Szintetikus táj |
szerkesztette: Fecsó Szilárd, 2006-09-27 |
Vélemények :
név: MS e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2007-01-16 |
Most találkoztam éppen az Idõtlen rovatban Georgia O'keeffe képeivel. Szinte biztos, hogy tõle vette az ötletet. Tipikus hazai jelenség. Ellopják a gondolatot és még nekik áll feljebb... |
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-05 |
Túl sokat foglalkozunk vele. Ezek szerint eléggé ellentmondásos az egész dolog. Szerintem érezhetõen anakronisztikus. Kortévesztõ. Elavult. |
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-05 |
Túl sokat foglalkozunk vele. Ezek szerint eléggé ellentmondásos az egész dolog. Szerintem érezhetõen anakronisztikus. Kortévesztõ. Elavult. |
név: Egy másik oldal e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-04 |
"Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység és mily tömör a hígság és mily komor a vígság. Tudjuk mi rég, mily könnyû mit mondanak nehéznek, és mily nehéz a könnyû, mit a medvék lenéznek." |
név: zõdi e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-04 |
a képeket nézegetve a Hornbach szórólap vagy Baumax?nem lényeges elevenedik fel:Obraz 30x70 ,drevený rám cena: 700sk... |
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-03 |
A szerintem való értelmezése a dolognak a Képzõmûvészet rovatban a barokkról írott cikk hozzászólásaiban olvasható |
név: wazze e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-10-02 |
" a bûvész a cirkuszban a fényes nap, ha za ragyog a kassza is szépen megdagad" |
név: Fecsó e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-30 |
Igaz. Én nem a Vonnegut könyvek mondanivalóját vontam kétségbe, hanem a mû megközelítésének a problémáját vetettem föl, de egyébként igazad van. A giccset mint üzenetet én is csak fenntartásokkal tudom elfogadni: ha valakinek ez egy kiállításon belül - mondjuk így - mûvészi koncepciója, akkor rendben van /fõleg ha célba is talál/, de ha az egész alkotói tevékenysége errõl szól, akkor ott már gond van - és nem biztos, hogy mûvészetrõl kell beszélnünk ebben az esetben. Bár ki tudja?! Feltehetnék akkor a kérdést, ki a mûvész? Szerintetek hogyan értelmezhetõ ez a meghatározás? |
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-30 |
gondolkodtam azon, amit irtal Szilard, de meg mindig ugy tunik, hogy egy Vonnegut konyvnek is van "eszmei mondanivaloja", tobb is. A giccs lehet- legyen uzenet, de akkor biztosan tudjam, hogy ez szembesites, parodia, de nem alibi. |
név: Fecsó e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-30 |
Valóban, az "üzenet" tényleg másodlagos, vagy nincs is, de hozzá szoktattak bennünket ahhoz, hogy megfejtsük az alkotás mibenlétét, és ehhez gyakran valamilyen tartalmi kapcsolatot keresünk. A XX. század második felének mûvészetében szerintem nem mindig mûködik. Ez olyan, mint amikor a XIX. század elemzési módszereihez szokott irodalomat okató tanár megkérdezi egy Vonneguth mûvel kapcsolatban, hogy mi a mû eszmei mondanivalója. Ugyanakkor - legalábbis szerintem - a giccs is lehet üzenet - hamár nem tudunk leszokni az üzenet keresésérõl. |
név: Szászi Zoli e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-29 |
Mi hát a giccs, ez itt a kérdés? na most kérdés az is, persz, jól el lehet lenni ennek az embernek itt a képeivel egy lakásban, dekoratív, meterségbeli tudásban szinte fotószerû, de rózsát nem szeretek festve nézni, hanem kint a szárán, miként a bogánycsot sem teszem az asztalra. Hu Sen egyszer azt kérdezte mesterétõl: Mester, hogyan világosodhatnék meg? Erre a mester megkérdezte: Reggeliztél már? Hu Sen azt mondta: Igen. Akkor mosd el a csészédet. Mire Sen megvilágosodott. Na de hol itt a macska, hol itt a bölcsõ? Hát ott, hogy tiszta képek, csak nincs edény mögöttük! |
név: gabor e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-28 |
