[kapcsolat]   husken

Sándy

 

Borvacsora

 

babamasszázs

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

Parfüm

szerkesztette: Szászi Zoltán, 2007-01-25

a könyv németül Parfüm. Patrick Süskind világhírû regénye. Most már filmen is. A nagy érdeklõdést kiváltó filmrõl Fülöp Johanna, Budapesten élõ színházi szakember, dramaturg gondolatait bocsájtjuk közre, köszönve  a szerzõ kedvességét, hogy írását elõször honlapunkon közölhetjük.


egy kocka a filmbõl

Süskind

a könyv francia nyelven

megint egy döbbenetes kocka a filmbõl

két rac két játékos az illat bódulatában

Patrick Süskind: A parfüm

Emberi létezésünk legnagyobb ajándéka a szeretet, könnyen jön és könnyen megy. Vajon mi a titok, vagyis az ok, ami miatt szeretünk valakit, vagy akár magunkat, egyáltalán kell-e okot keresni a biológiai, lelki, szellemi vonzalom hátterében? Patrick Süskind megfilmesített bestsellere az illatok tûnékeny világában keresi a választ: A parfüm egy gyilkos története, aki az illatok megfogásáért ölt, a háttérben mégis felviláglik, hogy egészen egyszerûen „csak” szeretetre vágyott.

Jean-Baptiste Grenouille mocsokban, szemétben, egy halpiac bûzében jött a világra, a XVIII. századi Párizsban. Anyját felakasztották, nevelõi adták-vették, verték és egyáltalán nem szerették. Már elsõ dajkája hamar eltaszította magától, mondván: a csecsemõnek nincs szaga. S bár Grenouille tényleg teljesen szagtalan volt, orrával, s lényével a világ minden szagát érezte, élvezte és begyûjtötte. Egy alkalommal fiatal, pompás illatú lányba botlott, akit meglepõ természetességgel ölt meg, hogy szagát rendesen magába szippanthassa. Ettõl kezdve Grenouille megszállott életének célja a tovatûnõ szagok megragadása volt, akár virágoktól, akár állatoktól vagy emberektõl származtak is azok. 

Grenouille egy parfümkészítõ mesternél tanulta meg az illatok megõrzésének titkait, majd az emberektõl elmenekülve rádöbbent, hogy saját szagtalanságával létezése is megkérdõjelezõdött. Õ tudta a legjobban, hogy a világon mindennek van szaga, s ha neki nincs, akkor a többiek számára õ nem is létezik. Nekiindult, hogy a legjobb illatú lények szagából saját ember-parfümöt készítsen magának, s így a legangyalibb fiatal lányok estek áldozatául.

A parfüm különleges, több szempontból is izgalmas történet. Az illatok szavakba öntésével újra feléled bennünk a természeti lény, s a mai mesterséges életünkben igazi egzotikumnak tûnnek az amúgy bármikor hozzáférhetõ szagok. Grenouille története ezen felül igazi filozófiát rejt. A fiú elkészíti magának a tökéletes illatot, melynek egyetlen cseppje is szeretetet és rokonszenvet ébreszt az emberekben. Az akasztástól éppen a lányok illatának keveréke menti meg, s a gyilkost angyalnak tartják tudatlanul, parfümjének bûvkörében. Grenouille legfõbb vágya teljesül: az emberek szeretettõl, sõt, szexuális izgalomtól fûtve esnek egymásnak, majd aléltan hevernek lába elõtt. Ekkor azonban hatalmas gyûlölet ébred a fiúban, hiszen mégsem õt szeretik, csak az elrabolt illat hatása alatt állnak, õt nem lehet szeretni és ami a legfontosabb: õ sem tud szeretni senkit.

Érzékszerveink könnyen becsaphatók, de az igazi szeretetet nem birtokolhatjuk. Mit ér a tökéletes illat, a tûnékeny csáberõ, ha nincs mögötte valódi lény, mely önmagát sugározza szét. Grenouille nem tud szeretni, s bármit is tesz, az illúzió eltûnik, mint az illat, a szeretet nem valódi, így nem is adhatja meg neki azt, amire vágyik… ezért véget vet az életének.

