[kapcsolat]   husken

Sándy

 

Borvacsora

 

babamasszázs

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Inczédi Erika: Vallomás

szerkesztette: icsku, 2005-12-31

Gyenes Gábor képeUtálom Micimackót és a rózsaszín dolgokat. Utálom azt a szót, hogy édi-bédi. A muszáj-szerelmeskedést Bálint napon és a muszáj-bulizást szilveszterkor. A mássalhangzókat és a piros ruháidat. A romantikus kapcsolatokat. A kigyúrt testû srácokat.


fekvõ

Gyenes Gábor rajza

lotyó

Gyenes Gábor rajza

alvó

Gyenes Gábor képe

madaras

Gyenes

szerencsétlen

kapaszkodó

peron

Gyáva vagyok és álszent. Szorgalmasnak, intelligensnek és érzékenynek mondanak, de csak én tudom, hogy a nagymamától kapott csipke hálóinghez vasorrú bakancsot hordok, alsónemût nem. Csak a saját szennyem tapadjon rám! Késõbb már a csipke hálóing meg a vasorrú bakancs se.

Táltos vagyok. Meg akarom mutatni magamat. A meztelenségnél többet: a puszta csontvázamat a lábszáramba és a lapockámra égetett emberiség elõtti jelekkel. Undorodni fogsz tõlem: zörögni fognak a csontjaim, és magyar népdalokat éneklek majd, hamisan és akadozva.
Nem fogok bemutatkozni és kezet nyújtani, azt akarom, hogy az ürességemet és a hiányosságaimat lássad. A férgeket, melyek belülrõl rágnak szét: a szélhámosságot, a felelõtlenséget, az önfejûséget, a kicsinyességet és a pimaszságot. Olyan leszek, amilyennek jól éreztem magam a nyáron: koszos és erkölcstelen, türelmetlen és önzõ, a végtelenségig vádaskodó.
Hangulatokat akarok leírni. de nem ócska kifejezésekkel, mint jó és rossz, csúnya és szép, hanem hogy színük legyen meg szaguk. Láb-, izzadság- és emberszaguk. Hogy szembeköpjék a közízlést.


november 27.
Én nem vagyok jó ember. Pedig van egy barátom, aki enyhén illumináltan azt állította rólam, hogy igen, de nem hiszek neki. Sokan azt mondják, hogy részegen õszinte az ember, de tudom, hogy ez nem így van. Én például jó nagyokat szoktam hazudni olyankor. Vicces, hogy mások elhiszik, amiket összehordok. Múltkor a borozóban az egyik osztálytársnõmnek, aki most az ügyeletes menõ csaj, azt bizonygattam, hogy mennyire szeretem, a látszat ellenére. Vagy két hete ugyanis hangosan röhögtem a kémiaórán, amikor õ felelt. Igaz, jogosan, hisz a tanár is azt mondta, hogy mafla vagy, lányom, mikor is õ elszövegelte, hogy az imperialista-kapitalista államok a vegyipar modern vívmányait gonosz célokra használják fel, szemben velünk, a szocialista országokkal.
A könyveinket, ha jól emlékszem, 1978-ban adták ki.

december 7.
Utálom Micimackót és a rózsaszín dolgokat. Utálom azt a szót, hogy édi-bédi. A muszáj-szerelmeskedést Bálint napon és a muszáj-bulizást szilveszterkor. A mássalhangzókat és a piros ruháidat. A romantikus kapcsolatokat. A kigyúrt testû srácokat. Utállak, mert azt mondtad, aranyos vagyok. És utálom a tükörtojást meg a lecsót.
Tegnap a fejemhez vágtad, hogy életunt lettem. Pedig még meg sem említettem a karácsonyfa-díszítést és az olyan kifejezéseket, mint: ez már csak így szokott lenni, elsõkbõl lesznek az utolsók, ahogy érzed, a fiúk azt szeretik, ha...

december 10.
Korlátok a falu, ahol élek, az anyám és a pénz, ami nincs. Az autóbusz, ami sosem jön idõben és az emberek, akik nem veszik észre, hogy kik is õk valójában. Nem háziasszonyok, tanárok és gyári munkások, hanem barátok, szerelmek, szülõk, vetélytársak, testvérek, ellenségek. De talán mégis tanárok, ha azt mondják el, amire kíváncsi vagyok. Õk azonban a komplex számokkal untatnak. Reménytelen.

január 5.
Az osztálytársaim sokszínûek. Van köztük rózsaszín, sárga, barna és fekete is. A legtöbbre a világoskékeket becsülöm. Igaziak és igyekvõk, de legjobban egymás közt érzik jól magukat. Én durva vagyok hozzájuk képest, mert képzeletben sötétzöldre mázoltam a bõrömet. Most olyan színû vagyok, mint a föld szaga az erdõben, amikor tavasszal az ember letérdel, és a legszívesebben beletemetné az arcát, hogy ne lásson és ne halljon mást, csak a gyökereket meg a bogarakat, melyek benne élnek.
A kígyóméreg is sötétzöld, de az vékony, citromsárga csíkokkal erezett. A föld szaga és a kígyóméreg között kevesen tudnak különbséget tenni egész életnyi vizsgálódás nélkül. A világoskékeknek van hozzá némi érzékük.
Nem bánt, hogy a többiek nem ismernek. Csak az zavar, hogy ha valaki meglát belõlem egy darabot, azt hiszi, csak az vagyok én. Egy adag félreértelmezett képmutatás vagy nagyképûség nagyító alatt, kiszorítva belõlem minden mást.

január 16.
Szerelmemnek
Múlt héten meg tudtalak volna ütni teljes erõbõl, hogy vérezzen az orrod. Te rászorítottad volna a tenyeredet, hogy az arcodból csak a szemed látsszon. Elképzeltelek: el – és rámcsodálkozva néztél, harag és gyûlölet nélkül. Megszerettelek abban a pillanatban.
Aztán megkérdezted, benne leszel-e abban, amit majd legközelebb írok. Nem tudom, hogy fogok-e írni rólad, feleltem. De a betûkben benne leszel, mert bennem vagy. Orron ütve.

január 20.
Öntörvényû vagyok. És fölötted is én ítélkezem. Rám bíztad magadat, de szánalmas lettél, amikor azt mondtad, lázadást játszom, mert elindultam Budapestre 20 koronával a zsebemben egy hétfõi napon iskola helyett.
Pedig biztosan élvezted volna. Sütött a nap, és lógattuk a lábunkat a Duna fölött, miközben ettük a tízóraira csomagolt szalámis kiflit.

február 2.
A barátnõm letört, mint a bili füle, mert szar ez a világ.
– Köpd szemen! – mondtam neki. Nem értette. A többiek sem értik, hogy miért bulizok, stoppolok, és miért állnék ki szívesen a Klapka térre gitározni. – Csak úgy – vontam meg a vállam. A többiek a földre csorgatják a nyálukat.

február 9.
Gyáva vagyok és álszent. Szorgalmasnak, intelligensnek és érzékenynek mondanak, de csak én tudom, hogy a nagymamától kapott csipke hálóinghez vasorrú bakancsot hordok, alsónemût nem. Csak a saját szennyem tapadjon rám! Késõbb már a csipke hálóing meg a vasorrú bakancs se.


Valójában nekem semmi bajom nincs az emberekkel, de te vak vagy. Nem láthatsz engem, hiába tapogatsz végig a szemeiddel. Én táltos voltam, de te nem hitted el. Pedig velem történt. Tegnap álmodtam.



Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: . e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-02-07
Bocsanat Erika!Gergo vagyok!Aranyos vagy!Majd kinovod!
név: . e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-02-07
Aranyos vagy!Majd kinovod!
név: . e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-02-07
Aranyos vagy!Majd kinovod!