igen, otto reakciója kapcsán az jutott eszembe, hogy ez a fajta alkotás irodalomban inkább amolyan Eszterházy- féle lenne. Õ sem tartja szükségesnek sem a gondolatot, sem a témát- egyik nyilatkozása alapján. Ami fontos, hogy úgy írjon, mint más nem. |
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-28 |
Egyetértünk. Én a kép technikai megoldásával való üzenetekre viszont nem nagyon vagyok vevõ. Az én szememben az egész olyan, mintha egy költõ gyönyörû kalligráfiával írná le azt, hogy bla-bla-bla, egy másik meg macskakaparással azt, hogy "... ki tudja, az életet halálra ráadásul kapja..." Van egy ismerõsöm, a besztercebányai AVU-n tanít, aki hihetetlen felületeket képes kialakítani. Vászonra olajjal egy rozsdás sparhet felületét festette fel... Döbbenetesen jól sikerült. Muszály volt megtapogatnom... Ismerek egy pozsonyi autószerelõt, aki retus-technikával, vagyis szórópisztollyal hihetetlen dolgokat mûvel motorok benzintartályára, kamionok oldalára..., de nem tartja magát mûvésznek... Világos és érthetõ: Palo csendéleteiben azt mutatja meg, mi mindennel lehet festeni kiváló színvonalon... Ok |
név: Fecsó e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-28 |
Szerintem sok függ attól is, ki a képzõmûvész mestere, melyik atelierben dolgozik, sõt még az is számít, melyik egyetemen tanult. Sokat segít /de akár torzíthat is/ egy formálódó egyéniség esetében a tanár egyénisége, világszemlélete is. Az viszont tény, hogy sokkal több látványos effektusokra támaszkodó, vizuális öttletbörzeszerû kiállítás van az utóbbi néhány évben vagy évtizedben a kiállítótermekben. Az is tény, hogy a koncepció mélységi-tartalmi struktúrái nehezen megközelíthetõek, ha vannak egyáltalán. Nem a tartalommal üzennek, hanem a kép technikai megoldásával. Ilyen is van, el kell fogadni. De én még mindig szerencsésebbnek tartom, mint azokat a megoldási lehetõségeket, melyeket polgárpukkasztó jelzõvel látnak el. Az egyik "képzõmûvész" szó szerint telehordta szeméttel nemcsak a kiállítótermet, hanem az egész galéria területét. Meddig kell még szegény polgárokat pukkasztgatni? Ha eddig nem pukkadtak ki, ezután biztosan nem fognak. No ezzel van bajom, sõt kifejezetten felháborít. Meddig terjed a mûvészet, és honnan kezdõdik az arcátlanság? Bármilyen megértõ is vagyok bizonyos dolgokkal szemben, van amit már nem lehet ráfogni a világra és a társadalomra. |
név: oti e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-28 |
Örülök, hogy az aktuális kiállításokkal is tudunk már foglalkozni. Nagyon jó, Szili, csak így tovább. Jó lenne személyesen is találkozni Paloval, érdekelne, hogy mi vitte erre az útra. Furcsa, hogy a mûvészettörténészek már a figura alkalmazását is maradinak tartják és ilyen jellegû alkotásokat pedig elviselnek. Az ellentmondásokkal van mindig problémám, nem az alkotó személyével. Palo Megyesi akkortályt járt a V©VU-ra Pozsonyba, mint én. Õ is grafika szakon végzett, azt hiszem. Ekkortájt, a 90-es években már lehetõvé tették az egyes katedrák és mûtermek átjárhatóságát. Sokan kipróbálták az összes lehetõséget, minden szemeszterben más tanárnál voltak és a féléves kipakolásnál mindezt alibiként használhatták fel, ha nem volt elegendõ befejezett alkotásuk. A vadhajtásokat viszont nem nagyon érkezett egyik tanár sem lemetszegetni róluk. Palo alattam járt három évvel, így végülis nem kritizálhatom, mivel nem tudok túl sokat róla. Hozzám nem áll közel az effajta nézõ-megnyerés. Úgy tudom, hogy a sulin elég sok problémája volt abból, hogy az ún. effektekre törekedett. Vagyis eléggé hatásvadász alkotásai voltak, amit tanárai nem nagyon díjaztak. Érdekesek ezek az effektusok, viszont azt hiszem, ezek az õ szakmai bravúrjáról szólnak és a mesterségbeli tudásáról. Mindamellett érdekel a kiállítás és biztosan megnézem. |
név: Hanesz Zoltán e-mail: nincs e-mail megadva dátum: 2006-09-27 |
Izglmasan hangzik. Azt hiszem megnézem. Köszi az infót. |