Mi ebbõl a tanulság? Talán nem mások illatán/életén át vezet a mi utunk. Talán a szeretetet nem a megfogható, megvehetõ, elkészíthetõ anyagok között kell keresnünk, s nem is rajtunk kívül álló dolgoktól kell várnunk a megváltást. Talán szeressük magunkat, hogy másokat is szerethessünk, talán szeressünk másokat is, hogy magunkat is megszeressük…

 Fülöp Johanna


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :

név: márk e-mail: Magashegyim@citromail.hu dátum: 2010-05-12
Hanibál jo
név: sliva e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2008-04-29
naon tetszett a film remelem a konyv meg jobb de legtobbszor ugy szokot lenni:P
név: DeDo e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-12-11
az emberek csak a Valamiért v. Valamidért szeretnek ... és egyálltalán kell nekem hogy valaki is szeressen ???
név: zsaa e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-03-06
nemrég kaptam kézhez a konyvet... most már "kíváncsi vagyok a négyzeten"
név: -jc- e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-15
Hát ez a szópárbaj elég elszomorítóra (írjam le, hogy szánalmasra? nem. affenébe...) sikeredett... az erõszak/erõszakos film nem kiváltó ok, hanem következmény
név: Ági e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-10
Bár a legutóbbi hozzászólások már ismét vicces kedvûek voltak, én még kénytelen vagyok visszakanyarodni emberkéhez, meg Zõdihez, akikkel egyet értek abban, hogy bizony, vigyázni kellene a túlzott agyrémekkel. Mert ember találta ki ezt a könyvet és a filmet is emberi fantázia alkotta. Az pedig nagyon mocskos tud lenni, mindent, de mindent el tud képzelni. S ami elképzelhetõ, az megvalósítható. Ebben sokáig kételkedtem, mert hát, hogy valósítható meg egy Cápaember? S itt van a mai kor bizonyítéka, hogy a virtuális világban minden él és mozog, s létezik az emberi agyszülemények népes családja. Aki pedig ebben a világban él (és biztosan sokan vannak), az elég rossz társaságba keveredhet olykor.
név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-08
napi 10-12 oras muszakban nyomtuk egy hetig, heves vitakkal es szegyentelen rohogessel a nezoteren ha vmi nagyon gagyira sikeredett. Allergiat nem, de hatfajast azt okozott. hat faj.
név: Lilu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-08
Akárki akármit mond, engem nagyon megfogott a film trailerje és a fenti cikk. Kiváncsivá tett. A könyvet sajnos még nem olvastam, de a filmet biztos megnézem. Biztosan érdekes, és szerintem nem kell mindenáron a brutalitásra koncentrálni, hisz a cikkben is megjelenik, hogy bizonyos filozófiai gondolatokat közvetit. Már az hogy ki hogyan fogja fel az a saját privát dolga. De ne legyünk csõlátásúak!
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-08
Aztán mennyi filmet néztál meg, Samu? Bírtad? Nem kaptál allergiát tõle? Azt mondják, csúnya kiütésekkel jár...
név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-07
ott feszitett amugy a szemlen
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-07
...zsevraj esztéta....ez valami lóbetegség?...
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-07
Hát, az a Réz sem nem Wass, sem nem Arany de még csak nem is Fa Nándor.
név: kukac e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-07
valami ugandai lapútszedõ-bajnok
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-07
....ki az a Réz András?
név: x e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-06
Lekötelez MS bizalma, de senki kérésére nem írtam még szótárat, és ahogy írtam, nem is fogok. Ez a stratégia MS részérõl valami olyasmit akar alátámasztani, hogy nem tudok magyarul vagy valami ehhez hasonló kreatív érvet szeretne az rajongóinak elõterjeszteni. Kedves MS, miért írsz magad olyat, amit nem gondolsz komolyan? Nem kínos ez a világfajdalom?
név: poiu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-06
MS-nek: a katyvasz márpedig létezik, tegnap hallottam Réz András szájából. A "kotyvalék, keverék" értelemre kovetkeztettem.
név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-06
nana hogy irok, ta nye?
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-05
Samu, te most teli szájjal habzsolod a filmszemlét, zsejo? Írsz róla? Jó volna egy jót vitatkozni
név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-05
hey rovasok, nagymamihoz rakjatok be a kisgyerekeket, es nyomas a moziba megnezni az Opium-ot (egy elmebeteg no naploja), csak eros idegzetueknek ajanlott. es a Konyec-t, erre gyerekekkel is lehet jonni
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-05
Hegel írja valahol, azt hiszem a Szellem fenomenológiája címû mûvében, hogy "minél jobban aláveti magának az ember a gépei által a természetet, annál alantasabbá válik õ maga"
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-05
A számítógépek és az internet világában mindenki- kiskorútól kezdve a felnõttig- hozzá juthat bármilyen filmhez...és ez a baj.Régen hogy egy kicsit keményebb filmet lásson az ember moziba kellet mennie.A televízióban keményen cenzúráztak.A mai 12éves korhatárú filmeket az akkori tv csak késõ este sugározhatta volna.Emlékszem 20éve láttam elõször a Terminator és a Highlandert filmeket.Hát akkoriban se köpni se nyelni nem tudtam egyiktõl sem...ma már egy sima rajzfilm sokkal durvább...A technikai fejlõdés az nem feltétlenûl jelent szellemi fejlõdést sõt...minnél fejlettebb a technika annál nagyobb a szelllemi visszamaradottság...Régen is hatással voltak a filmek a fiatalokra ,példa:Tell Vilmos nálunk egy gyermek vesztette el szeme világát...mert ugyebár az almát az emberi fejról lelõni nem gond...A Saltomotrale meg gerinctörést és tolókocsit jelentett egy gyermek számára...De ez nem volt általános jelenség és viszonylag kevés volt a félszemû tolókocsis fiatal akkoriban.Viszont a mai fiatalság köréban az erõszak már szinte erénynek számít.Ezek a filmek nem képviselnek semmi értéket....csak egy aberrációt mutatnak be.A mai közönségnek ez kell.Mert erre lett kitenyésztve.És hogy ne csak a tömegember részesüljön azek filmek áldásában születnek a Parfüm és hasonló filmek.
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-04
Én emberkével értek egyet, és bár értem MS-t is, mégis azt gondolom, hogy kissé egyoldalúan áll hozzá a dolgokhoz. Én, mióta az eszemet tudom, minden felnõtteknek szóló filmet megnéztem. A szüleim nem tiltottak el, mert nem lehetett,a hálóban volt a TV, és évekig én is ott aludtam. A 70-es évek végén és 80-as években bizony gyakran vetitettek szovjet háborús filmet, melyre nem a harmónia volt jellemzõ, és hulltak az emberek, mint a legyek, mégsem gondolom, hogy embereket gyilkolni az élet velejárója. Aztán megnéztem a Nana cimû sorozatot, mely a Zola mû alapján készült, és anyám egyszer sem jutott eszembe. És a Született gyilkosok pedig tetszett, és a Kill Bill 1-es is. Mindkettõt az ötletek miatt néztem meg, és annak jó volt. Aki azonosulni tud ezekkel a filmekkel, az bizonyára azt is elvárja, hogy a rázós helyzetekbõl kimenekitse õt a Batman, vagy Szuperman, vagy esetleg a herceg a fehér lovon. És ezért nem biztos, hogy a filmek okolhatók.
név: emberke e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-04
Figyelve napok óta az itt zajló vitát, azt szeretném mondani: lám ember által alkotott alkotásról emberek milyen tisztességgel tudnak véleményt cserélni és ez milyen jó. Nem személyeskedtetek nagyon, csak imitt - amott, s ha lehet én most hozzátennék egy személyes véleményt. Mindenkiben van angyal és ördög. MS-nek abban igaza van, hogy a látvány, az élmény meghatározhatja a lényed, ha hagyod. Ha hagyod. Ezt hangsúlyoznám inkább. Mert bár én láttam a Zongoratanárnõt is, meg a Parfümöt is, nekem csak fil. El tudom vonatkoztatni magatmtól, úgy tudom kezelni, mint valakik alkotását, akik egyfajta véleményt formáltak a világról de nekem azt nem kell elfogadnom. Megértenem sem kell, õk csak mint mozinézõt akartak megfogni. Ha mégsem, akkor minden ilyen ördöginek is mondható film mögött transzcendentális bontó, romboló energiát lehet sejteni. Viszont