Kalotaszeg és a népzenészek |
szerkesztette: Szászi Zoltán, 2008-01-17 |
Vélemények :
név: Bela e-mail: bbela@freemail.hu dátum: 2009-09-18 |
"A népdalban szöveg és dallam elválaszthatatlan egység. A cigány elÅ‘adás ezt az egységet szétrombolja, hiszen kivétel nélkül hangszeres zenévé alakÃtja át a szöveges, népies műdalokat. Már magában véve ez a körülmény is mutatja, mennyire nem autentikus a cigány elÅ‘adás, még a népies műzenét illetÅ‘leg sem. Ha valaki kényszerhelyzetben volna, és csupán a cigánybandák elÅ‘adása szerint kellene rekonstruálnia népien műzenénket, képtelen volna a feladatot megoldani, hiszen a rekonstruálandó anyag fele – a szöveg – veszendÅ‘be megy a cigány kezén. Ez a körülmény közvetett bizonyÃték arra, hogy cigányok nem lehetnek szerzÅ‘i a népies műdaloknak. De fölösleges minden közvetett bizonyÃték, hiszen közvetlen bizonyÃtékunk is van: tudjuk, hogy a legtöbb magyar népies műdal magyar ember szerzeménye; az a néhány cigány származású nótaszerzÅ‘ dalaiban teljesen a népies műdalok stÃlusát követi. Van ugyan igazi cigányzene is: dalok cigány nyelvű szöveggel, de ezeket csak a falusi, nem muzsikus cigányok ismerik, éneklik; cigánybandák ezeket nyilvánosan sohasem játsszák; amit játszanak, az magyar szerzÅ‘k szerzeménye, tehát magyar zene." -Bartok |
név: Minarik Ede e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-02-12 |
Az Agócs Gergõ által emlegetett cigány zene nem azonos a kávéházi zenével - értsd: magyar nóta, cigány nóta. Bartók errõl beszélt, nem pedig az autentikus cigány népzenérõl. A másik dolog: a népzene, néptánc csak egy szegmense a népi kultúrának, ami megszámlálhatatlan szállal kapcsolódik a környezetéhez. Nincs vegytiszta népmûvészet. Épp ezért elengedhetetlen - s ma már ez közhelynek számít szakmai körökben - megismerni a mellettünk élõ népek kultúráját is. Egyébként pedig láttam az "Örök Kalotaszeg"-et is (két-három éve a Táncháztalálkozón; Gombai Tomi, Szalonna, Vizeli Balázs, Herczku Ági meg a többiek szenzációsak voltak és a színpadi megjelenítés is nagyon jó és ötletes volt) meg a "Felföldi levelek" - et (ezt többször is és a CD is meg van; a táncos és a zenész - nagyon helyesen - ebben nem a szlovák, goral, cigány, ruszin kultúrát látja vagy nézi, hanem a szépséget benne, s profi lévén a megoldandó feladatot. Úgyhogy lehet sápítozni, de a táncház, a táncházmozgalom -ami egyébként épp Agócs gergõ kezdeményezésére lehet, hogy bekerül a HUNGAICUM-ok közé, magyar találmány és ott nem szokás a másik nemzet kölykeit szidni. Kell egy csapat! Csak ennyi. |
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-01-20 |
...szó sincsen semmi fóbiáról.Gondolom Bartókból nem szeretnél rasszistát csinálni.Ezeket a szavakat a zeneakadémián mondta szinte magából kikelve 1930ban.Gondolom tudta mirõl beszél.Csak nevetséges hogy a népzenénket a cigányzenével olvasszák össze.Jelenleg a sokszinüség gyengíti a magyart mert a magyar rovására mûködik.Bartókot a cikkben is megemlítik ezért idéztem én is. |
név: Zolti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-01-18 |
A cigányfóbiát, 300 évvel ezelõtti sértõdöttséget 2008-ban felvetni? Szíve joga bárkinek. Csakhogy: ma az a helyzet, hogya cigányok õrzik még az eredeti magyar folkzenét sok helyen. Agócs is ezt támasztaná alá, gondolom, pláne Erdélyben igaz ez. A másik, "faláb" véleményre próbálva valamit mondani: ha a másét nem ismered, nem tudod, milyen értékes a sajátod. Avagy: Szent István is a sokszínûség megõrzésérõl beszélt, mert az erõsítheti a magyart. Kár, hogy sok magát magyarnak nevezõ inkább ezt veszélynek érzi, mintsem valamilyen segítõ összehasonlításnak. Nem hinném, hogy bárki kényszerít itt bárkit is valamire, ma már arról van szó, hogy szimpla oda nem figyelés miatt utálunk minden másságot, ami nem fogyasztható könyedén. Meg kéne nézni mire lettek nálunk állami pénzek osztogatva támogatásként. Hát bizony nem másra mint a "felvidéki kultúra letéteményesére a pótolhatatlan 50 000 tagot számláló Nemadokra". Hát itt a kutya elásva. Nem siratni kell a sajátodat, hanem gyarapítani!!! ![]() |
név: faláb e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-01-18 |
Ez a vélemény csak érintõlegesen passzol ide. A cikk olvasása közben (ami mellesleg tetszik) jutott eszembe mindez... Engem szörnyen irritál az itt pozitívumként emlegetett egymás kultúrájának felvállalása. A sajátunkkal törõdhetnénk többet. Fõleg akkor piszkálja a csõrömet, ha egy felvidéki magyar csoport csinálja mindezt. Nemcsak a népmûvészet esetében, lehetnek azok irodalmi rendezvények, kiállítások, színházi fesztiválok, bármi... Alig kapnak valamiféle támogatást az itteni magyar civil szervezetek a többségi államtól, csak a cigányok után következnek a fontossági sorrendben, és még akkor is a meghívott idegenekkel kérkednek, nem a sajátukkal. Különben mi a szarnak kell egy felvidéki magyar rendezvénybõl nemzetiségek fesztiválját csinálni?! Egymást utáljuk, mi, magyarok - ez a baj. Szeretnénk másnak látszani, de nem vesszük figyelembe, hogy a szlovákok nyíltan és államil szinten eleve utálják a másságot. |
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-01-17 |
...cigányzenész-dinasztia...Bartókot idézném: "Értsék meg, cigányzene márpedig nincs, mert minden dal, mûdal, nóta egytõl-egyig a magyar szerzõk mûve!" A cigányok elcigányosították a magyar zenét. A bécsi udvarban a fõrangúak elõszerettel alkalmaztak cigány zenészeket (a zenét szereti a német), miután magyar zenészek a németutálatukból kifolyólag nem vállaltak ilyen munkát. |