[kapcsolat]   husken

MaJel nyitva tartás

 

WMU

 

táborok

 

nyári nyitva tartás

 

kitüntetés

 

MTN

 

eperjesi egyetem

 

KSK plakett

 

Rovás Google naptár

 

ISSN 1337-7167
< Képzőművészet < Videóanyagok < Irodalom < Színház < Társadalom​ < Programok < Utazás < Építészet < Médiavisszhang

 

ArtResidence

ArtResidence

reakció
MaJel Rovás Központ

 

Szabó Ottó

 

2%

 

Szabadiskola

 

Felvideki események

 

Kultiplex

 

Zeman Zoltán

 

ŠÚV
<<< Vissza a főldalra

Szabó Ottó kiállítása Losoncon

szerző: Kovács Ágnes 2015-11-09

 

Szabó Ottó kiállítása Losoncon

 

Az idén jubiláló Szabó Ottó festőművésznek 2015. november 6-án Losoncon, a Szabó Gyula Emlékház Galériájában nyílt kiállítása. A kiállítást felesége, Kovács Ágnes nyitotta meg, közreműködött Benko Fruzsina. Az alábbiakban a megnyitó beszédet közöljük:

 

Tisztelt hölgyeim és uraim, kedves barátaim!

 

Nagyon nehéz röviden és velősen összefoglalni azt a tevékeny életpályát, amely Szabó Ottó mögött van. Mert ő nem az a fajta művész, aki a képzőművészeti főiskolán készített alkotásainál lecövekelt volna, vagy még mindig azt járná körbe az unalomig ragozva. Nála van GONDOLAT. Ő sosem szenvedett alkotói válságban, sosem égett ki vagy üresedett ki. Mindig voltak és vannak céljai, tervei, ő gondolatban is fest. Sőt, volt időszak, hogy csak gondolatban festett, mígnem összeállt A KÉP. S akkor azt vászonra vitte.

 

Öt éves lehetett, amikor Leonardo életéről látott egy sorozatot a tévében. Ez a film nagyon megragadta. A nagyapjánál halomszámra állt a Ludas Matyi, a Rakéta Regényújság, a Füles, ez utóbbiban Zórád Ernő és Korcsmáros Pál képregényei bűvölték el – és talán Zórád hatásának köszönhetően lett a vonal szerelmese. A Korcsmáros Pál által rajzolt Egri csillagok elemista korában jelent meg a Tábortűzben, ő aprólékosan kiszínezte, és külön füzetbe ragasztgatta a képregény részleteit, szétnyírta képkockák szerint, olykor belerajzolt, vagy kiegészítette a történetet. Amikor megjelent a Fülesben a Láthatatlan ember, azzal is ugyanezt tette és önállóan belerajzolt, hozzátett, felfokozta.

 

A gimnázium után ugyan eltelt öt év, de harmadszori próbálkozásra végre fölvették Pozsonyba. A felvételi idején, megállt mellettük Ján Kulich, a kommunista rektor és a munkáit látva megjegyezte: „Egész jó!” Majd jött a lényeges kérdés: „Munkáskáder?”„Az.” Ez 1987-ben volt, a régi rendszer haldoklása idején. A főiskolán Igor Rumanský lett a mestere, később a barátja is. Amikor befejezte az egyetemet, azzal búcsúzott tőle Rumanský, hogy amióta ő az egyetemen tanít, Szabó Ottó volt az egyetlen, akit becsületesen vettek fel. 

 

A főiskolán grafika szakra járt, de látogatta a szobrászatot is, párhuzamosan modellezett, faragott és vésett. Négy szemesztert tanult szobrászatot, s ezt a szakmabeli tudást hasznosítani tudta például a Kassai Vértanúk domborműve, a Salkaházi Sára szobor, a Restei Mária-szobrok vagy Tóth László Doky emlékműve készítése során. 

 

Sok egyházi megrendelése akad. Ezeknél nagy hasznát veszi a rajztudásának, amiről a főiskolán annyira le akarták szoktatni. Nagyrészt még annak a régi iskolának köszönhetően keresik a templomi megrendelések miatt, mert freskót, szekkót és mozaikot is tanultak készíteni a gyakorlatban. A híres kassai építész, Michal Baník a helmeckei templom oltárképét bízta rá, épp csak befejezte az egyetemet. Ez egy üvegfestmény volt. Az építésznek annyira megtetszett, hogy az akkor épülő bodollói templomában a keresztút elkészítését bízta rá. Mielőtt abba belekezdett volna, Ravasz Marián dunaszerdahelyi építész a dióspatonyi templom keresztútját bízta rá. A Jézus szenvedéseit ábrázoló festmények hatására született meg a gondolat, hogy könyv formájában is meg kellene jelentetni. A Méry Ratio gondozásában napvilágot is látott és Jankovics Marcell írt hozzá előszót. Ezután következett a már említett bodollói keresztút, amire fölfigyelt Gábor Bertalan szepsi esperes. Ő felkérte, hogy Szlovákia első Via Lucisát (Fény Útját) készítse el. Ez ma a katolikus templom körül látható. A felkérés aztán következő megrendeléseket hozott. Következett a szepsi templom keresztútja, majd Szent László király képe, aztán a sekrestye és a szentély átépítésének megtervezése és kivitelezése, az oltár, trónus, szedesz és az ambó, s a liturgikus tárgyak – a gyertyatartók, körmeneti kereszt. Legújabban pedig Boldog Salkaházi Sáráról mintázott festményét helyezték el a templomban.

 

A fentebb felsoroltak hallatán talán nem hangzik nagyképűen, ha azt mondom, Szabó Ottó az Úristen udvari festője, hiszen egyike a leggyakrabban foglalkoztatott művészeknek szakrális területen. 

A már említett diósförgepatonyi, bodollói, szepsi keresztutak mellett három éve a restei templomban is az ő keresztút-sorozata előtt imádkozhatnak, de ugyanennek a templomnak teljes berendezése – beleértve az orgonát is – és belső tér kialakítása is az ő tervei alapján valósult meg, s vált a templom művészileg egységes egésszé. 

Jelenleg az ipolynyéki templom teljes belső terén dolgozik, ahol a következő nagy kihívás várja, merthogy freskót rendeltek tőle. 

 

És most a végére had említsem meg a kitüntetéseket, elismeréseket, amelyek munkásságát fémjelzik.  

2004 őszén a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának nívódíjában részesült. 

2010-ben tevékenységéért megkapta a Pro Cultura Hungarica díjat. 

2014-ben magas állami kitüntetésben részesült:  kimagasló, a magyar nemzet kultúráját gazdagító művészi alkotótevékenysége elismeréseként megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Áder János, Magyarország köztársasági elnökétől.

 

Szabó Ottó neve összeforr az általa alapított és irányított Rovás Polgári Társulás nevével. A Rovás kortárs művészeti kezdeményezésekkel, filmmel, fotóval, intermediális tevékenységgel, számítógépes és alkalmazott grafikával, kiállítás-szervezéssel, nemzetközi, országos és regionális jellegű workshopokkal, különféle kurzusokkal, tehetséggondozással, klasszikus képzőművészeti technológiák oktatásával, képző- és iparművészeti, kézműves és kulturális alkotótáborok rendezésével foglalkozik. Öt éve fenntartója a Rovás Akadémiának, amely Kassán, az egykori Szent László utcában, ma a Kmet utcában működtet egy intézményt. 

2004-ben az egyik iniciátora az első felvidéki művészeti portál, a háromnyelvű Rovart létrehozásának és működtetésének (www.rovart.sk), amely tavaly volt 10 éves.

2012-ben megalakította a Nemzetközi Rovás Alkotóközösséget, rövidített nevén az eNRÁ-t.

 

A Rovás 2014-ben amely tavaly volt 20 éves, megkapta a Kassa Megyei Önkormányzat elnökének plakettjét.

2015-ben a Rovás a Magyar Termék Nagydíjat, ezen belül is a Régiók Díját kapta. 

 

Kedves Oti, 

kívánunk neked töretlen alkotókedvet és sok-sok megrendelést. 

És most a kiállítást ezennel megnyitottnak nyilvánítom. 

Köszönöm, hogy meghallgattak.

 

 

 

 


Az Ön véleménye

név:

e-mail:

hozzászólás:


biztonsági
kód:


Nem látom a kódot
- Ide Írja be a biztonsági kódot!
 

Vélemények :