[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Hazátlanok

 

Aranyszamár

 

FecsoDuncsak

 

Szabadság

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Népirtás a Felvidéken (18. rész)

szerző: Papp Zoltán 2018-08-10

 

Népirtás a Felvidéken (18. rész)

 

Embertelenségek 

 

Sok olyan emberrel találkoztam, munkatársaim között is voltak, akik túlélték a gulágot. Rokonaim közt is volt túlélő, így már gyerekkoromban tudtam róla. Az elhurcolás módja, a marhavagonok, az utazás, különböző lágerek világa, a munkájuk, az állandó éhség, a halál, fokozatosan alakította ki bennem az érdeklődést. 

 

Magyarország hadat üzent, hadseregünk Oroszországban harcolt, így a hadifogságba került katonákról, ha a fogvatartó betartja a szerződésekben rögzített feltételeket, nem sok szó eshet. A civilek, nők elhurcolására ellenben nincs és nem is lehet mentség. Feleségem nagybátyját 17 évesen hurcolták el többedmagával Jászóról, mert leventék voltak, mint minden fiatalember. Sokévi rabság után testben, lélekben, összetörve kerültek haza. Testük felépült, a lelkük soha. A nagybácsi társaságban az átéltekről nem beszélt. Hogy elbeszélte-e a legközelebbieknek, nem tudom. De azt tudom, hogy harminc év eltelte után is, ha egy keveset ivott, besötétített szobába vitte a felesége, mert tombolt és oroszul káromkodott. Megváltást jelentett neki a halála előtt néhány évvel megkapott kárpótlás. Nem az összeg, hanem az, hogy legalizálták szenvedését. 

 

Mennyien haltak meg enélkül. Egy buzitai túlélő elbeszéléseit különösen szerettem, mert olyan humorérzékkel tudta az átélteket elmondani, ami keveseknek adatott meg. A legszerencsétlenebb helyzeteken is tudott derülni, jókat kacagva mesélte kalandos útját Morvaországból Sztálingrádba, meg vissza Buzitára. 

Brünn környékén szétszéledt az egységük, elindultak hazafelé. Megfogott egy kóbor lovat arra gondolva, milyen büszke lesz majd rá apja, ha hazaviszi. Másnap teherautózúgást hallott, nemsokára megállt mellettük egy orosz katonákat szállító autó és néhány perc múlva nemhogy lova nem volt, semmije sem volt. Az oroszok Pozsonyba küldték őket azzal, hogy onnan hazajutnak. Elhitték. Pozsonyban elszedték ruhájukat, megnyírták, fertőtlenítették őket. Jellemző gondolkozására, arra emlékezett, hogy mikor terelték őket az állomásra a kapunál egy cigánybanda a „Megy a juhász a szamáron Szegedre” nótát húzta. 

 

Sztálingrádban akkora szúnyogok várták őket, hogy lehajlott alattuk a csalán levele. Az örömöt, mikor a krumplisverem fölötti bódéban őrizetlenül lógó füstölt kecskehúst marcangolhatta fogaival, majd a verembe lerugdosást, mikor egy nagydarab őr észrevette. Egy téli reggelen a sorakozókor azt kérdezték, ki menne a konyhára kisegítőnek. Lelkes jelentkezésük után, bajtársaik meztelen holttesteit kellett teherkocsira rakniuk és eltemetniük. Az abból állt, hogy mivel a fagyott földdel nem tudtak mit kezdeni, a hóba kaparták őket. Könnyebb munkát, konyhai munkát, csak román foglyok kaptak. Ha valamit nem tartottak kézben, azonnal ellopta valaki. Egyszer rajtakaptak egy román foglyot mikor ellopta valamelyikük köpenyösszefogó drótját. Megverni nem bírták negyvenkilósan, így kezét az ajtó résébe dugták és négyen nyomták. Olyan szépen üvöltött, mondta. 

Irigységüket, mikor egyik buzitai társukat a fenekén lógó bőr miatt a nem dolgozó csoportba sorolták. Mondom egyszer Gyulának. Te, mi tetszik itt annyira Imrinek, hogy mindig vigyorog? Ugyanis úgy összeszáradt a bőre, hogy nem tudta összezárni ajkait, úgy tűnt mintha nevetne. 

 

Egy nagygéresi férfi hat lágerben töltött év után, Ágcsernyőbe ért vonatával. Társai szétszéledtek, őt is kérték, közel vannak már, menjenek inkább gyalog. Ő azt mondta a vonat úgyis megáll Nagygéresben. Nem állt meg. Még négy évet dolgoztatták a csehek a Jachymovi (Jachymov- Joachimsthaler nevéről nevezték el a tallért-dollárt) uránbányában, majd a prágai állomáson magukra hagyták őket. Ilyen aljasságot, egyszerűen minősíteni sem lehet. 

 

Aztán megjelent Salamov „Kolima”-ja, majd Gábor Áron trilógiáját olvastam. Megjelentek Rózsás János könyve után, Szolzsenyicin újabb kötetei. Egyik jóbarátom édesanyja, mecenzéfi német-mánta. Azért mánta és nem cipszer, mert a mecenzéfi, stószi és szomolnoki németeket a tatárjárás után telepítették be, amikor a jászói prépostság érckeresési jogot kapott. Őt is elhurcolták, teherbe ejtették és barátom a lágerben született. A Távol-Keletet hajóval hagyták el, úgy kerültek haza. Itthon nem szeretett magyar lett. Németországban dolgozik évek óta, ott ő a nem szeretett keleti. 

 

Ilyen történeteket kitalálni is csak nagy adag fantáziával lehet. Ezeket a rémségeket, rémtetteket, milliók kínszenvedését és a sokmillió ember halálát okozó rendszert, annak létrehozóit és vezetőit, még ma sem ítéli el a világ. Máig kerüli a témát a nyugati világ, sőt az érintett országok is. Nem elég, hogy negyvenöt évig beszélni sem lehetett róla, ma az irányított szólásszabadság korában is, inkább sunyin kerülgetik judeobolsevik rémségeket, vagy hallgatnak. Nem hallgatnak viszont a német koncentrációs táborokról, sőt nap sem telik el emlegetésük nélkül. Ne is teljen. A bántó csak a hazudozás és a kettős mérce. A világ tudatába sulykolták a gázkamrákat, a negyven kilós foglyokat és a számokat. Aztán a számokat azok változtatják, akik büntetik az előző számok vitatását. Aztán a lágerekbe jutalomként vitt prostikról hallunk. Sok országban büntetik a táborokról folyó beszédet és írást. Azért állítják be holokauszttagadásnak a beszédet és írást, mert az elfogadtatott dogmát nem engedik újraértékelni, tanulmányozni. Ugyanis, ha beszélnek vagy írnak róla, azonnal kérdések vetődnek fel. 

 

Minden dogma zavaró és diktatúrát sejtet, legyen az vallási vagy politikai. Miért zártak le minden tábort tíz évre, amelyek az orosz zónába estek? Hogy lehet az, hogy Hitler és vezérkara mindent rosszul jósolt meg, csak egyet nem. Minden gázkamrás, megsemmisítő tábort a később oroszok által elfoglalt területre építettek. Valahogy minden gyanús lesz, amiről tiltják a szabad véleménynyilvánítást. A világ magát műveltnek és demokratikusnak nevező része támogatja és fizeti a német táborokban szenvedett emberekből csak egy nemzet túlélőinek és leszármazottainak kárpótlását, addig az ugyanazokban a táborokban fogvatartott egyéb nemzet tagjairól nagyon kevés szó esik. 

Arról sem, hogy az oroszok mindenkit likvidáltak, akik a német táborokból hazakerültek. Arról pedig, hogy Oroszországban is voltak táborok, ahol a borzalmak még mérhetetlenebbek, a meggyilkoltak száma sokkal nagyobb, nemhogy kárpótlásról, még arról sincs szó, hogy pardon. Zavaró és felháborító a kettős látás, ami beteges és a kettős mérce, ami aljas. 

 

A minap láttam egy filmet Terezinről. Gyermekrajzok tömege a táborból, parkosított szépen kiépített városrész. A magyarázat: azért építették ilyenre a nácik, hogy átrázzák a nemzetközi vöröskereszt ellenőreit. Építettek egy Patyomkin-lágert. Eddig nem jutott el hozzám, meg máshoz sem, hogy a németek olyan érzékenyen odafigyeltek volna a közvéleményre. 

 

A nagyhatalmak közül a trianoni bűntény fő bűnösei a franciák. Azért írom így és nem egy-két nevet, mert, ha minket népként lehetett büntetni, akkor más népek is lehetnek bűnösek. Rólunk olyan aljas arroganciával döntöttek, mintha ők lennének Európa, sőt a Föld területének megbízott osztogatói. Egy emberük volt, aki beleszólt Európa történelmébe, az pedig nem volt francia. A többi nagy francia belebeszélt az európai ügyekbe, hátbatámadott, törököket támogatott keresztények ellen. A délszláv háborúkban mindenki ellenében a bűnösök oldalára álltak. A gőg, ahogyan próbálják magukat nagyhatalomnak, nyelvüket világnyelvnek hinni. Kifejezetten zavar, ha franciául nem nő beszél. 

 

Mi tényleg büszkék lehetünk csodálatos, egyedi nyelvünkre. Nagy kár, hogy ezt kevesen tudják, pedig a magyar nyelv gazdag, egyszerű és ésszerű. A franciát csak nem egészen négyszer annyian beszélik, annak az egyharmada is csak kényszerből. Turistaként úgy viselkednek, mint akik abban a szerencsében részesítik a világot, hogy leszállnak közéjük. Csodálkoznak, hogy miért nem szereti őket sehol senki. Tőlük nyerte szerintük az egész világ a kultúrát, amiből leereszkedő modorral egy-egy csipetnyit másnak is hagynak, azzal az „úgyse értitek” mosollyal. Az idegenlégió sem a tisztességes gondolkozásmód netovábbja. Az algériai, vietnami háborújuk, Elzász-Lotaringia, Korzika és még jónéhány embertelen nemzetállami jogtiprásuk, miközben másokat oktatnak, felelősségre vonnak. Hogy lehettek ők is a győztes hatalmak közt a második világháború után? Úgy, mintha kollaboráció helyett, Franciaország győzte volna le a németeket. 

Nem tehetek róla, de nem veszek francia parfümöt és autót, nem szeretem a francia konyakot, nem viszek nekik egy euro-centet sem turistaként. Nem jelent ez ugyan semmit, de nyugtat. Akik önzetlenek és mindent megosztanak másokkal, általában szegények. Azoknak az államoknak, akik másoknak jót akarnak, általában nincs hatalmuk. 

 

Kapcsolódó cikkek:

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-17-resz_3893

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-15-resz_3891

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-14-resz_3890

www.rovart.com/hu/nepiras-a-felvideken-13-resz_3786

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-12-resz_3785

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-11-resz_3628

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-10-resz_3611

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-9-resz_3584

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-8-resz_3551

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-7-resz_3537

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-6-resz_3515

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-5-resz_3489

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-4-resz_3470

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-3-resz_3449

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-2-resz_3442

www.rovart.com/hu/nepirtas-a-felvideken-1-resz_3407

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :