az esetben, ha pillanatnyilag munkanélküli, a közhasznú munka program keretén belül kell találni módot arra, hogy munkahelyet teremthessünk számára. Természetesen alapítványi pályázati megoldás is számba jöhet. A falugondnok képzését meg kell szervezni. Olyan harmadik szektoros szakembereket kell kiképezni, akik a továbbiakban képesek önnállóan dolgozni, civil szervezõdéseket alakítanak, szerveznek, részt vesznek azok munkájában és a késõbbiekben már õk maguk is tanácsadók, kapcsolattartók és információs szakemberekként segíthetik a harmadik szektorban önmagukat megvalósítani kívánó polgárokat.

A falugondnok  feladatai

- megszervezni a falu civil életét
- amennyiben lehetséges, teszi mindezt az önkormányzattal összhangban, egymás munkáját segítve, ha erre nincs igény vagy lehetõség akkor önállóan
- a  falugondnok  felméri és összegezi lakóhelyének belsõ erõforrásait
- kapcsolatot teremt a mûködõ szervezetekkel
- képzéseken vesz részt, ahol elsajátítja a számítógép és az internet használatát
- alapfokon idegen nyelvet tanul,
- toleranciatréningeken vesz részt és lakóhelyén szervez olyat
- konfliktusmegelõzõ programok képzéseinek tapasztalatait átadja lakóhelyén az önkormányzat és a lakosság számára
- mindenképpen bekapcsolódik a falu kulturális és sportéletének szervezésébe
- kapcsolatot tart az ifjúsággal, azok számára programokat szervez, információt szolgáltat
- figyeli a pályázati lehetõségeket, pályázatokat dolgoz ki a megszervezett civil szervezõdések számára, esetleg más bejegyzett polgári társulásoknak segít ebben a tevékenységben 
- figyelembe veszi az idõsebb korosztály igényeit, azok számára megfelelõ programokat készít
- aktivizálja a létezõ, de passzív szervezeteket
- az önkormányzattal karöltve falunapot szervez, részt vesz annak lebonyolításában, az anyagi háttér megteremtésében, a rendezvény népszerûsítésében
- a helység épített és természeti értékeinek dokumentálását, védelmét szervezi 
- környezetvédelmi alapképzés után lakóhelyén megszervezi az ifjúság ilyen jellegû folyamatos  nevelését, aktivizálja az ilyen jellegû programokat
- szervezi és részt vesz a község testvérfalut keresõ programjában

Mindezen feladatok részletes bontását az alábbiakban tárgyalom.

A civil szféra szervezése

A vidéki élet meghatározó, fellendítõ energiaforrása lehet a civil élet beindulása. A falugondnok feladata ebben az esetben az, hogy szervezõként beindítsa ezt. Hogyan kezdjünk neki? Egy  civil szervezõdés beindításához  meg kell keresnünk az azonos, vagy hasonló gondolkodású lakosságcsoportot. A civil szervezõdés  végül is öntevékeny csoport, amely céljai elérése érdekében hivatalos, bejegyzett polgári társulássá alakul. A célok mindenképpen a közösséget szolgálják úgy, hogy abban az egyén kiteljesedése, a jókedvûen és szabad akaratból végzett munka dominál, természetesen erkölcsi és anyagi elismerés mellett. A falugondnok miután megtalálja az azonosan vagy hasonlóan gondolkodni és cselekedni kívánó személyeket, felvilágosító jellegû, kötetlen beszélgetés keretén belül szakmai segítséget nyújt a civil szervezõdés bejegyeztetése, a hivatalos ügyintézés lebonyolítása  terén. Kidolgozza a csoport tagjaival együtt az alapszabályt, felméri a megvalósítandó tervek esélyeit, pályázati lehetõségeket keres és pályázati terveket dolgoz ki a csoport tagjaival. Finomítja, formába önti, hivatalos nyelvre fordítja az elgondolásokat és terveket. Kapcsolatot teremt hasonló tevékenységet folytató civil szervezõdésekkel, alapítványokkal, hivatalokkal. Segíti a kapcsolattartást és kapcsolatépítést az önkormányzati és állami szervekkel. Tanácsadói és figyelõ szolgálatot biztosít a megalakulni kívánó és a már mûködõ civil szervezõdések számára.

