[kapcsolat]   husken

augusztusi nyitva tartás

 

FFF

 

Hazátlanok

 

ZemplénFeszt

 

Róth

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

A ROVÁS MÁJUSI PROGRAMJAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA

szerző: Kovács Ágnes 2019-05-30

 

A ROVÁS MÁJUSI PROGRAMJAINAK ÖSSZEFOGLALÓJA

 

Május 2-án Molnár Marianna pszichológus volt a vendége a kassai Ringató csoportnak. A dackorszak... és ami mögötte és utána van címmel beszélgettek a kisgyermekkori dackorszakról. A kis dackorszakosok hisztizése olykor az agyunkra megy, de jó tudni, hogy nem mindig öncélúak ezek a kiborulások, gyakran elég könnyen kezelhető ok húzódik mögöttük. Akinek van kétéves gyermeke az tudja, hogy azon is képesek úgy visítani, hogy taknyuk-nyáluk egybefolyik, ha csak egy zöld pohár a mosogató szélén áll (igaz történet), és nekik az épp nem tetszik. 

 

Május 2-án az Ajkai Grafikai Műhely és a Nemzetközi Bronzöntő és Fafaragó Alkotótábor 2015-2018 közötti munkáinak válogatásából nyílt kiállítás a FiguratiF Galériában. A kiállítást Szücs György művészettörténész nyitotta meg a Magyar Nemzeti Galériából. A Műhely és az alkotótábor célja egy kortárs szobrászati és grafikai gyűjtemény létrehozása a művésztelepeken készült alkotások újra öntésével, illetve nyomtatásával, amit szeretnének bemutatni a 2018-2019-es kiállítási évben itthon és külföldön egyaránt. A budapesti MAMÜ és a székelyudvarhelyi múzeumon kívül a kassai Rovás is bemutatta az alkotásokat. Az elmúlt három év anyagából válogattak keretezett sokszorosító grafikákat, valamint fa és bronz szobrokat. 

A kiállításról bővebben itt tájékozódhatnak: 

www.rovart.com/hu/osszetartas_3990

www.rovart.com/hu/mediavisszhang-nemzetkozi-grafikai-es-szobraszati-kiallitas-nyilt-kassan_3993

 

 

Május 3-án Ropás! Táncházat rendeztünk a IX. Rovás Tavaszi Fesztivál keretében. Jó hangulat, jó muzsika, finom magyar borok, Csíki sör  semmi sem hiányzott ahhoz, hogy jól szórakozzanak a táncházban. A táncokat Krupár Luca és Plaszkó Bence tanította. Játszott a Csámborgó, hegedült Pusko Márton (Parapács).

 

Május 7-én könyvbemutatóra került sor. Máriássy Péter Tüskés Anna társszerzővel megjelentette A Máriássy család ősgalériáját. Tüskés Anna a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa  200 oldalon 119 színes portrét közöl a nagymúltú nemesi család, a Máriássyak felmenőiről, a kezdetektől a mai napig. Az ősgalériát feldolgozó, reprezentatív kiállítású könyvben többek között a Máriássyak 4 színes címerét, Máriássy István sírkövét és címeres leveleket is bemutatják. A könyvet Kovács Ágnes, a MaJel Rovás Központ igazgatója, valamint maga Máriássy Péter, a család leszármazottja, a Márkusfalvai Máriássy vár résztulajdonosa, máltai lovag mutatta be. 

Az Európa és Amerika szerte szétszóródott portrékat Máriássy Péter több éven át gyűjtötte egybe, ezek a portrék nagyrészt magángyűjteményben találhatók. De azért akadnak szép számmal közgyűjteményekben is portrék, pl. a márkusfalvi kastélymúzeumban, a sárospataki Rákóczi Múzeum és Református Kollégium Múzeumában, a Szlovák Nemzeti Múzeum pozsonyi, lőcsei, késmárki intézményeiben, a kassai Keletszlovákiai Múzeumban, a kolozsvári Bánffypalotában, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban, a Magyar Nemezeti Galériában. 

A Máriássy család magát a 11. századtól datálja, eredezteti, ám a képzőművészet szempontjából a 16. századtól követhető nyomon: az első Máriássy István szepesi kapitány márvány sírköve, amely a márkusfalvi vártemplom főhajójában található és 1516-ból származik.

A Máriássyakról már 1804-ben írtak összefoglaló családtörténetet, amelyet eredeti források segítségével, a család megbízásából írt Kayser Mihály. Ez a munka Pozsonyban jelent meg.

A másik tanulmány az 1917-es, amely Iványi Béla nevéhez fűződik, valamint Máriássy Péternek 2007-ben megjelent, a család tíz évszázadát felölelő, családfát közlő munkája, amelynek a legelső Kayserféle a kiindulópontja, forrása. 

Egyébként a Máriássy család levéltára 1936-ban került a mostani Magyar Nemzeti Levéltárba. 

Mielőtt Péter néhány portréról mesélne, nagyvonalakban általánosan pár ismertetést mondanék:

Ebben a könyvben mintegy 200 festményt, vagy egyéb technikával készült portrét találhatunk, amelyek 300 évet ölelnek fel. Ennek gerincét a 18.-20. században készült címerrel és különböző feliratokkal ellátott portrék teszik ki. Ezek a feliratok a születési és elhalálozási évszámok, a tisztség megnevezése, az ábrázolt korát jelzik. De a feliratok nélküli festmények beazonosításában sokszor csak a Máriássy-címer segített, vagy csak egy rövid felirat. És voltak olyanok, amelyek beazonosítása a családi hagyomány, a családi emlékezet segítségével valósulhatott meg. 

A 18. században készült portrék alkotói közül csak egy ismert, ő Johann Gottlieb Kramer, míg a 19.-20. századiak alkotói közül több szignált és datált is van. Például Czauczik József, Antonín Machek cseh festő, vagy Johann Jakob Stunder dán festő, az id. Vandrák Károly gömöri festő, illetve Barabás Miklós és a kőszegi Winkler Elemér. 

Ami egyegy nemesi vagy főúri család ősgalériájának feldolgozását illeti, nem állunk olyan jól. Létezik a Cziráky család ősgalériája, a Herceg Grassalkovich és Esterházy család arcképei.

Tüskés Annának nem volt módjában az eredeti festményeket megvizsgálva jellemzést írni a portrékról, és kikérte a véleményét számos szakterülettel foglalkozó szakembertől, mint például a katonai viseletek, hidegfegyverek, rendjelek, kitüntetések, a növények, tájképi háttér, a bútorok, női viseletek, ötvöstárgyak meghatározásában, hiszen ezek mindmind korrajzot adhattak a portrék leírásához. 

A portrék között láthatjuk a Máriássyak egyegy képviselőjét katonai egyenruhában, egyházi pályán, díszmagyar viseleteben, vannak női portrék, páros portrék, gyermek és ifjúportrék és fényképek. 

És a végére még említsük meg, hogy néhány irodalmi mű is megemlékezik a Máriássyak életéről, mint például Mikszáth Kálmánnak a Fekete város című regényében számos olyan Máriássyról ad leírást, akikről nem maradt fenn festett portré. 

 

 

Május 14-én a Kassai Polgári Klub szervezésében Dr. Máté László Czine Mihályról, az emberarcú irodalomtörténészről emlékezett meg abból az alkalomból, hogy kilencven éve született. 1929-ben született a magyar irodalomtörténészek daliás egyénisége, aki a magyar irodalom értékeinek újszerű bemutatásával, s annak nemzetformáló szerepével emberközelbe hozta a költőket-írókat alkotásaikkal együtt, növelve ezzel az irodalom népszerűségét és az olvasók táborát.

Az előadás tartalmáról bővebben az alábbi linkekre kattintva olvashatnak: 

www.rovart.com/hu/mediavisszhang-aki-az-irodalomtudomanyt-lehozta-az-emberek-koze_3998

www.rovart.com/hu/mediavisszhang-emlekezes-czine-mihalyra-a-garabonciasra_3999

 

 

 

Május 16-án a IX. Rovás Tavaszi Fesztivál keretében filmvetítés volt a 10 éve fennálló Szabó Gyula Emlékház jubileuma alkalmából. A Szabó Gyula Emlékház 2008-ban nyílt meg Losoncon. Szabó Gyula (1907–1972) festőművész, költő, losonci házából özvegye, Dr. Szabó Kinga álmodott és teremtett emlékházat. Szabó Kinga  aki személyesen is részt vett a filmvetítésen  a film elkészítésével az emlékház eddigi tevékenységének szeretett volna emléket állítani. 

 

Május 16-án a IX. Rovás Tavaszi Fesztivál keretében Puss Sándor jezsuita szerzetes tartott előadást a 400 éve mártírhalált halt kassai vértanúkról. Tavaly decemberben a kassai érsek-metropolita a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban ünnepélyesen megnyitotta a három szent kassai vértanú emlékévét. Kőrösi Márk, Grodecz Menyhért és Pongrácz István 1619. szeptember 7-én szenvedtek mártírhalált. Puss Sándor jezsuita szerzetes az emlékév alkalmából közelebb hozta 400 év távlatából a három vértanú bátorságát, példamutató magatartását. 

 

 

Május 21-én a Kassai Polgári Klub könyvbemutatót tartott Dr. Szögi László: A kassai felsőoktatási intézmények hallgatói 1776-1852 között című munkájából. A kassai kötet azon túl, hogy a téma iránt érdeklődők számára részletekbe menően hasznos információkat nyújt, elhelyezi a kassai tanintézeteket a korabeli intézményhálózaton belül, ezzel felkeltve és ráirányítva az érdeklődők figyelmét a többi már elkészült vagy készülőben lévő adattárra. A kötet hasznos kiegészítésül szolgál azoknak, akik a későbbiekben veszik a fáradtságot, hogy a jogakadémiák történetét részletekbe menően feldolgozzák. Gazdag adattartalma és több közgyűjtemény anyagát magában egyesítő mivolta okán az elkészült adattár a művelődéstörténet, az oktatástörténet, a társadalomtörténet szakértői és a kassai helytörténészek, illetve családfakutatók számára is értékes segédkönyvként szolgálhat.

 

Május 23-án György Attila: Kerek a világ című kötetét mutattuk be. A székely-csángó identitású ismert írópublicista színes, komplex, szókimondó személyiség. A könyv egyik írásából egy rövid idézet, amiben benne van a csíkszeredai György Attila székely-csángó crédója is: „Ti, civilizált népek, számolgassátok az uborka görbületét. Mi majd megtermesszük.”

 

Május 24-én a kassai Alkalmazott Művészeti Középiskola dizájn szakos hallgatóinak munkáiból nyílt kiállítás.

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :