[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Hazátlanok

 

Aranyszamár

 

FecsoDuncsak

 

Szabadság

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

A megtalált éden könyve

szerző: Veress Zsuzsa 2010-07-29

 

A megtalált éden könyve

 

A modern európai embernek egyre kevesebb esélye van arra is, hogy „valahol otthon legyen a világban” (Tamási Áron) – arra pedig, hogy bárhol otthon legyen, ez az esély a nullával egyenlő.
Mindig elbűvöl, amikor azt olvasom, hogy a hajótörést szenvedett Odüsszeusz pucéron, tehát abszolút nincstelenül, körülnéz egy idegen földön (a phaiákoknál), és az első szembejövő ember (Nauszikaá) hazaviszi, ott megfürdetik, felöltöztetik, megetetik – és csak ezek után kérdezik meg tőle, hogy kicsoda. Ehhez az archaikus bizalomhoz persze az kell, amit Odüsszeusz ki is mond: „Úrnőm, esdeklek, ki vagy, isten-e vagy földi halandó?” És Nauszikaának ez a megszólítása a leleményes férfiútól nemcsak bók, hanem valódi lehetőség: hátha tényleg az egyik istennel találkozott. Ez a bizalom kulcsa. A Biblia is úgy tudja, hogy az a paradicsomi állapot, amikor az Isten ott járkált a kertben, és bármikor találkozhatott vele az első emberpár.
Hasonló édeni otthonosságra utoljára talán Assisi Szent Ferenc volt képes közülünk. Ő ugyanis abban a meggyőződésben járkált egy szál csuhában és mezítláb ezen a földön, hogy mindenek atyja az Isten, anyánk a föld, bátyánk a nap, nővérünk a hold, öcsénk a tűz és a szél, húgunk a víz. Ha valakinek a teremtett világ minden eleme a közeli rokonságába tartozik, akkor az illető bárhol a világon: otthon van, családja körében.
 
És akkor egyszer csak – ujjongva – ezt olvasom egy verseskötetben: „a Földtestet különféle élőlények népesítik be, / melyek szeretik és tisztelik a Földtestet… Az embertestnek a Földtesthez hasonlóan tengelye van… a Teremtő jelen van az emberben… a növénytest tengelye a szár… minden növénytestnek külön neve van… a csillagtest segít az embertestnek eligazodni…”
 
Az idézetek Oravecz Imre A hopik könyve című, 1983-as kötetéből származnak.
Oravecz felmenői közül többen „kitántorogtak Amerikába” szerencsét próbálni, közülük néhányan véglegesen is ottragadtak. Amikor tehát a költő elment az Államokba, nemcsak a szabadság hívó szavát követte a kádári Magyarországból, hanem saját gyökereinek, identitásának is keresésére indult. Háromszor ment el az USA-ba – és háromszor tért vissza Magyarországra… mivel se itt, se ott nem találta a helyét. Súlyos magánéleti válságban volt éppen, amikor (Magyarországon) elővett egy – még Amerikában vásárolt – néprajzi könyvet a hopi indiánokról. És ez a könyv nemcsak személyes kríziséből segített neki kilábalni, de egyik legjobb kötetének ihletője is lett.
 
A hopi tehát egy Észak-Arizonában élő indián törzs. Pueblo indiánok, azaz letelepedettek, kőházakból épített faluban élnek, fő megélhetési forrásuk a kukoricatermesztés. Oravecz verseskötetének lábjegyzete közli, hogy a hopik kiválasztottnak tekintik magukat.
Ehhez csak azt fűzném hozzá, hogy véleményem szerint az ősidőkben minden egészséges lelkű nép kiválasztottnak tekintette önmagát, ahogy saját nyelvén az adott nép megnevezése az „ember” szót jelenti. (Sámánhitű őseink is úgy tudták, hogy lakóhelyük a „világ rámájának aranyos szeglete”, ahol csengő barack, mosolygó alma és szóló szőlő terem.) Az efféle őstudások aztán rendre feledésbe merültek a civilizáció előretörésével. Nem így a hopiknál, hiszen ők ma is a civilizációtól meglehetős távolságban élnek.
 
Oravecz kötete tehát a civilizált, otthonát nem lelő ember sóvárgásából született, az elveszett éden, a teljesség után. Maga a kötet pedig egy nagyszabású otthonteremtési kísérlet. Egyben identitáskeresés is. Nem véletlenül ajánlotta a könyvet a fiának.
A hopik könyve látszólag semleges cím. Ámde olyan a kompozíciója, hogy öt könyvből áll: az első a hopi kozmogónia, a teremtésmítoszt és a világok pusztulásának mitológiáját tartalmazza az aranykortól a hopi nemzetség és a falu alapításáig. Az első fehér ember, „az elveszett, hamis testvér” megjelenésével zárul. A második könyv a hopi őstörténet, és a szakrális rítusok könyve. A harmadik azt tartalmazza, amit a hopinak tudnia kell a világról és az ember helyéről a világban, vagyis a jószellemek tanítását. A Földtesttől az embertesten és növénytesten át a csillagtestig ívelő összehasonlítás idézetei ebből a könyvből származnak. A negyedik könyv a hopi jin és jang: Sziliomomo és Palaomauki története. Kukoricakapáláskor egymásba szeretnek, társak lesznek, élik a világrend által meghatározott életüket: a férfi vadászik és ellátja családját, a nő az otthon melegét biztosítja, s közben benépesítik a földet, nevelik gyermeküket. Az ötödik könyv szerepversekből áll: a hopi férfi költeményeit tartalmazza a legkülönbözőbb élethelyzetekben az ifjúkortól a késő aggastyán korig.
Az öt könyv tehát időben is halad: az ősidőktől a jelenkorig ível – és térben is bejár egy utat: az általánostól az egyediig egyre szűkül.
A kezdetben semlegesnek, puszta megnevező címkének tűnő cím tehát megtelik többletjelentéssel: Olyan lesz, mint a bibliai könyvek címe, kivált a Tóra, Mózes öt könyve juthat róla eszünkbe.
 
De nemcsak a bibliai történetekhez hasonlítanak a hopi mítoszok, hanem sok más, archetipikus mitológiához is. A versek nyelvi-formai megoldásai is ehhez igazodnak: a gondolatritmus, az ismétlés, a körkörös felépítés, a párhuzam uralja ezeket a nagyon egyszerű és kristálytiszta szövegeket.
Újkori hopi tapasztalat: „A növények a föld érzései, / az állatok a föld gondolatai, / az emberek a föld cselekedeti. // a föld érzései jók, / a föld gondolatai nemesek, / a föld cselekedetei gonoszak.”
 
Idéznem kell egyetlen hosszabb szöveget is:
 
„Ahol a teremtés kiveti magából a semmit,
ott a létezés bejárata,
ahol a létezés kiveti magából a nyugalmat,
ott a mozgás bejárata,
ahol a mozgás kiveti magából a gyengeséget,
ott az erő bejárata,
ahol az erő kiveti magából a meddőséget,
ott a születés bejárata,
ahol a születés kiveti magából a hallgatást,
ott a beszéd bejárata,
ahol a beszéd kiveti magából az idegenséget,
ott az érintkezés bejárata,
ahol az érintkezés kiveti magából a közönyt,
ott a szeretet bejárata,
ahol a szeretet kiveti magából a csüggedést,
ott a hit bejárata,
ahol a hit kiveti magából a hamisat,
ott az igaz bejárata,
ahol az igaz kiveti magából a rosszat,
ott a jó bejárata,
ahol a jó kiveti magából a tévelygést,
ott a tudás bejárata.”
 
Egy pillanatra se felejtsük el azonban, hogy amit olvasunk, azok nem eredeti hopi mítoszok, hanem egy ezredvégi magyar költő versei – Oravecz ezeket a szövegeket nem fordította, hanem írta.
Így fordulhat elő, hogy az indián mitológia keveredik biblikus allúziókkal, sőt zen buddhista és taoista elemekkel. A hosszabb szövegek közé ékelt koanok is egyértelműsítik ezt. A koanok ugyanis a zen mesterek tanító funkciójú miniformái: egyetlen paradoxonba sűrítve közölnek igazságokat. (Oravecz Tizedik koanja: A csúcs fent van, / a völgy lent van, / a csúcs és a völgy közt / félúton füves tisztás található, / a füves tisztás a mérce.”)
Nem véletlen, hogy a keleti vallásfilozófiákhoz és ősi mítoszokhoz olyannyira vonzódó Weöres Sándor üdvözölte ezt a kötetet!
 
Tehát Oravecz szavakból alkotott magának otthont, otthonos világegészt, identitást.
Aztán később véglegesen „meglelte hazáját”. Hazaköltözött ugyanis szülőfalujába. Szajla lett számára a világ közepe. Ezen a helyen élte át gyerekkorában azt az organikus életet, teljességet, amit egész felnőtt korában, nyugtalan keresései közben sóvárgott, és amire emlékeztette őt a hopik világa. 1998-ban jelent meg Halászóember című kötete, ami Szajlának és az Oravecz családnak a „mitológiája”. Esterházy Péter azt írta erről a kötetről, hogy a költő megírta azt a könyvet, amelyik a „legövébb”. A Halászóember tehát A hopik könyvének ikerkötete: A megtalált éden könyvei.

Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: oti e-mail: art@rovas.sk dátum: 2010-08-09
Rovás-tábor, Balatonfüred

Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképz? Iskola és Kollégium, Balatonfüred, H?sök tere 1.
B?vebb információ: http://www.szfkszi.sulinet.hu/ majd pedig kattanj az Üdülés/szolgáltatások menüpontra