ezekkel az energiákkal szembe lehet és kell szállni. Viszont a tiltás sem igazán jó, mert ha nem ismered ellenfeled, nem tudod hogyan évdekezhetsz ellene. Az lenne talán a fotnos, ha filmnézés után normális értékrendû emberekkel beszélgethetnének a nézõk, ha elmondhatnák egymásnak, mi miért van és a mûvészet, mint olyan miért nyúl olykor elborzasztó eszközökhöz sõt miért tûnik néha még manipulatívnak is az egész. Ez az alábbi jó kis vita volt, csak a szerzõ a cikk írója nem tudom kit kap belõle. Írása végül is a normális értékek, az élet, a szeretet tiszteletét sugározzák. Jól megírta, jó vitát kavart, szép kis sorozat volt, élvezete beszólásokkal. Amúgy a könyvben elég visszataszító figura a parfümkészítõ...
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-04
Nem bántottál meg, dehogy... De nem magyaráztad meg azt a két fogalmat. Sõt, két újabbal tetézted: klissé - kissé zavaros, hogy mire érted. Katyvasz...- mit jelent ez? Különben, ha ilyen-olyan filmeken le lehet küzdeni az agressziót, meg jobb a tévé elõtt vagy a moziban borzongani, mint a valóságban - akkor minek tudod be az olaszországi fociõrületet, ahol fiatalok törnek, zúznak, verekednek, sõt, embert öltek? Ezek talán nem látták még a filmet? Ezek nem élték át Tarantino képiségével azt az élményt és ezért a valóságban élik meg...?! Esetleg ezek nem járnak diszkóba és ezért nem tombolták még ki magukat?! Ezeket erkölcsös tisztaságra nevelték szüleik, ezért tört ki belõlük az elfojtott állat? Akár Budapesten...? Vagy tavalyelõtt Párizsban?! Nem, barátaim! Az ilyen könyvek, filmek és az ilyen mûvészi látásmód, ez az esztétika - mint Samu írja a Zongoratanárnõvel kapcsolatban - vezet oda, hogy átértékelõdtek az értékek. Ti ezeket a filmeket, könyveket, mûvészetet, gondolkodást átadjátok gyerekeiteknek, mint értéket? Hogy fogtok velük szemben viselkedni? Samu, betiltod a Zongoratanárnõt a lányodnak vagy hagyod, hogy azt képzelje, az élet ilyen?! És úgy általában: engedni fogjátok, hogy fiaitokban olyan kép alakuljon ki a nõkrõl? Az anyjukról is? Mert, ha nem fogjátok hagyni vagy ha korhatárokban gondolkodtok, akkor mindez már megalkuvás.
név: x e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-04
Kedves MS, nem akartalak megbántani. De ugye Te is észreveszed, hogy egy klisé az, amit hozzászóltál elõször. És azt is be kell látnod, hogy Te nézted le a Parfümtõl kezdve az összes rajongóját beleszámítva, plusz elrontottad a beszélgetés hangulatát. A klisének az attitûdjét jellemeztem naiv tradicionalizmusnak. Nem fogom értelmezni. És teljes mértékben megértem az alapállásodat. De ilyen katyvaszt nem írhatsz senkinek, fõleg csak úgy a világba, sugározva, hogy mennyire átlátod a világ dolgait.
név: kukac e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-03
Nem rólad van szó, kedves Adri, úgy tûni Iksz tett egy nagyon okoskodó kijelentést, az õ válaszát várja MS
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-02
Elvesztettem a fonalat...
név: poiu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-02
vigyázz MS, még lepontoz a végén, vagy kiállít...
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-02
Bírom, amikor egy hosszan elemzett és összefüggéseiben is alaposan átgondolt hozzászólást valaki felsõbbrendûen lelõ egy szóval. Néha kettõvel. Nocsak, kedves x, elemezd már nekem, mit jelent a naív. Ha ezzel megvagy, kérném a tradicionalizmust is kifejteni. Ez volt a legutóbb hallot furcsaság az elõadáson, amelyet gyorsan beépítettél a szókincsedbe, hogy mûveltebbnek tûnjél vagy tényleg tudod a jelentésüket? Tessék, tiéd a pálya!
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-02
x...jobb naivnak lenni mint sorstalanként piszkálódni...ennyi röviden tömören.
név: x e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-02
MS naiv tradicionalizmusa hozza ki mindenkibol a tarsadalomtudost
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-02
