[kapcsolat]   husken

BistRovásHU

 

Hazátlanok

 

Aranyszamár

 

FecsoDuncsak

 

Szabadság

 

MaJel nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Zeman Zoltán
<<< Vissza a főldalra

RÁKÓCZI ÉS KASSA. EGY IGYÜNK, EGY IGYEKEZETÜNK

szerző: Kardos Tímea 2019-05-05

 

RÁKÓCZI ÉS KASSA. EGY IGYÜNK, EGY IGYEKEZETÜNK

 

A Magyar Kormány a 2019-es évet Rákóczi Évnek minősítette. Ezért a RovArt honlapján sorozatban megjelentetjük a Kassai Polgári Klub által szervezett nemzetközi konferencia előadásait II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak 110 éves hazahozatala alkalmából. A konferencia 2016. október 26.–29-én volt Kassán, a Kelet-szlovákiai Múzeumban.

 

Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc a Habsburg-ellenes mozgalmak élén 

 

„Egy igyünk, egy igyekezetünk: máskínt is, az fiúi és atyai relatióra nézve öszveköttetett dolgaink is lévén” /1/ – írta bujdosása utolsó éveiben Thököly Imre. Levelében a szabadság zászlaját újra magasba emelő mostohafiának azt hangsúlyozta, ami kettejüket harcaikban összekötötte. Egy volt ügyük és egy volt igyekezetük. Ez a közös ügy, ez a céljaikban tett hasonlóság és azonosság hangsúlyosabb, mint ami elválasztotta őket egymástól. 

 

A két fejedelem közvetlen családi kapcsolata Zrínyi Ilona házasságainak köszönhető. A Wesselényi-összeesküvés fellendülő szakaszában 1666-ban kötött házasságot Zrínyi Ilona és I. Rákóczi Ferenc. A nádor felesége – Széchy Mária – által is támogatott frigyhez a szervezkedők is nagy reményeket fűztek, elsősorban a Rákóczi-család bevonását a mozgalomba. A Zrínyi-család által azonban vérrokonsági kapcsolatban is álltak egymással. Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc is teljesen azonos leszármazási szinten Zrínyi Miklós, a szigetvári hős leszármazottai voltak. /2/ Ami kettejük között általánosságban is a leszármazási szinteket jelzi, amíg Thököly Imre anyai ágon, addig II. Rákóczi Ferenc egészen nagyapjáig levezetve apai ágon büszkélkedhetett e rokonsággal. Ugyanígy az erdélyi fejedelmi cím várományosaként, mindketten tudtak felmutatni családfájukon erdélyi fejedelmet. Rákóczi Ferenc apai ágon, legjelentősebb mértékben nagyapjától, II. Rákóczi Györgytől örökölte a fejedelmi reményeket. Thököly Imre nőági leszármazottként a Bethlen-családhoz kötődött és a neves Bethlen Gábor fejedelem testvérének, Bethlen István fejedelemnek a lánya által anyai ágról volt rokoni kapcsolata az erdélyi fejedelmekkel. /3/

 

A közvetlen családi kapcsolat a két fejedelem közt Zrínyi Ilona és Thököly Imre házassága által jött létre, s így Thököly Imre II. Rákóczi Ferenc mostohaapja lett. 

Rákóczi Vallomásaiból ismert a kígyójelenet leírása, amelyben a munkácsi szolgák értelmezése szerint Zrínyi Ilona házasságával kígyót fogadott ágyába. Az irodalmi alkotásokban a kígyónak szimbolikus jelentése van a görög-római mitológiában és a keresztény vallásban – rontás-megújulás, csábítás-megmenekülés, szerelem-varázslat, bűn-rontás legyőzése, az erő szimbóluma. A korban mindenki ismerte a bibliai sorokat „legyetek okosak, mint a kígyók.” 

