[kapcsolat]   husken

Sándy

 

Borvacsora

 

babamasszázs

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

A játékos

szerkesztette: Hanesz Zoltán, 2006-04-24

Márai Stúdiószínpad 2006. aprilis 21, 19.00, Csendes LászlóA színpadon kiterített fekete-fehér kockák: sakktábla. Rajta egy szál leszakított fejû rózsa, egy kard, egy trón, kottatartó, metronóm, miegyéb. A fények kihunynak.


A játékos - a Teremtés könyve








A játékos (2)








A játékos (3)








A játékos (5)








A játékos (6)








A cilinder halála








A kispolgár hatalomra jut








A játékos (8)








A játékos (10)








A Játékos (11)








A Játékos (12)








A Játékos (12)








A Játékos - Csendes László virággal





















Kassa, Márai Stúdiószínpad, 2006. április 21., 19.00 óra. Csendes László elõadásában Márai Sándor: A játékos címû monodrámája.

A színpadon kiterített fekete-fehér kockák: sakktábla. Rajta egy szál leszakított fejû rózsa, egy kard, egy trón, kottatartó, metronóm, miegyéb. Kihunynak a fények, egy reflektor megvilágítja a sarokban kuporgó alakot, aki egy alig hallható dallamot duruzsol: …”Wc-n sírni, ágyon állni, felhõn félni, gonoszt birizgálni...”. A közönség némán figyel, a hátsó sorokban rosszul hallják, egy kicsit pusmognak, nem tudják mire vélni.

"Az elsõ szó még nem fogant.
Csak sejtett súly az értelem még vállaimon."

"Uram, a tábla készen áll,
rakottan úrral és paraszttal.
Te kezded.
Ég a lámpa s vár az asztal."
...

Az elõadás az emberiség történetét próbálja elmondani az Úristen és egy titokzatos Játékos között folyó sakkjátszma keretén belül. Szereplõk a Bábuk: király, királynõ, futó, lovag, bástya és a parasztok - s ez mind egy személyben. A képlet sematikusnak tûnik: a teremtés lezajlott, a Játékos lépésre ösztökéli a Teremtõt. A bábuknak, végrehajtandó a Teremtõ akaratát, lépegetni kell, kellene. Felocsúdva a teremtés dermedtségébõl lendületesen öntudatára ébred az ember, kezdõdik a történelem, melyben a vágy és az erõszak uralkodik. Bepillantunk a római lázadó katona sorsába, a lovag szerelmébe és csalódásába. Kitárulkozik a fokozatosan felvilágosodó öntelt ember hitehagyása, az egyéniség kétségbeesett szabadságvágya, a királyok raccsoló hitványsága, nõk tévelygése, lovagok csalatkozása, katonák torz hûsége, nagytõkések pufók harácsolása, polgárok lihegõ meghunyászkodása, majd a vak tömeg rombolása. A forradalom nyaktilóján és a bitófán elvérzõ emberiség apokaliptikus bábuborulásával véget ér a játszma. Megoldás és remény nélkül. Hogy minden kezdõdhessen elõlrõl.

"A vágy építi a világot…
Az ember maga fekete és fehér...
Az ember maga a jó és a rossz...
A nõ delej és a futók futnak utána…"

Az eredetileg bábjátékra tervezett mûben, így monodrámaként elõadva, animációs filmbe illõ átváltozásokat idézve peregnek a képek. Egybegyúrva, képlékeny  átváltozások folyamán többnyire tisztán kivehetõ, mikor melyik figura szólal meg, hiszen a sakkfigurák jelképein keresztül a Márai által felépített társadalmi hierarchia jelenik meg: az uralkodó, a katona, a pénzember, a paraszt, a polgár. Különleges szerep jut a királynõnek, mely egyszerre szimbolizálja a nõi bûvöletet, a mámoros oldódást és az anyát, a puha biztonságot. A bábuk mozgatója Isten és a Játékos valamint a bábukban lélekvándorlás-szerûen megjelenõ Gonosz. Idõnként úgy tûnik, Isten maga a Játékos, máskor mintha a Játékos Isten ellen hatna és a Gonosszal karöltve hatalomra törne.

Isten a mindvégig kottatartón elhelyezett Nagy könyvbõl, a Teremtés könyvébõl vezényli az életet, melybe a darab fordulópontján a Játékos (vagy a Gonosz?) egy pillanatra bepillantást nyer s gúnyosan legyint az Isteni gondviselésre. Ekkor a Teremtõ háttérbe vonul. De a bábuk életébe még ezután is láthatatlan kezek avatkoznak be, amit a pantomim mozzanatok erõteljesen kiemelnek. A sakkfigurák életre kelve mozognak, szívük dobbanása az égre kiált. Megjelennek az egyéniségek meghatározó jelei, hogy végül stilizált tetteik szertelen fogyatékosága káoszba omoljon. A király raccsol, a huszár-katona a kardját rendkívül gyakran a színpad sakktáblájába állítja, ahol sokáig meredten inog félelmet és érzékiséget gerjesztve. A királynõ ruhaakasztón függõ sálja sejtelmes vágy-árnyat vet a történésekre. A bástya-bankár kürtõkalapja, melyet a gyõzelmes forradalom végül nagy lendülettel behorpaszt, a polgárságot szimbolizáló futó, aki élvhajhászként kerülgeti a királynõt, végül lábbal égnek állva tipor a trónra, mintegy feje tetejére állítva a fejedelmi rendet, mind-mind az emberiség válságát kiáltja.

Hogy mi a parti vége? „Nyertél, Uram. Matt."
... és mi tapsolunk a káosz fölött eszelõsen vigyorgó senkinek...

Az elõadás végén ismét felcsendül a bevezetõ dallam:

"WC-n sírni
Ágyon állni
Felhõn félni
Gonoszt birizgálni
A víz sok útja
Száraz földben
Amíg talán a
Gyökérig ér
Minden meglesz
Az összes nyomor
Megigazulsz
Elkárhozol, bármi
WC-n sírni
Ágyon állni
A felhõkön meg
Minden belefér

Ûrhajók, angyalok, Isten tortáján ragyog
Egy fekvõ nyolcas, így ünnepel minden új napot
Onnan fogod tudni, hogy jól vagy, ha nem találsz senkit, akinek a helyébe lennél
És bármibe kerül, vagy akármi fáj, tudod, hogy élni lehet is, nem csak muszáj
Úristen, Úristen, hogy én ezt mennyire unom
Belülrõl érzem, és kívülrõl tudom, hogy:

Beszél, aki keres
Hallgat, aki talált
Senki nem ért semmit
Az orvosok például nem értik a halált
Hát, senki nem ért semmit…

Ûrhajók, angyalok, Isten tortáján ragyog
Egy fekvõ nyolcas, így ünnepel minden új napot és

Beszél, aki keres
Hallgat, aki talált
Senki nem ért semmit
Többek között, szerintem, az orvosok a halált
Hát, senki nem ért semmit…"

PS.
Talán sokaknak az Ember Tragédiáját idézi majd ez a darab - melyet Márai 20 éves korában Berlinben írt! -, de nem szabad feledni a különbséget sem. Márainál nem hangzanak el ily vigasztaló szavak:

“Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”

vagy

“Uram, legyõztél. Ím porban vagyok
Nélküled, ellened hiába vívok:
Emelj vagy sújts, kitárom keblemet.”


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :