A Török Zoltán rendezte film központjában egy réti sas család áll. Láthatjuk, ahogy felnevelik fiókáikat, akik aztán berepülik Magyarország vizes élőhelyeit. Mellettük egy vidra és egy harcsa egy évét is végigkövethetjük a filmben, de feltűnik sok más állat is, mint például a sakál vagy a fekete gólya. Találkozunk az ívóhelyükre tartó hatalmas balinokkal, a gemenci erdőben táncoló szarvasokkal. A természetfilm Magyarország tájairól, állatvilágáról és természethez kötődő hagyományairól szól (szürkemarha-tenyésztés a Hortobágyon, halászat a Balatonnál), látványos képekkel, szépséges zenével, Kulka János narrációjában. A drámai események, mint például az árvíz vagy a szárazság mellett a stábnak sikerült több, korábban még senki által le nem filmezett természeti jelenséget és állati viselkedést megörökítenie.

A magyar-német koprodukcióban készült egyórás természetfilmet több mint húsz helyszínen forgatták másfél éven át. Az utómunkálatok is egy évet vettek igénybe. A filmes stáb összesen 234 napot töltött lessátraikban, a téli fagyban éppúgy, mint a nyári szúnyogfelhőkben.

A film számtalan nemzetközi díjat nyert. Versenybe szállt a rangos Wildlife Film Festival egyik díjáért is. Magyar alkotás korábban még nem jutott a műfaj Oscar-díjaként emlegetett elismerés közelébe. A Vad Magyarországot a Best Wildlife Habitat Program, vagyis az egy-egy élőhelyet legjobban bemutató munkák mezőnyében jelölték. 

A természetfilmes seregszemlét kétévente rendezik meg, legutóbb harminc ország 510 alkotását nevezték be. A filmekből több mint hatvan tagú előzsűri válogatott, és olyan nagy műhelyek képviseltették magukat, mint a Disney, a National Geographic és a BBC. 

A számos külföldi díj mellett a 42. Magyar Filmszemlén a Tudományos-ismeretterjesztő kategória fődíját, a Kollányi Ágoston-díjat kapta.