 

Hogy a Zrínyi Ilonával közös ágyban alvó két gyermek közül éppen Rákóczi Ferenc maradt legtovább a hüllővel, ennek a jelentése irodalmi-mitológiai alapokat is adott. A kor szokásos értelmezésében az, akinek élete halálos veszedelemben forgott, de csodálatosképpen megmenekült, az kiválasztottnak számított. Ezzel Rákóczi kiválasztottságának tudatát fejezte ki. A nagyra hivatott személyiség kiválasztottságát gyakran jellemezték Herkulessel, aki csecsemőkorában megfojtotta a bölcsőjébe sikló kígyót. Rákóczi is hallotta Gyöngyösi esküvői versének Thökölyt jellemző sorait: „az mint Herculae is, csöcsömős korában, Mérges viperáknak elszaggatásában, Teve első czégért nagy állapottyában, mellyel azután lén híres e világban.” /4/ Aki nagy veszedelemtől megmenekül, az kiválasztott, azt a gondviselés nagy feladatra szánta. Ezzel a kiválasztottsággal ruházta fel Gyöngyösi Thököly Imrét és Rákóczit a munkácsi szolgák, majd tette Rákóczi Vallomásaiban is tényét kiválasztottság-tudatának. 

 

Thököly táborában 1683-ban, mostohaapja mellett is sokat tanult Rákóczi Ferenc. Pozsony város felett a cseklészi táborban apjaura mellett az audienciás sátorban a gyermek Rákóczi Ferenc is fogadta a nyugat-magyarországi főurakat, a városi és vármegyei követeket, ahol szinte az egész magyar főúri rend hűséget fogadott Thökölynek. Ekkor a Pozsonytól Nagyszombatig húzódó területet tartották kézben a kuruc ezredek, és valójában az ország falvait, városait, őrizték a török és a tatár csapatok pusztításaitól. /5/

 

Amellett, hogy fejedelmi audiencia-tartást láthatott és tapasztalhatott a fejedelem, Thököly Imre mellett, ugyanezen táborozás alatt beszéltek egy Rákóczi Ferenc ellen elkövetett mérgezési tervről. A munkácsi szolgák azt beszélték, hogy Thököly meg akarta mérgezni mostohafiát. Thököly azonban szerette mostohafiát, leveleiben is úgy írt, hogy „Kezem alatt nevelkedett,” érdeke is inkább azt kívánta, hogy éljen a fiú, hiszen a Rákóczi név az ő tekintélyét is megnövelte, s feleségét igaz szerelemmel szerette, semhogy ártott volna egyetlen fiának. /6/ A mérgezés a családban is kérdéseket vetett fel, kik akarhatták a kis Rákóczi Ferenc halálát, és évtizedekkel később sem volt rá biztos válasz, de Thököly gyanúja szerint a németek akarták megmérgeztetni, mert 1705. augusztus 25-én azt írta mostohafiának: „ugyanis, mikor még kegyelmed semmit nem vétett nekik, el akarták veszteni kegyelmedet.” /7/

 

1684-ben Rákóczi a regéci vár zárt világában a tanulásnak fordíthatta idejét. Remekül megtanult latinul. Thököly Regécbe szállított könyvei között megvolt Bonfini és Istvánffy magyar története, amelyeket bizonyára Rákóczi is forgatta. /8/

 

Thököly fejedelemségének bukásával útjaik elváltak, és személyesen már nem is találkoztak. Thököly leveleiben kereste a kapcsolatot mostohafiával, és elsősorban tanácsaival igyekezett ellátni: „Istenért jól vigyázzon magára kinek mit hidjen? Tanúljon az én példámon, kit az mi állhatatlan nemzetünk közül sokan őszinte és hamis hitekkel, az szerencsétlenségnek csak gyenge szélétől is megijedvén megcsaltanak, és mellőlem félreállván...” /9/  Különösen pedig a németek miatt javasolta Thököly, hogy tanuljon mostohaapja példájából: „Féljen s őrizkedjék az árulóktúl, s tanúljon az én példámon, az német hitinek, gratiájának semmiképpen ne higyjen, decaute még másoknak is, mert az világ állhatatlan – addig becsüli, szereti az embert, míg hasznát veheti.” /10/ 

Mindketten különböző célokkal vágytak az erdélyi fejedelem címére és különböző körülmények között. Thököly Imre I. Apafi Mihály halála után pályázott a megüresedett trónra, és a török szándéka már évekkel korábban egyértelmű volt, Thököly Imrét nevezi ki a fejedelmi trónra, a Bethlen-család leszármazottját. 1690 júniusában már elkészült a Thökölyt Erdély trónjára kinevező szultáni okirat, s ezt követően indult meg Thököly seregével trónja elfoglalására, 1691 őszén a keresztényszigeti országgyűlésen választották meg Thököly Imrét Erdély fejedelmévé. Thököly célja az Erdélyi Fejedelemséggel az volt, hogy onnan kiindulva visszafoglalja Közép-magyarországi Fejedelemségének területét és trónját. Rákóczi célja egészen más az erdélyi fejedelmi címmel: politikai érvényesülést kívánt szerezni. Olyan uralkodói címre volt szüksége, ami alapján tárgyalófélnek tekintik a külpolitikában. Az Erdélyi Fejedelemség a 17. század folyamán ismert volt Európa-szerte, így megfelelő cím II. Rákóczi Ferenc tárgyalásaihoz. 

 

A gyulafehérvári országgyűlés 1704. július 8-án Erdély fejedelmévé választotta II. Rákóczi Ferencet, még Thököly Imre életében. A török álláspont mindvégig az volt, hogy amíg Thököly él, addig az erdélyi fejedelmi cím az övé. Thökölynek Erdélyben még mindig nagy pártja volt, Rákóczinak viszont komoly ellenzéke. /11/ Ez a tény feszélyezte II. Rákóczi Ferencet is, míg mostohaapja életben volt. Többen még Thököly visszatérését várták Erdélybe, s csak a Thököly mellől érkezők sugallták, hogy Thököly már nagyon beteg. 

1705. szeptember 13-án Kis-Ázsiában meghalt Thököly Imre. Szeptember 17-én választotta az országgyűlés vezérlő fejedelemmé Rákóczit, szeptember 20-án történt fejedelmi beiktatása. 1705. december 15-én a segesvári országgyűlésen az erdélyi rendek császárpárti csoportja semmisnek nyilvánította Rákóczi fejedelemségét. Csak 1707 áprilisában a marosvásárhelyi országgyűlés iktatja be Rákóczit erdélyi fejedelemmé. 

 

Kettejük mozgalma csak egyetlen terminológiai síkon említhető egy fogalmi kereten belül: a Habsburg-ellenességben. Mindketten a Habsburg-hatalom ellen küzdöttek azonban egészen más szinteket és életutat jártak be ellenállásukban. A máramarosi főispán Thököly Imre a Wesselényi-összeesküvést követő konfiskálások érintettje, bujdosóként, de gazdag erdélyi főnemesként Erdélyből csatlakozott a felkelők mozgalmához, több éves erdélyi tartózkodás után, konkrétan a végvári katonákhoz, a legképzettebb haderőhöz, s Bige György máramarosi bujdosó már 1676-ban ott van asztalánál megbeszéléseken. Ugyanez a Bige György 1703-ban a felkelők nevében vitt levelet Rákóczi Ferencnek, amiben kérték a csatlakozáshoz. A felkelők közé érkező sárosi főispán Rákóczi, pedig pénz nélkül, sereg nélkül harcképzetlen és felfegyverzetlen szedett-vetett jobbágyok élére csatlakozott. 

 

Az uralkodó személyében is változások voltak a két mozgalom között. Thököly halálának évében hunyt el I. Lipót király is. Vagyis Rákóczi tényleges fejedelemségeinek évében már I. József az uralkodó, aki mindenképpen engedékenyebb, és megalkuvásra törekvő politikát folytatott a felkelők vezetőjével. Rákóczinak több birtokot és címet is felajánlanak, sőt választófejedelmi rangot is, ha elhagyja Magyarországot, és Rákóczi hajlik is ezekre a megalkuvásokra. Az orosz cár a lengyel koronát ajánlotta fel, ami Rákóczinak szintén családi örökség, tehát nagyon is hajlott arra, hogy lengyel királlyá válasszák.