A területfejlesztési ügynökség szerepe ilyenkor az infrasturktúra használatának bebiztosítása, helyet és teret adni a civil szervezõdések iránt érdeklõdõk számára tartott szakmai találkozóknak és ezen találkozókat megszervezni. Képezni a falugondnokot, hogy minél szélesebb körû ismeretekkel, minél nagyobb információbázissal rendelkezzen és azt a lakosság, a köz javára használni tudja.

A belsõ erõforrások felmérése

Szellemi erõforrások

Önkormányzat

Adott modell-falu esetében 15 tagú. Természetesen különbözõ pártállású, korú, nemû és mûveltségû képviselõvel kell számolnunk. Tudni kell azt is, mindig van ún. ellenzéke és polgármester-párti csoportosulása. A falugondnok igen tapintatosan kikerüli a politikai pártcsatározások és személyeskedések megnyilvánulásait. Megpróbálja a képviselõtestület tagjait meggyõzni a civil élet fontosságáról, az ebben rejlõ lehetõségekrõl, a falu számára szerezhetõ erkölcsi és anyagi támogatásokról, példákkal szolgál, információt szolgátat a már mûködõ vagy megalakuló szervezõdésekrõl. Teszi mindezt a nyilvános  önkormányzati ülések alkalmával, a bizottságok munkájába bekapcsolódva, valamint nyilvános polgármesteri fogadóórák alatt. A cél az: megmutatni a civil szervezõdés elõnyeit a közösség számára.

A polgármester

A falugondnok számára hatalmas indulási pontenciált jelenthet, ha a község polgármestere a civil szervezõdés, szervezõdések pártján áll, azokat erkölcsileg támogatja és amennyiben lehetséges, az önkormányzati költségvetés terhére támogatást nyújt. Ez a támogatás lehet természeti jellegû is pl. helyiséget biztosít  a falugondnok, valamint a civil szervezõdések számára jelképes összegért a polgármesteri hivatal vagy a kultúrház épületében, energiát, infrastruktúrát szolgáltat, átvállalja az induló szervezetek kiadási költségeit. Amennyiben a község polgármestere nyújt be határozati javaslatot az önkormányzat számára, az általában mindig sikeresen elfogadtatható. A polgármestert minden jelentõs rendezvényre már a protokoll értelmében is meg kell hívni, ott teret  kell adni a véleménynyilvánításra. A polgármester személyesen is tagja lehet civil szervezõdésnek, részt vehet a programok megvalósításában, társszervezõ, védnök, tiszteletbeli tag szerepét is betöltheti.

A területfejlesztési ügynökség  ebben az esetben olyan szakmai találkozók megszervezésében és lebonylításában vehet részt, melyek az önkormányzati képviselõk, polgármesterek számára szervezõdnek és amelyeknek a célja megismertetni és népszerûsíteni a harmadik szektor tevékenységét.

Az iskolák és az óvoda

Modell-községünkben két iskola mûködik, egy nemzetiségi és egy államnyelvû valamint egy óvoda.  Ezek az intézmények a falu jövõjét formálják. Tantestületeikkel, az igazgatókkal, az iskolatanácsok tagjaival a falungondnok felveszi a kapcsolatot. Ismerteti velük feladatát, a civil szervezõdések elõnyeit, információt szolgáltat számukra. Együttmûködési szerzõdések létrehozatalát készíti elõ iskolák és harmadik szektoros szervezõdések közt. Ezek a szerzõdések  kulturális, sport-, környezetvédelmi, hely- és önismereti programok lebonyolítását irányozzák elõ hosszú távon. Amennyiben lehetséges, a civil szervezõdések segítséget nyújtanak pályázati  tervek kidolgozásában és megvalósításában együtt az iskolákkal. Mindig és mindenkor a köz érdeke legyen szem elõtt. Az iskolák számtalan esetben segítõi lehetnek a civil szervezõdéseknek pl. rendezvények  számára helyet és teret biztosítanak, az  iskola tanulói szerepelnek a társadalmi rendezvényeken, amelyeknek szervezõi vagy társszervezõi a civil szervezõdések.

A területfejlesztési ügynökség feladata itt is a népszerûsítés, szakmai találkozó szervezése a pedagógusok számára, ahol a harmadik szektorban rejlõ lehetõségeket mutatják be. Ezenkívül információs szervízt, pályázati lehetõségeket és terveket közvetíthetnek a falugondnokon keresztül az iskolák számára.

A lelkészi hivatalok

A hit megtartó és közösségformáló erejérõl azt hiszem, nem kell külön eszmefuttatást tartani. A lelkészi hivatalok igen fontos szerepet játszhatnak a falu, a közösség életében. A hívõ ember odadóan segítõkész és nyitott az emberi jó célok megvalósításának érdekében. A szószékrõl elhangzó felhívásokat sokan meghallgatják. A falugondnok feladata ebben az esetben meggyõzni a helyi lelkészeket, hogy erkölcsileg támogasság munkáját. Viszont pedig az, hogy az épített szakrális emlékek dokumentálását, óvását, esetleges felújítását segítse, információkkal szolgáljon pályázati lehetõségekrõl, mozgósítsa a civil szférában dolgozókat társadalmi munkára.

A területfejlesztési ügynökség szerepe adott esetben a figyelõszolgálat, információ áramoltatás, tervezetek kidolgozásának segítése.

Gazdasági erõforrások

A szövetkezet, kisvállalkozások, községi vállalat, építõipari vállalkozás, bevásárló központ.

Mint általában vidéken, a helyben munkát találók legnagyobb hányada a mezõgazdaságban dolgozik. Lényeges információ és támogatói háttér lehet a falugondnok számára a helyben mûködõ mezõgazdasági szövetkezet.  Elsõsorban a falu anyagi fennmaradásának biztosítékaként, másodsorban pedig közösségformáló és egybentartó gazdasági egységként. A képlet rendkívül egyszerû: ha van munkahely és tisztes megélhetés, az embereknek a háztáji munkák mellett is maradhat némi ideje a mûvelõdésre, a civil életre, a közért  folytatott munkára.  A falugondnok mindenképpen felveszi a kapcsolatot a mindenkori vezetéssel, tájékoztatja azt munkájáról, tevékenységérõl. Információkat nyújt a civil szervezõdések életérõl. Ez nagyon fontos lehet például a környezetvédelmi programok megvalósításnak esetében, ilyenkor fordulhatnak a civil szervezõdések a szövetkezethez segítségért (gépek, berendezések alkalmazása, pl. illegális szemétlerakatok megsemmisítésénél),  falunap szervezéskor  (szállítóeszköz kölcsönzése, játszótér építéskor anyagszállítás, gépkölcsönzés). Soha nem szabad elfelejteni, bármennyire is civil az ember, vannak függõségi viszonyok, mint család, munkahely, vallás stb.  A munkahely meghatározó szerepet játszhat egy–egy civil szervezõdés szervezésekor azok tagjai számára, hiszen rengeteg elõnyt képesek a civil társadalmon belül elnyerni munkahelyük megtartásának érdekében. Mindezen tények érvényesek a helyben mûködõ bármely vállalkozásra. A modell-községben mûködõ bevásárlóközpont szerepe sem elhanyagolható. Ebben a komplexumban szinte a falu minden lakója megfordul és napi gyakorisággal. Amennyiben a falugondnok és a civil szervezõdések  jó kapcsolatot teremtenek a központ mûködtetõjével, ezen az épületen belül vagy kirakatain elhelyezhetik felhívásaikat, információs táblájukat, plakátjaikat.

Az épített örökség és a természeti értékek

A falukép, amit látunk.  Természeti környezetben álló épületek, lakó- és gazdasági épületek, középületek. Ezek az épületek adják a fizikai teret a mindennapi élethez, ez a látvány rögzõdik, ez a falukép. Nem mindegy tehát, hogy milyen.  A fizikális falukép sokszor  névjegykártyája  a településnek. A falugondnok számára tehát igen fontos feladat ennek a képnek a javítása, szebbé, kultúráltabbá tétele, amit az ott lakók motiválásával, a civil szervezõdések programjának feladataként megvalósíthat. Modell-falunk esetében és a valós életben is fontos tehát az épített örökség számbavétele. Levéltári kutatások, a mûemlékvédelmi hivatal nyilvántartása segítenek a dokumentálásban. Mindenképpen fontos a jelenlegi állapotot dokumentálni, a múltbeli dokumentációt összegyûjteni. Ez  akár egy külön program keretén belül is realizálható. Mi a teendõ? Lefényképezni, filmre rögzíteni, esetlegesen elõforduló tervdokumentációk archiválásával megõrizni az épített örökség minden darabját. Figyelembe kell venni a mûemlék és mûemlék jellegû épületeket, a népi építészet megmaradt darabjait, az ipari mûemlék jellegû épületeket (malom, kovácsmûhely, magtárak, kisipari és háziipari mûhelyek). Minderre azért van szükség, hogy a szellemi örökségbe átemelve, a faluban élõk önazonosságtudatát, szûkebb szülõföldjükhöz való ragaszkodást erõsítse. A természeti értékeket hasonló módon dokumentáljuk. Ezek az értékek a falu területfejlesztési tágabb tervezetében igen fontos szerepet játszhatnak, s nem elhanyagolható tény az sem, hogy törvények segítik, alapítványok támogatják a természeti örökség megõrzését és óvását. Minden vízfolyás, magaslati pont, erdõ, állóvíz felület, természeti érdekesség fontos szerepet játszhat például egy faluturizmussal foglalkozó programon belül.

A dokumentálást a technika legkorszerûbb hozzáférhetõ eszközeivel végezzük el, több példányban archiváljuk, és lehetõségeinkhez mérten mûködjünk együtt az állami és önkormányzati szervekkel. Civil szervezõdésként  hosszútávú programként is feladat lehet ez.

A falugondnok feladata a területfejlesztési ügynökséggel együtt itt a koordinálás, az ilyen jellegû feladatokkal foglalkozó civil szervezõdések kialakítása vagy megszervezése, azok tagjainak képzése, módszertani segédanyag továbbítása, alapítványi források figyelése, amelyek ilyen jellegû programokat pályáztatnak. Minden faluban van érték és minden érték megérdemli a dokumentálást és a védelmet! Ezt az alapelvet nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Modell-falunk  bevezetõben felsorolt épített értékeit részletes programtervezetek  fogják tárgyalni.

A falugondnok képzése

Elsõrendûen a területfejlesztési ügynökség feladata. A feladat megoldható önerõbõl, munkaközvetítõ hivatal bevonásával, területi mûvelõdési és továbbképzõ központ bevonásával, több területfejlesztési ügynökség által szervezett,  alapítványi támogatásból mûködtetett szakmai szemináriumok keretén belül.

A továbbképzésen fontos, hogy a leendõ vagy már dolgozó falugondnok

- megtanulja a személyi számítógép és internet használatát
- kapjon egy átfogó jogi képzést a civil szervezõdéseket érintõ törvényekrõl
- alapfokon valamilyen idegen nyelvet tanuljon
- alapismereteket kapjon a kulturális antropológia tárgykörébõl
- elsajátítsa a protokoll alapszabályait
- megismerje a civil szervezõdéseket érintõ gazdasági szabályozásokat
- átfogó ismereteket kapjon a szervezés menedzselésérõl
- munkajogi, szociális jogi ismereteket kapjon
- adatfeldolgozói alapismereteket szerezzen
- konfliktusmegelõzõ képzéseken vegyen részt
- tanulmányozza a községében élõ kisebbség vagy etnikum kultúráját
- alapinformációkat kap az EU csatlakozás jelentõségérõl
- alapinformációkat kap az EU civil társadalmat támogató rendszerérõl
- pályázat elõkészítési ismereteket szerez

A falu  sportéletének szervezése

A falugondnok számára szintén kiemelt feladat. Adott modell-községünkben adva van egy sportpálya és a testnevelési szövetség  helyi szervezete. Mindezek a tényezõk még egyáltalán nem biztos, hogy garantálják az aktív sporttevékenységet.  Ami elsõsorban hangsúlyos lehet, az az ifjúsági sport és a tömegsport. Hogyan kezdjünk hozzá?  A faluban mûködõ iskolákkal vesszük fel a kapcsolatot. Ifjúsági és családi sportnapot szervezünk, ami rákapcsolódhat a nemzetközi Challenge Day – A Kihívás Napja  programra. Ennek elõkészítését az adott, elõre meghirdetett dátum elõtt legalább három hónappal elindítjuk. Elsõsorban az önkormányzatot kell megyõzni, hogy a község saját kategóriájában nevezzen be. Utánna az iskolák igazgatóságával és a tornatanárokkal, valamint a helyi sportegyesület tagjaival együtt alakítsunk elõkészítõ bizottságot, melynek tagja a polgármester és az illetékes önkormányzati bizottság elnöke, valamint a rendezvény helyi fõtámogatója.  Az elõkészítõ bizottságban szétosztjuk a konkrét feladatokat (sportpálya fizikai elõkészítése, gyerekek felkészítése, a rendezvény népszerûsítése). Kitalálhatunk olyan különlegességeket, mint például keleti harci sportok bemutatója, rendõrségi és tûzoltó bemutató, díjugrató és fogathajtó bemutató stb. Beiktathatunk olyan sportversenyeket különbözõ kategóriákban, amelyek szorosan kapcsolódnak a község fontos keltezési dátumaihoz. Vegyük például, hogy a község elsõ írásos emléke 700 éves.  Ennek alapján lehet szervezni 7 km-es bicikli versenyt, 700 méteres síkfutó versenyt, humoros tájékozódási futóversenyt, 70 méteres úszóversenyt, amennyiben van rá lehetõség. A falu életében természetesen nem csak az alkalmi sportrendezvényeknek van szerepe, hanem az állandó sportéletnek. Ennek szervezésében a falugondnok ismét fontos feladatokat láthat el. Koordinálóként információkat áramoltathat alapítványok és a szervezetek, civil szervezõdések közt. Támogatásokat biztosíthat a tömegsport, az ifjúsági sport és a szabadidõs sporttevékenységek számára. Anyagi hátteret biztosíthat alapítványi forrásokból infrastrukturális fejlesztésekhez. A falu önkormányzati és sportszervezeteivel együttmûködve projektek kidolgozásának kezdeményezõje és kivitelezõje lehet. Az állandó sporttevékenységek kialakításában tanácsadóként, kezdeményezõként szerepelhet. Ilyen sportaktivitások lehetnek például szomszéd községek közötti futballmérkõzések minden korosztály számára, családi sporthétvégék különbözõ vetélkedõkkel, helyi turistacsoport szervezése és segítése, iskolai sportrendezvények szervezése, lehetõség esetében vízi sportokat ûzõ csoport szervezése, segítése, faluturizmus program keretén belül a vendégek sport igényeinek kielégítését szolgáló rendezvények vagy infrastukturális igények bebiztosítása, tömegsport rendezvények szervezése stb. A felsorolt esetekben a falugondnok irányító, segítõ, lebonyolító, szervezõ, tanácsadó szerepet játszhat.

A területfejlesztési ügynökség feladata tanácsadás, információ nyujtás és a falugondnok segítése konkrét feladat megoldásában.

Lehetséges feladatok a kultúra szervezésében

A kultúra szervezésében  a falugondnok szintén fontos szerepet kap. A kultúra tömegeket mozgató és összetartó ereje számtalan tanulmány tárgya, tanulmányom a falugondnok szempontjait figyelve taglalja a kérdést. Hogyan lehet aktív részese, motorja, mozgatója a falugondnok községe kulturális életének. Ahhoz, hogy bármilyen  munkába belefogjon, fel kell mérnie az igényeket, a befogadás és a hatékonyság mértékét. Ehhez szüksége van egy felmérésre, milyen rendezvények voltak a községben az elmúlt 3 évben, milyen volt a részvétel, milyen jellegû rendezvények voltak, milyen volt a rendezvények visszhangja, melyek azok az egyének, akik öntevékeny módon részt vettek vagy hajlandóak a jövõben is részt venni ilyen rendezvények szervezésében és lebonyolításban. Milyenek a különbözõ korosztályok igényei, melyek a legalkalmasabb idõpontok kulturális rendezvények szervezésére, milyen gazdasági háttér szükséges és lehetséges a községen belül megszervezni egy-egy rendezvényt. Fel kell mérni, van-e amatõr csoport szervezésére lehetõség és igény, vagy a múltban mûködött-e ilyen csoport és kik voltak tagjai, van-e a csoport mûködésérõl valamilyen dokumentáció. Ez egy negyedéves munkafeladat. A falu kultúrájának szervezését mindenképpen az önkormányzattal összhangban kell megtenni. Részt kell venni az önkormányzat nyilvános ülésén és a községi önkormányzat illetékes bizottságának tagjaival elemezni kell a feldolgozott adatok ismeretében a lehetõségeket. A lehetõségek és az adatok ismeretében ki kell dolgozni egy cselekvési tervet rövid, közép és hosszú távra. Legyen ez negyedév, félév, egy év. Az egyeztetések alapján ki kell találni milyen jellegû rendezvényeket akarunk megvalósítani, milyen költségvetéssel számolhatunk, kik vonhatók be a szervezésbe.

Példa a rövidtávú tervezetre

Az elsõ negyedévben a falu fiataljait megszólító zártkörû diszkót vagy táncmulatságot szervezzünk, ha lehet karitatív céllal, amelynek bejövetelét helyben forgatjuk vissza. Legyen ez akár hátrányos helyzetûek támogatása, vagy valamilyen mûemlék felújítására szánva, a lényeg, hogy minden résztvevõ személyes ügyének tekinthesse, vagy elvben egyetértsen vele és így akár személyes sikerként élhesse meg. Meg kell szólítanunk minden 15 éven felüli fiatalt egy olyan személyre szóló meghívóval, amely tartalmazza a részvétel visszaigazolását. Szabjuk meg, hogy minden fiatal hívjon magával partnert (barátot, barátnõt) akiért így valamilyen szinten felelõsséget is vállal. A visszaigazolásra adjunk legalább két hetet és biztosítsuk be a visszaigazolások beadásának módját. Tegyünk ki kis gyûjtõládákat a falu forgalmas helyeire (buszmegálló, bevásárlóközpont, vasútállomás, kultúrház stb.). A visszaigazolások érkezésének ideje alatt szervezzük meg a rendezvényt lebonyolító csapatot, a rendfentartókat, a szolgáltatókat. Intézzük el a hivatalos engedélyeket a községi hivatalban. Kezdjük meg a helyszín fokozatos elõkészítését és a rendezvény népszerûsítését szórólapon, plakáton, a helyi hangosbemondóban vagy a helyi kábeltelevízióban. A rendezvény sikeres lebonyolítása után hívjuk össze a lebonyolító csapatot baráti beszélgetésre és értékeljük ki a rendezvényt azzal a szándékkal, hogy a jövõben is együttmûködhessünk. Ne palástoljuk el az esetleges hibákat és problémákat, mert ezek elemzése a jövõbeli szervezéskor segítõ lehet. Dokumentáljuk az eseményt fotókkal esetleg videófelvétellel. Számoljunk be a közvéleménynek a rendezvényrõl, szórólapon vagy plakáton ismertessük  a jótékonysági célra szánt összeg felhasználását. Amennyiben mindezt megtettük, már számolhatunk a községben élõk figyelmére és jóindulatára.

Középtávú terv

A már említett meghívásos módon elkezdhetjük szervezni a májusban esedékes anyák napi ünnepséget. Az iskolákkal és óvodákkal együttmûködve mûsort szervezünk, bebiztosítjuk a szereplõk zavartalan felkészülését, teret és idõpontot egyeztetünk az önkormányzattal a helyi kultúrházban. A gazdasági erõforrásokat felmérve és megszervezve apró figyelmességet  biztosítunk a résztvevõknek, szereplõknek, szervezõknek. Megfelelõ módon népszerûsítjük a rendezvényt a már említett módon. Természetesen dokumentálunk és a közremûködõkkel kiértékeljük a rendezvényt írásban megköszönve minden támogatónak.

A középtávú terv tartalmazza az év folyamán megrendezendõ falunapi ünnepségsorozat elõkészítését, tartalmazthatja egy vendégprodukció lebonyolítását is. Minden esetben ajánlatos a kulturális élet szevezésekor a már említett meghívásos-visszajelzõs rendszer alkalmazása mindaddig, míg bizonyos gazdasági és szellemi háttér ki nem alakul, így ugyanis elkerülhetõ az a probléma, hogy a megszervezett rendezvényre nincs érdeklõdés.

A hosszútávú terv

A hosszútávú terv egészen az év végéig tervez. Benne foglaltatik a falunap ünnepségsorozata, az aratási és (vagy) szüreti ünnepség, a téli ünnepváró és az évet záró szilveszter. A hosszú távú terv rendezvénysorozataiból a falunapi rendezvényt vettem rendezési és szervezési mintának.