Egyetértek poiuval. De más szemszögböl is meg lehet vizsgálni egy cikk hasznosságát, pl marketing szempontból. Egy szélsõséges irás felpezsditi a vérkeringést, kényszert érez mindenki, hogy hozzászóljon, ezáltal nõ a Rovart nézettsége. Szerintem a kiadvány cimével lenne gond. Azt kell jól meghatározni.
név: poiu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-02
egyaltalán nem vagyok benne biztos, hogy a velemények menyiségétol fugg a cikk színvonala. Itt sem teljesen a cikkrol szólnak a reakciók...Nem arrol van szó, hogy nem tetszik az írás. Van hogy egyszeruen csak egyetértunk egy cikkel, vagy megtanit valamire.-es nincs sok kommentar. Van hogy egy bugyutább osszeugrassza a népet...
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-02
Idáig ez volt a leghosszabb véleményütközet. Ezek szerint a legjobb cikk is. Az az ötletem támadt, hogy a legizgalmasabb írásokat meg kellene jeleníteni könyv formájában is. A váleményekkel, persze. Elolvasva a véleményeket, irtó izgalmassá vált a cikk. Nagyszerû! Néha egész filozófiai rendszerek tárulnak fel... Folytassuk, gyerekek, csak bátran. Nagyon jók vagytok. Fülöp Johannának pedig gratulálok. Várom további írásaidat. Várjuk...
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-02
Csak még annyit, hogy úgy tûnik, csak mi ketten olvastuk a könyvet...
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-02
Már nem emlékszem pontosan, hogy milyennek volt leirva, de én sem egy vonzó férfit képzeltem el. Biztos, hogy az iró nyilvánvalóvá tette, hogy a fõhõs visszataszitó, meg még gyereknek is megvetni való volt. És semmilyen pozitiv tulajdonsága nem volt, de még kimagaslóan negativ sem. No, meg persze szaga sem volt. Ettõl olyan szörnyû. Nyilvánvaló.hogy a film rendezõi kasszasikert akartak kihozni a sztoriból, és egy George Bush jellegû ember végett nem egy el senki a moziba. Hiba volt a Parfüm cimet meghagyni. Csak azt kellett volna feltüntetni, hogy az ötletet vették innen.
név: Ági e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-01
Vissza a Parfümhöz. Én nem láttam a filmet, de mint korábban említettem volt, a könyvet olvastam. Ahogy elnézem a fotókat a filmrõl, rögtön azt vettem észre, hogy ez a Grenouille egy helyes srác. Legalábbis elölrõl. De a könyv alapján nem ilyen! Én egy undorító, mocskos, púpos, kopasz stb. alakot képzeltem el a könyv olvasása közben, és most csalódnom kell, mert a filmben nem ilyen. Úgy képzeltem, mint Quasimodot, vagy a Rózsa nevében azt a torzszülött szerzetest. Kíváncsi lennék, hogy te Adri, milyennek képzelted.
név: kukac e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-01
nono, a varjúk nevében! Azok ennyi hülyeséget nem csinálnak!
név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-01
a "zongoratanarno" zsenialis, ezt barki megmondja, aki ismeri a kepekben valo meselest, es az is, akinek annyi koze van esztetikahoz, mint a varjunak
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-01
Mindennel egyetértek, amit Oti írt. De én szeretek vitatkozni. Persze hogy nem kell a szörnyûségeket premier plánban bemutatni, mint ahogyan a sexet sem. De attól még lehet nagyobb hatással ránk, mintha mindent látnánk. Nehéz eldönteni, hogy kire mi hat. Tény, hogy a hülye komjúteres játékok minden szempontból megvetendõek, és egy olyan könyvbõl, mint a Parfüm, nem az erõszakot kellett kiemelni a filmben, mert nem errõl szól. Nekem nem. De a pénz imádata mindent legyõz. A kasszasiker érdekében pedig a brutalitást kellett kiemelni. Ez a legnagyobb baj itt.
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-01
Drága mindenki! A görög dialektika arról szól, hogy a vitában valójában bajvívás történik. Nem karddal, de érvekkel. És ketten vitatkoznak, de tanúk elõtt. Az veszít, akinek elfogynak az érvei vagy aki elkezd gorombáskodni, sértõdni, aki megharagszik. Szóval: ironizálni lehet, lehet cinikusan hozzáállni, sztoikus nyugalommal szemlélni a változásokat..., és lehet ugyan vagdalkozni is, de nincs értelme. Minek? Poiunak igaza van, Goya borzalmakat festett, Herman Nietsch vágóhídi esztétikumáról már inkább ne is beszéljünk... Népmeséink is teli vannak borzalmakkal. Hallottatok már vidám magyar népdalt? Egyet értek Kukaccal és Zõdivel abban, hogy nem kell a szörnyûségeket bemutatni premier plánban, sokkalta konstruktívabb az, ha mi magunk képzeljük el. Ebben az estetben teszi azt mindenki a saját neveltetése, vallása, mûveltsége és értékrendje alapján. Ez a jó benne! Ahogyan ezekben a vitákban is az a szép, hogy világok konfrontálódnak! Szerintem nem kell semmit sem véresen komolyan venni. Adri, drága, nagyon is jó lenne, ha te is hozzájárulnál nézeteiddel mindannyiunk elmélkedéséhez.
név: poiu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-01
kedves adri! ezeken a forumokon gyakori, hogy latszolag elbeszelunk egymas mellett. az semritka, hogy a vita elszabadul a cikktol. nem kene sertodotten gorombaskodni viszont...ajanlom, olvassatok el "az eroszak diszkret baja" cimu cikket, az alma materben tudjatok visszalapozni. szerintem a temaval foglalkozik es nagyon jo.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-01
Adri nem a kivégzéseket ez pontatlan a boszorkányégetést! :))))))
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-01
Drágáim, most már látom, hogy mi itt a baj. Mindenki másról beszél. Elõször meg kellene tanulnotok értelmezni az irott szöveget. Például kukac nem olvasta végig, amit irtam, ha meg igen, akkor nem tud magyarul. Miattam vezették volna be a nyilvános kivégzéseket...? Hm, megtisztelõ.
név: kukac e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-01
Poiu, nincs igényünk félni. Tartsd rettegésben a gyerekedet. Zõdié szerintem a pont. Totálisan igaz, hogy elég a dolgokra utalni és nem kell bemutatni a drasztikus részleteket. A pornó is kezd lassan bekerülni a mûvészfilmek közé, lásd a "Zongoratanárnõt". Csak a pénzrõl szól, ha lenyûgözve ülhet a szakértõ közönség a moziban. Jézus hülyére korbácsolásáról is filmet kellett készíteni, mert az is segíthet ennél-annál. A félelmet leküzdeni... Egyáltalán nem kevesebb az erõszak. Sokkal több a durvaság, mint eddig. A zenében is. Mindenütt! Mert a hozzátok hasonló szakértõknek az tetszik. A nyilvános és kötelezõ felnégyeléseket, megnyúzásokat, kivégzéseket is mind miattatok vezették be anno... Mondjátok, hányadik életeteket borzongjátok már végig?
név: sün e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-01
Adrinak plusz tíz pont! Meg a cikk szerzõjének is! Jó megkavarták a témát, nem?!
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-02-01
....Adri nyugi csak arról van szó hogy a mai filmek vagy a homoszexuálisokról,holokaustról,vagy csak simán mészárlásról szól.Nem az a mûvészet hogy a beleit meg az agyát milyen lassításban és felbontásban dobják a falhoz....a valódi mûvész vér nékül is képes bemutatni egy gyilkosságot.A tálaláson múlik.Nem lettek a gyerekek depressziósok attól hogy Jancsika meg Juliska elégették a boszit.Viszont ha esetleg részletesebben lenne a mesében,netán vizualizálva...hmmm.csemege...ahogy kezd leválni a hús a csontról...a gyerekek biztosan élveznék hiszen le a tabukkal,és minnél korábban annál jobb.Az a baj hogy már nem csak a jóizlés határa lett eltörölve...
név: x e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-31
adrie a pont
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-31
Nem hiszem el, hogy ennyire lazátlanul álltok ehhez a témához. Többségetek abszolut egyoldalúan gondolkodik. Szerettem volna egy jót vitatkozok veletek, de még attól is elment a kedvem. Most mondjam azt, hogy nincs kivel? A filmet nem láttam, én a könyvrõl mondtam véleményt. Szerintem pedig az a mûvészet, ami a hozzátok hasonló befagyott agyú embereket is gondolkodásra készteti.
név: poiu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-31
nem varhato el a filmkeszitoktol, hogy tekintettel legyenek minden egyes hulyere. azzel probaljak meg kikuszobolni a targyalt problemakat, hogy kikerul egy 12es, 16os, 18as plecsni a kepernyo sarkaba, meg korhataros nemely mozi.Nem mondhatjatok, hogy az osszes filmes eroszak- bun, szar. Mi a film- mozgokep hanggal/ nagyjabol, meg szinhaz. Goya kepei akkor mentesek a ragalmaktol, ott is van am drasztikum, vagy a gorog dramak... szinte nem is marad elo szereplo... Kukac, Adolf Ize rendezte meszarlast megfilmesitette Spielberg, Schindler listaja a neve... szerintem ertek. Senkinek sem tamad gyilkolhatnekja utanna. Mas: az ilyen jellegu mozi kb 15- 20 eve vesz korul bennunket. Ugy erzitek, tobb az eroszakos ember, cselekmeny ezota? mert szerintem barmennyire is nem lesz popularis a velemenyem- egyre biztonsagosabban elunk, egyre kevesebb KORNYEZETUNKBEN- nem Szomaliaban- az eroszakos halal. Lehet, eleve igenyunk van felni, ezert nezzuk meg Hannibal Lectert.
név: poiu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-31
nem varhato el a filmkeszitoktol, hogy tekintettel legyenek minden egyes hulyere. azzel probaljak meg kikuszobolni a targyalt problemakat, hogy kikerul egy 12es, 16os, 18as plecsni a kepernyo sarkaba, meg korhataros nemely mozi.Nem mondhatjatok, hogy az osszes filmes eroszak- bun, szar. Mi a film- mozgokep hanggal/ nagyjabol, meg szinhaz. Goya kepei akkor mentesek a ragalmaktol, ott is van am drasztikum, vagy a gorog dramak... szinte nem is marad elo szereplo... Kukac, Adolf Ize rendezte meszarlast megfilmesitette Spielberg, Schindler listaja a neve... szerintem ertek. Senkinek sem tamad gyilkolhatnekja utanna. Mas: az ilyen jellegu mozi kb 15- 20 eve vesz korul bennunket. Ugy erzitek, tobb az eroszakos ember, cselekmeny ezota? mert szerintem barmennyire is nem lesz popularis a velemenyem- egyre biztonsagosabban elunk, egyre kevesebb KORNYEZETUNKBEN- nem Szomaliaban- az eroszakos halal. Lehet, eleve igenyunk van felni, ezert nezzuk meg Hannibal Lectert.
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-31
akkor most miért is készült a film?kedvtelésbõl unalombol???gondolom a nézõnek...így persze hatással van rá ami természetes,hogy mit vált ki a nézõbõl az a fontos.A mûvelt közönséggel nincs gond mert ismerik a könyvet,élvezik a rendezõi megoldásokat a szereplõk alakításait,és ha jó film elégedetten mennek haza a moziból.Viszont ha egy csak rambon meg számítógépes játékokon felnövõ egyén max az erõszakot fogja benne értékelni hiszen ez az õ értékvilága.
név: samu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-30
Nincs ez a beszelgetes veletlenul agyonlirizalva? Az elemzes lehet a murol kulon, meg a tarsadalmi hatasairol is kulon, de a kettot miert keveritek? Nem azert lesz pszichopata valaki, mert a Parfumben egy pszichopata van, hanem azert, mert az abban elofordulo viszonyokat a sajat eletukre tudjak applikalni. Lehet ezert okolni egy filmet? Ez ugyanolyan, mintha valakinek valami bosszantot mondanal, de az az o baja, ha meg kell mondanod. A hatasrol teljesen folosleges beszelni, mert tokeletesen merhetetlen, mint a jokedv vagy a szerelem.
név: mörder e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-30
A világ nem fekete és nem fehér, ti tudhatnátok ezt! Mindnekinak van elfojtott abbarációja, csak ki ír, ki fest, ki megnyúzza a másikat, így hát van mi nem közveszél, van mi az.
név: kukac e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-29
A világ nem ilyen! Most már viszont elképzelhetõ, hogy valakiben feltámad a kíváncsiság, hogy kipróbálja. Én láttam dokumentumfilmen a szerb Rambókat piros szalaggal a homlokukon, meg tipikusan Rambós fegyvertartással a kézben, ahogy vitték lemészárolni az embereket... Hiába próbálnád bemagyarázni, hogy a vasorrú bába nem létezik, ha egyszer bekerült a tudatba, már van. És tökéletesebb létezést birtokolhat, mint az emberi testi létezés. Mi elmúlunk, de a hülye kitalációnk kísérteni fog tovább. Ugyanígy, néhány megtalált csontból hogyan lehet következtetni a Tyrex szeme színére, meg a bõrfelülete barázdáltságára?! De elég volt kitalálni, az óvodás gyerekek már élnek-halnak érte. Óriási bakklövés azt hinni, hogy ez vagy az a film figyelmeztetni akar bármire is. Mert elsõ soron be akar csapni. Azt akarja mutatni, hogy ez van, reálisan ábrázolva a hallucinációt. Másodsoron rá akar szedni. Mûvészfilmként tünteti fel a hülyeséget. Hallottam már Tarantínó "Született gyilkosairól" is összevissza áradozni mindenfélét. Nem mûvészet az, ami nem valami magasztos célt szolgál! Akér tetszik, akár nem, ez definíció! Harmadsoron bûntárssá tesz. Élvezettel vagy borzongva végignéznéd akár a zsidók lemészárlását is, ha azt Oliver Stone rendezte volna és nem egy pancser Adolf Izé. Tudjátok hányféleképpen lehet bûnt elkövetni?! Ti azt hiszitek, hogy csak cselekedettel!
név: muki e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-29
Kedves MS! Biztos igazad van, de ha ennyire szidod, miért nézted meg? Szerintem nem mindneki hülye és abberált állat csak azért, mert megnéz egy ilyen filmet. Süskind is agyament baromság lenne? Nem hiszem, miként a Bárányok hallgatnak címû film is inkább arra próbál meg figyelmeztetni, hogy nicsakmicsoda figurák vannak itt a létben. Aki elfolytja magában a felgyülemlett problémákat, elébb -utóbb kirobban és maga is Hanibál Lecter lehet. A Parfümben inkább a kiszolgáltatottság, az érzékszervezk becsaphatóságának kérdése a lényeges, meg az, hogy ez is arról a manipulatív világról szól, amelyet Te MS éppen úgy nem szeretsz mint ahogyan én sem. De ha meg sem mutatjuk, milyen a világ, hoygan tájékozódjon az ember? Nagy hatással van sok emberre a könyv, most legalább újra lepróbálhatja, filmen ugyanolyan hatásos-e. Nem baj szerintem hogy ilyen film is születik, mikétn az se látom bajnak, ha ilyen filmet ez a Ti rovartotok bemutat. Ami itt írva van róla, az szakmailag és emberileg rendben van szerintem.
név: Ági e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-29
Én is több mint 10 évvel ezelõtt olvastam a könyvet, és nagy hatással volt rám. Annyira, hogy valakinek azonnal kölcsön is adtam a könyvet, s azóta sem kaptam vissza. De kinek? Nem tudjátok?
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-29
...a közönséggel van a gond...nincs felkészülve az ilyen filmekre...de viszont igényli mert jó a tálalás...
név: kukac e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-29
Bár ritka radikális nézeteid vannak, kedves MS, egyet kell, hogy értsek veled. Sokan még a fogorvostól is rettegnek, aztán álvezettel borzongják végig egy ember megnyúzását. Ez szerintem egyfajta aberráció.
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-29
Én tényleg nem tudom, miért tetszenek nektek az ilyen agyament baromságok, mint ez vagy a Bárányok hallgatnak... Szörnyû! Olyanok vagytok, mint a sok hülyegyerek, akik játékprogramokkal irtják az arabokat vagy más célközönséget. Ott is szuper effektusok vannak, ha szakmai szemmel nézzük, programozó kell hozzá a talpán... A képisége is kitûnõ... No meg ott is a jó a rossz ellen harcol. Akár a magyar népmesékben... - Aztán meg lelövöldözi anyuka kedvence a tanárait az iskolában. Vagy leszúrja egy uzsonnás zacskóval... Ha nektek ilyen hülyeségek tetszenek, magatokra vessetek!
név: muki e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-28
asszem igen, jó a film
név: poiu e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-28
a torténet érdekes. jó lett a film ?
név: Adri e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-27
Ezt a könyvet kb. 14 évvel ezelõtt olvastam egyetemista koromban. Nagy hatással volt rám. A legkülönlegesebb, legérzékibb könyv, ami valaha a kezembe került. Igaz, nem vagyok egy könyvmoly... A fõhõs legnagyobb természetességgel elkövetett gyilkolásai közül számomra mégis a legkegyetlenebb az volt, mikor egy kiskutyát akkör ölt meg, mikor az a szemében csillogó örömmel kapott egy orra elé lógatott konc után.
Ez a könyv azért is remekmû, mert szavakba önti az elmondhatatlant, sokszor tabuként kezelt dolgokat, melyek pedig az élet legtermészetesebb velejárói.

Így emlékszem rá 14 év távlatából...

név: muki e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-25
Akárki írta, jól megírta, megyek megnézni a moziban. Aki írta, ért hozzá! Ez bizti! Hogyhogy eddig nem írt ide?