 

A bujdosó mozgalomtól Rákócziig sok nemes, katona és szolgálattevő pályája ível végig, ugyanehhez a politikai csoportosuláshoz kapcsolódva. Több egykori katonáját maga Thököly ajánlja mostohafia figyelmébe. Így Csáky Andrást, aki érdemes egy lovas kapitányságra, és akit Rákóczi ezredessé tette. /12/

 

Sándor Gáspár és Szirmay István, akik rabságban voltak, Thököly kérte, hogy ha mostohafiának módja lesz, szabadításokban igyekezzen. /13/ Borbély Gáspár, aki mindenkor igaz kuruc volt, Thököly szerint megérdemelt volna egy kapitányságot, és Rákóczi alatt szabadcsapat parancsnok lett, majd mint ezredes esett el. /14/ Tehát a katonák átvételében Rákóczi hajlott mostohaapja tanácsait megfogadni, embereit átvette, és valóban katonai tisztségbe helyezte őket. 

 

Thököly és Rákóczi között a kapcsolatot a távolságok miatt Thököly emberei közvetítették. Feladatuk egyrészt a levelezés lebonyolítása volt – Munkácsi János és Szőllősy Zsigmond által –, illetve Thököly magyarországi ügyeit intézték. Így Thököly magyarországi jószágának prefektusa Kellemessi János volt, /15/ Pápay Gáspár pedig az Erdélyben levő jószágainak prefektusa. /16/

 

A kapcsolattartók, egykori Thököly-katonák és a korábbi Thököly-familiárisok között a Kassához kapcsolódó egyik legkiemelkedőbb személy Radics András, aki 1664 júniusában kassai secretárius és a város követe volt Pozsonyban az országgyűlésen. /17/ 1672-ben már Thököly Imre szolgálatában volt, többször megjárta a török Portát, és állandó kapcsolattartó volt a bujdosók és Thököly között. Thököly fejedelemségének éveiben munkácsi várkapitány, és egészen 1688-ig Munkács kapitulálásáig ezt a tisztséget töltötte be. Az átmeneti években felesége birtokain élt, majd csatlakozott Rákóczihoz, aki 1706-ban kassai kapitánnyá tette meg. Egészen haláláig ezt a tisztet töltötte be. 

 

Kassa a 16. század közepe óta jelentős katonai központ, de ugyanígy kereskedelmi és gazdasági központ is volt. A kassai főkapitányság és a Szepesi Kamara is a várost geopolitikailag kedvező helyzetbe emelte, birtoklása a területen döntő tényező volt. Már a bujdosók, de később Thököly hadi terveiben is Kassa elfoglalása kulcsfontosságú volt. Thököly a város katonai szerepkörét fontosnak tekintette, ezért elfoglalása érdekében a Frakfurtban hadmérnöki diplomát szerzett Szirmay Andrást bízta meg, hogy 1682. július 20-án „ezer hajdú- val s másfél száz lovassal” bevegye az 1671-ben a város felső kapujánál épített kassai citadellát. /18/ A fejedelem már 1682 júliusától egyértelművé tette, hogy központi szerepet szán a városnak. Július 26-án itt bocsátotta ki kiáltványát, amelyben a kuruc küzdelem jogossága mellett érvelve szólított fel a haza és a zabadság védelmezésére. Faigel Pétert tette meg „Kassa állandó kapitányának”. Amikor Thököly 1682. augusztus 15-én ünnepélyesen bevonult Kassára, a jezsuiták is megjelentek üdvözlésére Páter Hrabovszky Miklós vezetésével, de ezután Thököly testőrségéből egy tiszt tíz katonával felforgatta a kassai kollégiumot, majd a Báthory Zsófia-kriptát is felnyitották a kincsek után, amelyekről feltételezték, hogy Páter Kiss itt helyezte el. /19/ Mivel a kincseket nem találták, ezért a jezsuitákra 5 ezer forint hadisarcot vetettek ki. Hrabovszky a fejedelemhez fordult oltalomért, Thököly azonban a Báthory-féle hagyaték miatt is neheztelve a jezsuitákra, leiratban azt követelte, hogy még azon az éjjel hagyják el a várost. 1683. január 11-től Kassa adott helyt a Thököly által összehívott rendi gyűlésnek is, amelyen a várost Kassay István és Féja Dávid főbíró képviselte. /20/

 

Thököly nem tartózkodott gyakran Kassán, a fejedelemség központjában, de igyekezett a városban rangjához méltó udvart tartani. 1683. április 18-án írott leveléhez utóiratként fűzte hozzá: a kassai házával szomszédos ház falát az ő akaratából akarta átvágatni praefectusa. /21/ 

Kassa városa a 17. század elején az „egy vallású város” elérésére törekedett, és lakosai alapján ekkor az evangélikus vallás volt az esélyes egy vallás, azonban a politikai és hadi változások nagyban befolyásolták Kassa vallását is. Mindkét Rákóczi György református volt, és a városban nagy felháborodást keltett, hogy I. Rákóczi György református prédikációt tartatott a városban. Az 1670-es évektől nemcsak a Habsburg-uralommal, de a katolizáló Rákóczi-családdal is a katolikus vallás lett Kassa egy vallása. Az 1677-ben itt eltemetett I. Rákóczi Ferenc volt az első Rákóczi és az első katolikus Rákóczi, akit Kassán temettek el, őt anyja, Bá- thory Zsófia temetése követte, majd 1698-ban a Rákóczi-Aspremont házasságból született fiú került még Kassára a katolikus kriptába a 17. században. 

 

A katolikus vallás dominanciájának a városban Thököly Imre foglalása vetett véget. A lutheránus Thököly visszaadta az evangélikusoknak a Szent Erzsébet-templomot, és az evangélikusok használatába adta a gótikus nagytemplomot. 

A fejedelem a Kassáról irányító Felső-Magyarországi Főkapitányságot nem működtette, mivel annak korábbi funkcióit saját katonai irányító szerepe háttérbe szorította, szükségtelenné tette. A Szepesi Kamara viszont hatékonyan szolgálta a haderő szükségleteinek kielégítését. /22/ 

 

Kassa a többi szabad királyi város között kiemelt szerepet kapott, de mégsem vált a fejedelem állandó székhelyévé. Thököly saját udvarát Késmárkon, Regécen, Patakon – tartózkodási helyein, saját birtokán tartotta. Thököly váradi elfogatásának hírére 1685. október 25-én a kurucok feladják Kassát. 

Kassát 1704. október 24-én adja fel a császári őrség, de 1706 őszén a császári hadjáratban már Kassa megvétele a cél. Rákóczi későn ismerte fel, hogy Kassának különleges stratégiai jelentősége van, a város erődítési rendszere pedig elhanyagolt: „akár martalócok is elfoglalhatnék egy szál karddal.” /23/ Kassáról a hadiszerek egy részét nyugatra szállították még 1706 nyarán. /24/

 

1706. augusztusában a Kassa környéki minden falut és malmokat elpusztíttatta Rákóczi, így a nép Eperjesig menekült, a táborba pedig nem jutott kenyér. /25/ 1706 októberében Kassára hárult a tábori szükségre a kenyerek süttetése is, /26/ és a kassai öntőházakból vitették az ágyúkat, bombákat és golyóbisokat Újvár felé. /27/ 1706 októberében Radics András várkapitány őrsége és Esze Tamás hajdúi verték vissza az ostromot. /28/ Rákóczi október 14-én vonult be Kassára, elismerését fejezte ki a helyőrségnek, a hajdúezredeknek és a városi polgároknak, Esze Tamást aranyéremmel tüntette ki. /29/ 

1707–1708 fordulóján tartózkodott Rákóczi huzamosabb ideig Kassán, gyűlést is ide hirdetett. A szenátus itt döntött az adókivetés elveiről és a behajtás módjairól, ezt követően Rákóczi itt értesült katonai vezetői és fejedelmi tanácsa ellene való intézkedéseiről. /30/ Innen indult meg Lengyelország felé királysága előkészítésére. /31/ Rákóczi sem rendezte be Kassán udvarát, hosszabb ideig Egerben és Sárospatakon épített ki rezidenciát. /32/ Kassa 1711. április 27-én nyitotta meg kapuit a császáriak előtt. /33/

 

Rákóczi és Thököly utolsó levelezésében a kapcsolatukat jellemezte Thököly azon vágya, hogy Törökországból szabadulását mostohafia segítse elő. /34/ Thököly betegeskedése során belátta, hogy már nem remélheti, hogy életében hazatérhet, de temetését „édes atyáim koporsójában való eltemettetésemet kívánnám.” /35/ Örökösének mostohafiát hagyta meg: „Testamentumot tett, minden magyarországi s erdélyi jószágait is Nagyságodnak, s Méltóságos Familiájának legálta, kisebbik Méltóságos Fiát Nagyságodnak az ki életben lészen, successorának declarálván legálta.” /36/ 

Thököly Imre utolsó levelében írta le 1705. augusztus 25-én mostohafiának, II. Rákóczi Ferencnek azokat a sorokat, amelyeket mindketten életük végéig irányelvnek tekintettek: „Isten erősítse meg kegyelmedet azon resolutiójában, hogy soha német uralkodása alatt lakni nem kíván, bezzeg, én sem kívánok soha!” /37/ 

 

/1/ MHHS XXIV. Thaly Kálmán: Késmárki Thököly Imre naplói és emlékezetes írásai. Budapest, 1873. (Továbbiakban: Thaly 1873) 585.

/2/ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857. Zrínyi 434-441. 

/3/ Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857. Bethlen 70-89. 

/4/ R. Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora. 1989. (Továbbiakban: Várkonyi 1989) 167-169. 

/5/ Várkonyi 1989. 191.

/6/ Várkonyi 1989. 196. 

/7/ Thaly 1873. 632.

/8/ Várkonyi 1989.206. 

/9/ Thaly 1873. 520.

/10/ Thaly 1873. 529. 

/11/ Köpeczi Béla-R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Budapest, 1976. (Továbbiakban: Köpeczi- Várkonyi 1976.) 219.

/12/ Thaly 1873. 520. 

/13/ Thaly 1873. 530.

/14/ Thaly 1873. 572.

/15/ Thaly 1873. 535.

/16/ Thaly 1873. 545.

/17/ Bethlen Miklós önéletírása. 1664. június http://mek.oszk.hu/06100/06152/html/ bethlen0020001.html (letöltés dátuma: 2016. november 10.) 

/18/ Papp Klára: Kassa, a Thököly-felkelés központja. In. Az üstökös kegyeltje. Szerk.: Gebei Sándor. Hajdúszoboszló, 2010. 177–190. (Továbbiakban: Papp 2010)

/19/ Meszlényi Antal: Báthory Zsófia élete és végrendelete. Budapest 1939. 86. 20 Papp 2010.

/21/ Papp 2010.

/22/ Papp 2010. 

/23/ Köpeczi-Várkonyi 1976, 313.

/24/ Köpeczi-Várkonyi 1976, 314.

/25/ Archívum Rákócziánum 5. kötet 264. 1706. aug. 1.

/26/ Archívum Rákócziánum 5. kötet 292. Bercsényi Rákóczinak 1706. okt. 12. 

/27/ Archívum Rákócziánum 1. kötet 506. 1706. április 3. Eger

/28/ Köpeczi-Várkonyi 1976, 322.

/29/ Köpeczi-Várkonyi 1976, 322.

/30/ Archívum Rákócziánum 2. kötet 178. 1708. márc. 6. Kassa

/31/ Köpeczi-Várkonyi 1976, 645.

/32/ Köpeczi-Várkonyi 1976, 379.

/33/ Köpeczi-Várkonyi 1976, 649.

/34/ Thaly 1873. 572.

/35/ Thaly 1873. 529. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :